Tőzsdei bevezetés

Az alábbiakban azokat a kérdéseket foglaltuk össze, melyek a tőzsdei bevezetéssel és a tőzsdei forgalombantartással kapcsolatban gyakran felmerültek. Ha kérdésére nem kapta meg a választ, küldje el a kibtag@bse.hu címre.

Hogyan szerezhetek több információt egy társaság részvényeinek tőzsdei bevezetéséről?

Ha több információt szeretne kapni a Tőzsdére történő bevezetésről, vegye fel a kapcsolatot a Kibocsátói Igazgatósággal telefonon (+36-1-429-6700) vagy e-mailen (kibtag@bse.hu).

Mennyi idő alatt bírálja el a Tőzsde a bevezetési kérelmet?

A tőzsdei előírások szerint a bevezetési kérelem elbírálásának a beadást követő 30 napon belül meg kell valósulnia (ez az időtartam az esetleges hiánypótlások idejével meghosszabbodhat). A gyakorlatban a bevezetési kérelem elbírálása általában a beadást követő egy-két héten belül megtörténik.

Van-e a bevezetési folyamatot megkönnyítő adatlap?

A tőzsdei bevezetési kérelem elkészítésének támogatására a BÉT elkészített kétfajta adatlapot (adatlap Nyrt, adatlap Zrt.), amelynek használata a bevezetési eljárás során kötelező.

Mi a különbség a Prémium, Standard kategóriába, illetve a BÉT Xtend piacra történő bevezetés között?

Részvénysorozatok bevezetése a szabályozott piaci Prémium vagy Standard kategóriába, valamint a BÉT Xtend piacra történik. 2019. január 1-jétől a részvények T kategóriába történő bevezetésére – a T kategóriába besorolt részvények kibocsátói által a Tőzsdére bevezetett újabb részvénysorozatok kivételével – nem kerülhet sor, azonban a T kategóriába sorolt kibocsátók, amennyiben nem kérelmezik átsorolásukat, megmaradhatnak ebben a szegmensben a forgalomban tartásuk teljes időtartama alatt.

A BÉT Xtend piac a Tőzsde által üzemeltetett multilaterális kereskedési platform, amely a BÉT szabályozott piacához képest könnyített feltételrendszert alkalmaz.

A Részvények Prémium és Standard kategóriában a Tőzsde a törvényi feltételeknek történő megfelelésen túlmenően a bevezetendő sorozat nagyságához (árfolyamértéken számított összérték), a kibocsátó tulajdonosi köréhez (közkézhányad), a társaság működési időtartamához kapcsolódó és egyéb (pl. részvényfajták) követelményeket is felállított. Ezen felül a Részvények Prémium kategóriába azon nyilvános részvénytársaságok értékpapírjai kerülhetnek bevezetésre, amelyeknél a részvények bevezetésekor nyilvános részvényértékesítési tranzakciót hajtottak végre. Ezen feltétel teljesítésére a Prémium kategóriás kibocsátó adott esetben egyéves halasztást kérhet.

A Prémium kategóriába a likvidebb és szélesebb befektetői körrel rendelkező társaságok részvénysorozatai tartoznak. A Tőzsde meghatározott mutatók szerint félévente felülvizsgálja a Prémium és Standard kategóriába tartozó értékpapírok kategória-besorolását.

Mekkora méretűnek kell lennie a társaságnak, hogy bevezethető legyen a BÉT-re?

A részvények bevezetése két szabályozott piaci kategóriába, valamint a BÉT Xtend piacra történhet meg. A BÉT Xtend piacon nincs megkötés a cégméretre vonatkozóan, míg a Standard és a Prémium kategóriába történő kérelmezés esetén a bevezetésre kerülő értékpapír-sorozat piaci értékének el kell érnie az 250 millió, illetve az 5 milliárd forintot.

Vannak-e a társaság üzleti tevékenységére, pénzügyi eredményére vonatkozó bevezetési követelmények?

Nincsenek.

Külföldi társaságok milyen kategóriába kérelmezhetik a bevezetést?

Külföldi társaságok esetében nincs eltérő kategóriarendszer, szintén a Prémium, Standard kategóriába, illetve a BÉT Xtend piacra kérelmezhetik a részvényeik bevezetését.

Lehet-e külföldi pénznemben is kereskedni egy társaság részvényeivel?

Igen, a kereskedési és elszámolási rendszer lehetőséget ad az euróban történő kereskedésre is.

Ki hozza meg a döntést a tőzsdei bevezetésről?

A BÉT Kibocsátói Igazgatósága tekinti át és értékeli a bevezetési kérelmet, a bevezetésre vonatkozó döntést pedig a Tőzsde vezérigazgatója hozza meg.

A társaság tulajdonosaként a tőzsdei bevezetést követően van valamilyen korlátozás a részvényeim értékesíthetőségére vonatkozóan?

A BÉT általános bevezetési szabályai nem tartalmaznak ilyen megkötéseket.

Mit jelent a feltételes bevezetés?

Ha a kérelmező a kereskedés megkezdésének feltételeit nem tudja teljeskörűen teljesíteni, akkor az értékpapírok bevezetésre kerülnek a BÉT-re, azaz felkerülnek a terméklistára. A kereskedés azonban csak bizonyos feltételek teljesítését követően kezdődhet meg – ezek a feltételek különböző dokumentumok benyújtásával teljesíthetőek. A feltételek teljesítésére a kérelmezőnek 60 nap áll rendelkezésére. Nemteljesítés esetén a Tőzsde vezérigazgatója határozattal dönt az elutasításról, és az adott értékpapírt törli a terméklistáról.

Milyen költségei vannak a Tőzsde felé a részvénybevezetésnek és a tőzsdei jelenlétnek?

Részvénysorozatok bevezetése esetén a Tőzsde nem számít fel bevezetési díjat. Az éves forgalombantartás díja a bevezetett értékpapír sorozat nagyságától függően változik (min. 3 millió forint – max. 15 millió forint). A forgalombantartási díjat negyedéves bontásban, utólagosan kell megfizetni.

Tőzsdei forgalombantartás

Milyen rendszeres tájékoztatási kötelezettségeknek kell eleget tennie az értékpapír-kibocsátóknak?

A rendszeres tájékoztatási kötelezettségek körébe elsősorban az értékpapír-kibocsátó helyzetét bemutató pénzügyi jelentések tartoznak: éves jelentés, féléves jelentés és az időközi vezetőségi beszámolók. A Tpt. két további rendszeres tájékoztatást ír elő a hatálya alá tartozó kibocsátók számára: ezek az éves összefoglaló jelentés, valamint a részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok számának és az alaptőke nagyságának közzétételét minden naptári hónap utolsó napján.

Milyen tájékoztatásokat kell közzétenni a rendkívüli tájékoztatási kötelezettség teljesítése során?

Általános szabályként azokról az információkról kell rendkívüli tájékoztatást közzétenni, melyek az értékpapír-kibocsátó értékpapírjainak árfolyamát vagy hozamát közvetlenül vagy közvetve befolyásolhatják, illetve a piaci szereplők számára fontosak lehetnek a befektetési döntéseik meghozatalánál. A rendkívüli tájékoztatási kötelezettség körébe tartozó információk példálózó jellegű felsorolását a 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelet tartalmazza.

Milyen határidővel kell eleget tenni a rendkívüli tájékoztatási kötelezettségnek?

Az ilyen jellegű információk árérzékeny voltára való tekintettel a Tőzsde a lehető legrövidebbre kívánja leszorítani azt az időperiódust, míg valaki visszaélhet ezekkel az információkkal. Ha az értékpapír-kibocsátó délelőtt 7:30 és a kereskedési idő vége közötti időszakban értesül ilyen jellegű információkról, azokról az értesülést követő 30 percen belül köteles tájékoztatni a befektetőket úgy, hogy az arra vonatkozó hírt feltölti a BÉT KIBINFO rendszerébe. Az értékpapír-kibocsátó a kereskedés zárását követően tudomására jutott információkról a következő tőzsdenapi kereskedés indulását megelőzően, reggel 8:15-ig köteles tájékoztatni a befektetőket a KIBINFO-n keresztül.

Bármikor közzétehetőek az értékpapír-kibocsátó tájékoztatásai a Tőzsde honlapján?

A KIBINFO rendszer és a tájékoztatás szabályainak 2019. szeptemberi módosítása óta minden típusú közzététel bármikor feltölthető a KIBINFO-ba.

A rendszeres, rendkívüli és egyéb tájékoztatások az általános szabályok szerint a feltöltésüket követő legkésőbb 15 perc múlva jelennek meg a Tőzsde honlapján; a kibocsátó azonban ennél rövidebb publikálási időt is meghatározhat. Rendkívüli tájékoztatások esetén (az információ jelentősége miatt) kivételes esetekben előfordulhat, hogy a Tőzsde saját hatáskörben felfüggeszti az értékpapír kereskedését, hogy az információ értékelésére minden piaci szereplőnek megfelelő idő álljon rendelkezésére.

Hogyan teljesíthetik az értékpapír-kibocsátók a tőzsdei szabályoknak megfelelően közzétételeiket?

A BÉT hivatalos közzétételi helye a Tőzsde www.bet.hu honlapja. A Tőzsde egy külön szoftvert, a KIBINFO rendszert biztosítja az értékpapír-kibocsátók számára, melyen keresztül a közzététel céljából elküldhetik tájékoztatásaikat. A megújult közzétételi rendszer a tőzsdei előírásoknak megfelelő automatikus közzétételi paraméterek szerint, zárt rendszerben, a BÉT munkatársainak adminisztrátori közreműködése nélkül működik.

Miért kerül felfüggesztésre egy adott kibocsátó tőzsdei termékének kereskedése?

A kereskedés felfüggesztése a kereskedési rendszer megállításának egyik lehetséges esete, amikor a rendszerbe ajánlatot bevinni, azt módosítani, ügyletet kötni nem lehet. A kereskedési rendszer megállásának, megállításának természetesen több oka is lehet, nem csak a felfüggesztés.

A kereskedés felfüggesztése vonatkozhat egyedi tőzsdei termékekre vagy teljes szekcióra, de akár a kereskedés egészére is. A leggyakoribb az egyedi tőzsdei termékek kereskedésének felfüggesztése.

A kereskedés felfüggesztését a Tőzsde, vagy a hazai tőkepiac felett felügyelet gyakorló szerv (MNB) rendelheti el.

A Tőzsde a kereskedés felfüggesztéséről valamilyen szabályzati automatizmus vagy mérlegelést alapján dönt, az Általános Üzletszabályzatban (ÁÜSZ Második Könyv 23.) foglaltak alapján.

A szabályzati automatizmusok közé sorolható például a strukturált termékek (certifikátok, warrantok) esetében a kiütési (KO) limit elérését követő azonnali kereskedés felfüggesztés, mivel ebben az esetben az adott termékre vonatkozó sajátságos szabályok alapján maga az értékpapír szűnik meg, ezért ilyen esetben a tőzsde mérlegelés nélkül, határozattal dönt a tőzsdei termék kereskedésének felfüggesztéséről.

A jogszabályok és az ÁÜSZ lehetőséget adnak a tőzsdének arra, hogy valamely tőzsdei termék kereskedését felfüggessze, ha az nem felel meg az ÁÜSZ-nek, így a rendezett, áttekinthető és tisztességes tőzsdei kereskedés követelményeinek, kivéve, ha ez a felfüggesztés vagy törlés jelentősen sértené a befektetők érdekeit vagy a piac szabályos működését.

A kereskedés függesztésről való döntés esetén a Tőzsdének meg kell vizsgálnia a Tpt. 325. § (1), illetve (6) bekezdésében foglaltak alapján, hogy a felfüggesztés nem sérti-e jelentősen a befektetők érdekeit vagy a piac szabályos működését. (A befektetők érdekeit vagy a piac szabályos működését jelentősen sértő körülmények meghatározása a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 80. cikkében foglaltak figyelembevételével történik.)

A vonatkozó jogszabályok lehetővé teszik az MNB számára, hogy a fokozatosság és arányosság elveinek figyelembevételével, jogsértő magatartás észlelése esetén intézkedésként felfüggessze egy adott tőzsdei termék (vagy akár egy teljes szekcióban, illetve a tőzsde egészén) a kereskedést.

Milyen feltételeknek kell megfelelnie egy részvénysorozatnak, hogy bekerüljön a BUX, illetve a BUMIX indexbe?

A BUX, illetve a BUMIX kosárba való bekerülésre évente két alkalommal, a rendszeres kosár-felülvizsgálatok keretében nyílik lehetőség. Ennek során a BÉT Index Bizottsága megvizsgálja, hogy mely részvények alkalmasak az indextagságra, melyhez a legfontosabb támpontot egy hét kritériumból álló feltételrendszernek való megfelelés vizsgálata képezi. Ennek során elsősorban az adott részvénysorozat méretét és likviditását vizsgálják. A részletes szabályokat a Magyar Indexek Kézikönyv tartalmazza.

Külföldi társaságok szerepelhetnek-e a BUX, illetve a BUMIX indexben?

Igen, amennyiben megfelelnek a bekerülési követelményeknek.