Az önjáró technológia potenciálisan nagy hatással rendelkezik a közlekedés tekintetében, azonban nem szabad elfelejteni, hogy az önvezetés egy folyamatosan átalakuló koncepció. Ugyan az e mögött álló technológiai újítások sora – a mesterséges intelligencia (AI), a radarok, a szenzorok és kamerák – fokozatosan fejlődik, egyre olcsóbbá és egyszerűbben elérhetővé válik, további komoly áttörések szükségesek ahhoz, hogy az önvezető autózás a társadalom szélesebb köre számára elérhető legyen, illetve hogy a robotsofőr képes legyen haladás közben minden eseményt felismerni. Az eddig elért vívmányok viszont igen ígéretesnek tűnnek, hiszen már elérhetőek azok a modellek, amelyek automatizált parkolási rendszerekkel vannak felvértezve, egyes gyártók pedig olyan járműveket is forgalomba hoztak, amelyeknél a fedélzeti számítógép fejlettségének köszönhetően egyre kevésbé szükséges a sofőr közbeavatkozása.
Az autóipar egyes szereplői által foganatosított technológiai innovációk, a digitalizáció előretörése jelentősen átrendezhetik a súlypontokat: nem véletlen, hogy a 10 legnagyobb autógyár közül 8 gondolkozik önvezető járművek előállításában, vagy az, hogy a 2021-es modellkínálat több mint 40 százalékánál előreláthatólag jelen lesz az elektromos hajtáslánc is. Előrejelzések alapján kijelenthető, hogy az önvezető járművek iparága – az önjáró megoldások korai, elsősorban európai adaptációjának köszönhetően – a következő években folyamatos növekedést tapasztalhat. Bár az emberek autózásra gyakorolt percepciója többek között az internet, az IoT, a mobil adatforgalom és az új hajtásláncok megjelenésével megváltozott, valószínű, hogy a hagyományos autózási technológiák és a legújabb megoldások közös együttélésében rejlik a jövő működőképes megoldása.
Az innováló technológiák alkalmazása különösen függ az aktuális, illetve az elkövetkező évek gépjárműhasználati szokásaitól, például a felhasználók által megtett távolságok mértékétől, vagy a hajtásláncok (elektromos, dízel) összetételétől. A digitalizációs folyamatok mindemellett számos új lehetőséggel kecsegtetnek az autózás, a mobilitás terén, amelyek további opciók, szolgáltatások előtt képesek megnyitni az utat, többek között az önvezető elektromos autók irányába. Ebben a technológiai folyamatban Európa innovátor szerepe megkérdőjelezhetetlen: a globális önvezetési szabadalmak nagyjából 60 százaléka európai fejlesztő cégekhez kötődik. A fejlesztő vállalkozások folyamatos erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy minél hamarabb megvalósuljon és elterjedjen az emberi sofőr közbeavatkozása nélküli vezetés gyakorlata.
Kontrollált keretek között, egyes utakon és épületekben (például mélygarázsokban) jelenleg is folynak az önjáró technológiák tesztelését szolgáló kísérletek és szimulációk, azonban ahhoz, hogy az önvezető autók a közutakon is megjelenhessenek, a jogi szabályozási környezet és az emberek hozzáállásának, felelősségi körének fejlődése, együttműködése szükséges. Mindemellett lényeges a legújabb technológiák gazdaságos elterjesztését szolgáló új ökoszisztémák kialakítása is: a hagyományos mérnökök és a szoftvermérnökök között jelenleg 11:1 arány tapasztalható, amely például a digitális összekapcsolhatóság tekintetében kifejezetten alacsony mértéket takar.
Bár számos utópisztikus, már-már túlzóan optimista elvárás kapcsolódik a köztudatban az új technológiához, érdekes a fogyasztói szokásokról alkotott aktuális statisztikákat is megemlíteni, amelyek egyszerre bizakodók és szkeptikusak. Míg a felhasználók 68 százaléka hajlandó lenne többet fizetni egy önvezető autóért, 85 százalékuk pedig hisz az önvezetés fejlesztésében végbemenő áttörésekben, 65 százalékuk nem bízik meg a jelenlegi technológiában, 90 százalékuk pedig kifejezetten igényli a jármű feletti uralmat*. Utóbbi tényezőkre pozitív hatással lehet az autók biztonsági statisztikáinak, vagy a tesztvezetések eredményeinek nyilvános közzététele, amelyek növelhetik az érdeklődést és a bizalmat az önjáró autók iránt. Amennyiben a felhasználók, valamint a jogalkotók megbizonyosodnak a technológia kézzelfogható biztonságáról, az abba vetett bizalom egyértelműen megerősödhet.
Egyes vezetési aspektusok tekintetében, az önvezető járművek – az emberi irányítással szemben – már most biztonságosabbnak tekinthetők, hiszen a technológia alkalmazásában nem játszanak közre olyan tényezők, mint a kialvatlanság, vagy a tudatmódosító szerek (pl. alkohol, kábítószer) alkalmazása. Mindemellett a vizuális eszközök az embernél szélesebb látókörrel rendelkeznek, valamint úgy lettek megtervezve, hogy a közlekedési szabályokat betartsák – utóbbit az emberi sofőrök vagy önként, vagy önkéntelenül hajlamosak figyelmen kívül hagyni. Ez egy különösen fontos szempont, hiszen a halállal, sérüléssel, vagy szimpla károkozással végződő közlekedési balesetek túlnyomó többsége emberi hibából fakad, amelyre az önjáró autók képesek biztonságos alternatívát kínálni. Az önvezető járművek egyúttal kényelmi szempontokat is képesek kielégíteni, hiszen a vezetéssel eltöltött idő csökkenését is eredményezheti, amelyet a felhasználók más elfoglaltságokkal helyettesíthetnek a jövőben.
Úgy fest, a befektetők is világszerte egyre nagyobb bizalmat szavaznak az önvezető technológiákat fejlesztő vállalatoknak: míg 2013-ban 18 befektetés született 405 millió USD értékben, 2018-ra 146 tranzakció valósult meg, amelyek értéke meghaladta a 10 milliárd USD-t**. Továbbá, az európai önvezetésre vonatkozó előrejelzések 2023 és 2030 között mintegy 18,4 százalékra becsülik az iparág összetett éves növekedési rátáját (CAGR, Compounded Annual Growth Rate)***, amely 2030-ra 191,6 milliárd USD-t tehet ki. Az ipar növekedéséhez nagyban hozzájárul az iparág kormányzati támogatása, a hatékony és biztonságos utazás iránti igények, valamint az elektromos és a digitális összeköttetéssel rendelkező autós technológiák fejlődése is.
Ugyan a piac fejlesztése kapcsán korai lenne pontos előrejelzést adni az önvezetés jövőjéről, a technológia ígéretessége és rohamos fejlődése az iparág növekedésére utal. Ehhez a fejlesztőknek számos nehézséggel kell szembenézniük, többek között a technológiai megoldásokkal, vagy az emberi aggodalmakkal kapcsolatosan - például mindazzal a potenciális változással, amely a vezetéshez, fuvarozáshoz köthető állások elvesztésével járhat.
Amennyiben az ipar fejlesztése tovább halad a jelenlegi pályán, az önvezető autók jó eséllyel kielégíthetik a felhasználók széles körének igényeit, illetve jelentősen csökkenthetik az emberi hibából származó haláleseteket, sérüléseket és közlekedési károkat. A technológia gyors fejlődésének köszönhetően csupán idő kérdése, mikor jelennek meg nagyobb számban a mesterséges intelligencia által vezérelt járművek.
A témáról bővebben a november 21-én megrendezett BÉT50 Klub keretében értekeztek olyan autóipari vállalatok képviselői, mint a mobilitási szolgáltatásokat nyújtó AutoWallis Nyrt., vagy az önvezető technológiákkal foglalkozó AImotive Kft.
* Forrás: Deloitte Study: The Future of the Automotive Value Chain 2025 and beyond
** Forrás: PitchBook
*** Forrás: Europe Autonomous Car Market Research Report: By Vehicle Autonomy, Vehicle Type, Application, Regional Insight - Industry Trend, Competition Analysis and Forecast to 2030
A BÉT50 Klubról
A Budapesti Értéktőzsde minden évben nagyszabású középvállalati konferencia keretében teszi közzé saját kiadványát, a BÉT50-et. A kiadvány évente 50 olyan magyar tulajdonú vagy kötődésű vállalatot mutat be, amelyek szakmaiságuk, üzleti tapasztalataik, innovatív eljárásaik és sikereik révén inspirációval szolgálnak a magyar piac számára. A BÉT50 Klubok ennek a 200 vállalatnak, illetve vezetőiknek szólnak. A zártkörű rendezvényen a komoly növekedési potenciállal rendelkező középvállalatok, tőzsdei kibocsátók üzleti és szakmai vezetői mutatják be az aktuális piaci folyamatokat, amelyet a résztvevők később könnyed hangulatú beszélgetés keretében megvitathatnak, továbbá új kapcsolati tőkére is szert tehetnek.