A Pureco a termékértékesítés mellett számos teljeskörű víz- és környezetgazdálkodási projektet irányít a tervezési szakasztól egészen a megvalósításig, Magyarország mellett 20 országban van jelen. Horváth Bálint 2008-ban csatlakozott a céghez társtulajdonosként Kovács Károly alapító-tulajdonos mellé. Ők ketten kollégáik egy meghatározó részével már korábban együtt dolgoztak egy hasonló tevékenységet végző osztrák hátterű cégnél – itt alapozták meg azt a tudást és tapasztalatot, amellyel mára nemzetközi szinten is sikeresen működnek. „Az indulás után nem sokkal beütött a gazdasági válság, ennek ellenére 2011-ig Szlovákiában, Csehországban és Romániában is elindítottuk a leányvállalatainkat. Először főként értékesítéssel foglalkoztunk, részben saját fejlesztésű termékekkel léptünk a piacra. Az első két-három év gyötrelmesen nehéz volt, Károllyal az összes pénzünket beleraktuk az üzletbe. 2010 környékén már szépen elindult fölfelé a forgalmunk, 2011-ben közel egymilliárdos bevételt értünk el. Ekkor tudtunk elindulni a komplex projektek kivitelezésével is: tervezéstől egészen a próbaüzemig valósítunk meg zöldmezős beruházásokat, főleg szennyvíztisztítókat, illetve víztisztítókat építünk” – meséli Horváth Bálint, aki az első virágzás időszakát 2013-2015 közé teszi. Ekkoriban számos szennyvíztisztítót építettek meg, és kialakult a Pureco két fő üzletága: a termékértékesítés és a projektterület.

A víz értéke

Magyarországon jellemzően kétféle beruházás-típusban vesznek részt. Az egyik, amikor uniós vagy állami forrásokból fejlesztik a hazai települések víziközmű-infrastruktúráját: csatornát, ivóvízhálózatokat, szennyvíz- vagy ivóvíztisztító telepeket építenek, részben saját termékek (például hosszú élettartamú csőanyagok, gömbgrafitos öntöttvas csövek, kőagyag csövek) felhasználásával. A másik projekttípus az ipari privát beruházások köre. „Rengeteg logisztikai központ, ipari csarnok épül hazánk területén, amelyek körül ugyanúgy ki kell építeni az infrastruktúrát, mint egy településen. Ennek része a víziközmű-hálózat, emellett a csapadéktisztító és -tároló rendszerek, olajfogók telepítése, ezeken a területeken saját fejlesztésű termékeink vannak. A hazai szabályozás szerint minden lehetőséget meg kell ragadni a csapadékvíz újrahasznosítására, vagy legalább tározására, szikkasztására, az ezzel kapcsolatos termékek kiemelten jelen vannak a kínálatunkban” – mondja Horváth Bálint, aki szerint a csapadékvíz tisztításának és újrafelhasználásának kérdése az évtized egyik legnagyobb kihívása. A víz egyelőre nagyon olcsó, és az emberek jelentős része éppen ezért nincs is tisztában vele, mekkora pazarlás folyik ezen a téren. Ugyanakkor az ipari és a nagy felhasználók szintjén már előtérbe került az azzal kapcsolatos gondolkodás, hogy hogyan lehet az esővíz mellett a gyártás során keletkezett szennyezett vizet tisztítani, újrahasznosítani. Ez részben fenntarthatósági kérdés, részben gazdasági is, mert a víz ára hosszabb távon biztosan emelkedni fog. Emellett idehaza égető probléma a hálózatok elöregedése, a cégvezető arra számít, komoly rekonstrukciós folyamatok fognak elindulni a közeljövőben ezen a területen.

Kihívások a fejlődő országokban

Fontos mérföldkő volt a cég életében, amikor 2011-ben Kovács Károly vezetésével megalakult a Magyar Vízipari Klaszter, amely azzal a céllal jött létre, hogy összegyűjtse a magyar exportképes vízipari cégeket, és bátorítsa, támogassa őket a külföldi szerepvállalásban. „Ennek a társulásnak köszönhetően kaptunk egy lehetőséget Vietnámban, ahol egy ivóvíztisztítót kellett terveznünk és megépítenünk. Nagyon sikeres projektet bonyolítottunk le, és ekkor megjött a kedvünk ahhoz, hogy más országokban is próbálkozzunk. 2015-ben egy üzleti delegáció tagjaiként jutottunk el Ghánába, ennek az útnak köszönhetően három speciális szippantott szennyvíz-tisztító technológiát építettünk meg az országban. Ghána egy 30 milliós ország, rengeteg olyan településsel, ahol nincs kiépítve csatornahálózat, a keletkezett szennyvizeknek pedig csupán 7-10 százalékát tisztítják megfelelően, miközben a város környékén kiöntött szennyvízzel a talajvizüket, rétegvizeiket is tovább szennyezik, emiatt nagyon sok a megbetegedés... A csatornázatlan területekről beszállított szippantott szennyvíz tízszer-tizenötször koncentráltabb, mint a csatornán érkező. Erre a speciális igényre fejlesztettünk egy technológiát, ami a három legnagyobb vidéki, többmillió lakosú településen működik. Ekkora méretben nem nagyon épült még a világban ilyen jellegű szennyvíztisztító, ennek megfelelően folyamatosan jönnek a megkeresések több országból, többek között Tanzániából, Togóból” – mondja Horváth Bálint. A Pureco a szemléletformálást is fontosnak tartja, a ghánai gyerekek számára vízzel kapcsolatos társasjátékot fejlesztettek, amellyel már ezer helyi iskolában játszanak.

Mindenkinek jut munka

A Pureco szervezetfejlesztése folyamatos, a korábbi három tulajdonos mellett a vízipari technológiák üzletág igazgatója, a kereskedelmi üzletág igazgatója, illetve a tervezési osztály vezetője is kisebb tulajdonrészt kapott az anyacégből, amelynek 2022-ben 4,5 milliárd forint volt az árbevétele. A külföldi projekteket projektcégeken keresztül valósítják meg, van kutatás-fejlesztéssel foglalkozó cégük, illetve több, a területen tevékenykedő vállalkozásba is bevásárolták magukat. A partnercégekkel közösen közel 15 milliárd forint volt a forgalmuk.

Időközben a Magyar Vízipari Klaszter Hungarian Water Partnership-pé alakult, és 22 tagot számlál. Ez az együttműködés lehetővé teszi, hogy partnereket vonjanak be, ha esetleg egy projekt túlfeszítené a cég kapacitásának határait. Horváth Bálint szerint érdemes figyelni a konkurenciát, de ezen a területen a következő évtizedekben jutni fog munka mindenkinek. „A vízhez való hozzájutás innentől kezdve mindig a prioritási lista élén lesz. Lesznek erősebb és gyengébb évek; a hazai kitettségünket úgy tudjuk csökkenteni, ha minél több külföldi piacon tevékenykedünk. A nemzetközi konkurens cégek sokkal bátrabbak, sokkal nagyobb önbizalommal rendelkeznek, de annyi feladat van a világon, hogy ha összeadjuk a cégek összes vízipari kapacitását, az igénynek a töredékét tudjuk ellátni. Tízszerezni, százszorozni kell a kapacitásokat” – vetíti előre. A bővülés lehetőségét Afrikában, illetve a Délkelet-Ázsiában látja.