Mélykuti Tibor mezőgazdasági mérnökként a kezdetektől irányítja a 2003-ban 22 tag által Debrecenben megalapított értékesítő és beszerző társaságot, az Alföldi Tejet. Kezdeményezésére vásárolták meg két évvel később a csődbe ment Parmalat Hungária Rt. székesfehérvári feldolgozóüzemét. A tejipari válság közepén, 6,7 millió forint törzstőkével alapított társulás 2005 novemberétől, 85 millió literes éves termelőkapacitással vette át a tejüzemet, teljes egészében hitelből, állami garanciavállalással. Akkoriban 430 ember dolgozott itt, s naponta 60 ezer liter tejet dolgoztak fel, a megtermelt menynyiség harmadát. Ezt mára a tízszeresére növelték, most 7080 százalékos az arány. A cél a teljes mennyiség és a tej minden alkotóelemének hasznosítása és értékesítése. Nagyjából 9 milliárd forintnyi beruházás valósult meg 2005 óta az üzemben: például a logisztikai raktár megépítése, a kapacitás bővítése új töltő- és csomagológépek beszerzésével, s ma már teljes körű a friss termékek (vaj, joghurtok, tejföl stb.) gyártása. A tejföl a magyar fogyasztók számára kiemelkedően fontos árucikk, hiszen számos hazai ételhez nélkülözhetetlen. Nagyjából 2012 óta minden évben 20-25 százalékkal nő a nettó árbevétel, 2017-re mintegy 52 milliárd forintot terveznek.

A vállalat az indulása óta nagyságrendekkel növelte saját tőkéjét. Mélykuti szerint ez teszi összetartóvá és sikeressé őket. A beruházásokat csak így tudták megvalósítani; az állami garanciavállalás feltétele volt, hogy a hitelekhez, európai uniós és egyéb támogatásokhoz az önerőt a tagok tőkeemelésként tegyék be a cégbe. Az első alkalommal, 2005-ben 500 milliót adott össze az akkorra 160 fősre hízott tagságból a tőkebefizetésre hajlandó 104 résztvevő. A tagok közt éppúgy van társas vállalkozás, mint őstermelő és egyéni vállalkozó: valaki napi 700, valaki 70 000 litert hoz – mondja az ügyvezető, aki saját maga évi 4,3 millió litert termel. „Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a sikerünkhöz a vezető kollégák hozzáértése és szorgalma is szükséges” – emelte ki. Az itt dolgozókat összességében nagyon megbecsülik, a fluktuáció ellen az átlagbérek feletti jövedelemszinttel és hűségprémium fizetésével védekeznek. A székesfehérvári gyárban 506-an dolgoznak, a 2015-ben a FrieslandCampinától megvásárolt debreceni üzemben pedig 120-an.

A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a laktózmentes tej is a legmodernebb technológiával készül: a tejbe a laktáz enzimet hőkezelést követően injektálják, így az íze és az állaga nem változik meg. Termékeik egyedi értéke Mélykuti Tibor szerint az, hogy a tulajdonosok garantálják a magas minőségű alapanyagot. A gyárban számos kereskedelmi lánc saját márkás friss és UHT-s termékét állítják elő. A legtöbb ilyen hálózatnak a partnerei, de a gyártásnak ez ma már csak a 35 százalékát teszi ki. A fennmaradó 65 százalék felét a 2010-ben piacra vitt Magyar márka adja, ezt követi mennyiségben a 2012–13-tól elérhető Riska, a legkisebb részt pedig a 2007 óta piacon lévő Alföldi képviseli. Egyedi, csak az adott láncban forgalmazható brandeket is gyártanak: például a Mesés terméket a CBA, az Anni-Pannit a Coopok, a Kokárdás terméket az Aldi számára. „Ez a koncepció szintén egy versenyelőny, hogy a fogyasztó a neki tetsző árut vehesse le a polcról” – mondja az ügyvezető.

Az elkövetkezendő két évben megvalósuló nagy, 12 milliárd forintos beruházásukhoz egyedi kormánydöntés alapján 4,8 milliárdos állami támogatást kaptak. A debreceni gyár 7500-8000 tonnás sajt-, valamint porítórészleggel való bővítésével – magyarázza Mélykuti Tibor – a legnagyobb magyar tejfeldolgozó méretét is elérik. A két üzemmel 17 megyét lefedve jelenleg is az ország tejtermelésének összesen a negyedét biztosítják. A debreceni gyárban naponta 350 ezer liter savót magas minőségű termékké feldolgozva adnak majd el savóporként és sótalanított savóporként például külföldre, csecsemőtápszer-alapanyagként.

A szakember legfontosabb célja, hogy közös beszerzési rendszert alakítson ki. Mint mondja, itthon a tej átlagos zsírtartalma 3,5, de például Finnországban 4,3 százalékos. „A takarmányozási rendszer kiépítését magasabb felvásárlási árakkal és 20 százalékos költségmegtakarítással lehetne elérni, ez biztosíthatná itthon is a nagyobb beltartalmi értékeket” – mondja. A 2014 óta a Tej Terméktanács elnökeként is tevékenykedő ügyvezető támogatja a tagok kis kézműves vállalkozásait, mert ezzel a magyar tejfogyasztás mennyisége növekedhet, a választék pedig szélesedhet.