A nemzetközi szervezetek közül elsőként a Climate Bonds Initiative (’CBI’) alkotta meg zöld keretrendszerét 2013-ban, amelyet a Nemzetközi Tőkepiaci Szövetség (’ICMA’) 2014-ben elkészített zöldkötvény-sztenderdje követett. Az Európai Unió 2019-ben indította el saját zöldkötvény-sztenderdjének kidolgozását, amelynek végleges változata elfogadás előtt áll.
A Magyar Nemzeti Bank 2022 januárjában tette közzé Zöld Kötvény Kibocsátási Útmutatóját, amelynek célja a fenntartható finanszírozás terjedésének elősegítése azzal, hogy a magyar vállalatok és befektetők számára egyfajta útmutatóként szolgáljon a zöld kötvények kibocsátása terén, amelyek a jövőben a fenntartható tőkepiaci források bevonásának elsődleges eszközei lehetnek. Az Útmutató bemutatja a fő zöldkötvény-sztenderdeket, a zöldkötvény-kibocsátást kísérő tevékenységeket és dokumentációt, valamint a zöld kötvények kibocsátását követő jelentéstételi kötelezettségeket.
A BÉT a zöld hitelpapírok tekintetében az MNB Zöld Kötvény Kibocsátási Útmutatójában foglaltakat követi, így elsődlegesen az MNB Zöld Kötvény Kibocsátási Útmutatójában felsorolt alábbi három Zöld Kötvény Keretrendszernek:
- Green Bond Principles (’GBP’) a Nemzetközi Tőkepiaci Szövetség (’ICMA’) által kidolgozott sztenderd;
- CBI Standard a Climate Bonds Initiative (’CBI’) által kidolgozott sztenderd; vagy a
- EU Green Bond Standard (’GBS’, még tervezet),
megfelelő kötvények esetében teszi lehetővé a zöld hitelpapírként történő megkülönböztetést a BÉT honlapján.