Igazi „robotszakmai műhely” lett a 140 munkavállalót fog­lalkoztató sződi cég, hiszen nemcsak ipari automatizálási meg­oldásokat szállítanak a legnagyobb termelő vállalatoknak, ha­nem tavaly megnyitott budapesti kutatás-fejlesztési és képzési központjukban robotkezelést és -programozást is oktatnak, ko­moly hiányt pótolva ezzel a piacon. Számokban sem állnak ros­szul: a forgalmuk az idén a 4 milliárd forintot közelítheti, és egy új telephely építése is a terveik között szerepel. Bejött tehát ne­kik az „X-faktor” – már korán saját fejlesztésekkel, innovatív ötle­tekkel különböztették meg magukat a piacon.

A sok munka mellett szerencse, akarat és kapcsolati tőke is kellett a Robot-X 2006-os repülőrajtjához. Még a válság előt­ti felívelő gazdasági ciklusban indultak, és első berendezései­ket a már említett kölcsönből vették meg. Emellett, jól ráérezve a piaci lehetőségekre, az egyik – éppen magyarországi terjeszkedését kezdő – robotgyártó cégtől sikerült robotkarokat vásá­rolniuk kedvezményes, a megszokottnál hosszabb fizetési ha­táridővel. Az sem volt hátrány, hogy a tulajdonosok – Mészáros István, Kovács Gábor és Lőrincz Gergely – már csapatként érkez­tek, egy automatizálási vállalatnál dolgoztak együtt a Robot-X alapítása előtt.

A robotizálás akkori itthoni fejlettségi szintjét is figyelembe véve megfontoltan haladtak előre, és az egyszerűbb feladatokat vég­ző gépekkel kezdték meg a működésüket. Később már olyan perifériás szerkezeteket is csatlakoztattak, mint az adagolók, a megfogóberendezések, s ekkor indult a célgépes vonal bővítése is – emlékezett vissza Mészáros István. Az azóta eltelt több mint egy évtized alatt nagyot változott a világ. Mostanra már megszokott, hogy a rendkívül gyorsan, ezért biztonsági elke­rítések mögött dolgozó, akár hatalmas súlyokat is könnyedén mozgató ipari robotok mellett a robotvilág „celebjeinek” számí­tó úgynevezett kollaboratív, az emberekkel együttműködő gé­peket is kérik tőlük. Ezeket már olyan mennyiségű és képességű szenzorral szerelik fel, hogy robotok és emberek biztonságosan együtt tudnak dolgozni a gyártósoron a munkafolyamat alatt.

Az iparágakat tekintve is széles a paletta: kezdetben fő­leg alumíniumöntödéknek szállítottak robotizálási megoldáso­kat, s találtak egy olyan piaci rést, ahonnan el tudtak indulni a nagyobb kovácsüzemek és a járműipar felé. Utóbbi jelenleg is a legnagyobb, 85 százalékos aránnyal szerepel a megrendelőik között, ez mégsem számít egy lábon állásnak az esetükben, mi­vel az autóiparon belül is jól szét tudják választani a jövő tech­nológiáit (mindenekelőtt az elektromos meghajtást) használó beszállítókat azoktól, amelyek középtávon már esetleg elavult­nak számító hagyományos technológiát, például bizonyos motoralkatrészeket rendelnek tőlük – hívta fel a figyelmet Mészá­ros István. Az autóágazat mellett más szektorok felé is nyitnak. Szeretnék növelni az élelmiszeripari megrendelők arányát, és a mezőgazdasági robotok világa is ígéretes terület a számukra, bár Magyarországon egyelőre takaréklángon van ezen eszkö­zök agráriumban való elterjedése.

Egy tipikus projekt a Robot-X-nél a mechanikus és az elektro­mos tervezéssel kezdődik, majd az adott feladatot le is szimu­lálják a megrendelőknek. Ezután következik a gyártás, az ös­szeszerelés és a programozás. Már a kezdetektől foglalkoznak a gyártással is: különböző egyedi alkatrészeket, szerszámokat készítenek, hogy rugalmasabban tudjanak reagálni a vevői igé­nyekre. A robotkarokat a világ legnagyobb gyártóitól szerzik be, ezek azonban önmagukban szinte még semmire sem elegen­dők. A tervezők feladata megalkotni az adott célra legalkalma­sabb megfogószerkezetet, amelyet aztán a robotkarhoz csatlakoztatnak, továbbá érzékelőkkel és egyéb okoseszközökkel, -megoldásokkal szerelik fel a robotcellát.

A hardveroldal mellett sok energiát fektetnek az Ipar 4.0 digitalizációs igényeire választ adó szoftverfejlesztésre is. Ebben az évben várják az áttörést a gyártási és diagnosztikai adatokat feldolgozó és értelmező megoldásuktól, amely bármely iparág­ban és bármilyen elterjedt robottípus esetében univerzálisan hasznosítható. Ez a termeléstámogató szoftver fontos informá­ciót tud nyújtani a gyártási folyamatok hatékonyabbá tételéhez, de akár stratégiai döntések meghozatalához is. A műszak köz­beni teljesítményanalitika a robot és a vezérlők által szolgálta­tott adatok elemzésével képes például meghibásodások és váratlan leállások előrejelzésére, gyártási hibák kiküszöbölésére, selejttermék-kategorizálásra is.

Csaknem folyamatos növekedés után tavaly 3,3 milliárd fo­rint árbevételt értek el, amit az idén két számjegyű bővüléssel emelnének a következő szintre – 2019-re már 3,8 milliárdos for­galmat terveznek Tarpataki Csaba gazdasági igazgató szerint. Az egyik legjobb évük épp a válság idején volt – 2008-ban a háromszorosára nőtt a fogalmuk –, ugyanis pont a krízis indította be a robotizálást Magyarországon. Az üzemek a megrendelések visszaesése miatt sok embert voltak kénytelenek elküldeni, s ek­kor döbbentek rá, hogy a robotot „csak kikapcsolni kell”. Mivel napjainkra a munkaerőhiány is komoly gátja számos vállalat fej­lődésének, a robotizáció határa a csillagos ég. A technológia ter­jedése pedig nem elveszi a munkahelyeket, hanem a nem léte­ző munkaerőt helyettesíti – mondta Mészáros István.

Mivel a legtöbb egyetemről frissen kikerült szakembernek hi­ányzik a megfelelő gyakorlati tudása a nagy értékű robotok kezeléséhez, a cégnél az új kollégáknak előbb oktatáson kell részt venniük ahhoz, hogy elkezdhessenek dolgozni a tech­nológiával. Kézenfekvő volt, hogy a „külsősök” képzése felé is nyitnak – igény van rá, hiszen a robotprogramozást nem lehet tankönyvekből megtanulni, és itthon kevés a gyakorlati okta­tás ezen a területen –, emellett az is nehézség, hogy csaknem mindegyik gyártó más programnyelvet használ. Rendszeresen szerveznek robotprogramozási tanfolyamokat, amelyekre cé­geket, és az egyre növekvő érdeklődésre válaszul ma már ma­gánszemélyeket is várnak. Második éve működik a budapesti oktatóközpont, és több százan fordultak meg eddig a Robot-X „iskolapadjaiban”.

A képzés mellett a gyakornoki és mentorprogram szintén rend­kívül fontos a számukra – emelte ki Kis Nikolett marketing­menedzser. Több éve támogatják az ország legnagyobb PLC-programozói diákversenyét, és nyitottak a különböző fokú oktatási intézményekkel való együttműködésre. A helyi kezdeményezéseket is támogatják, a sződi falunapot, gyerekfutó­versenyt, de véradást is szerveznek, valamint bemutatókat és üzembejárásokat tartanak iskoláscsoportok számára. Az ipari automatizálás témakörében szervezett szakmai napok és sze­mináriumok mellett komoly gondot fordítanak a belső, vállala­ti tudásmegosztásra is. Ennek legjobb példái a „projektbúcsúz­tatók”: egy-egy projekt végén bemutatják az adott berendezés elkészülésének különböző fázisait, az illetékes szakemberek is­mertetik a főbb kihívásokat és azok megoldásait. A kollégák kö­rében mindig népszerűek ezek az események, mert ezeken al­kalmuk nyílik megismerni az egész projektfolyamatot, vagyis azt, hogy miként lesz az ötletből kész robotcella – fogalmazott a marketingmenedzser.

Az iparágéval párhuzamosan a Robot-X jövője is fényes: tovább szeretnének bővülni, fizikai értelemben is. Középtávú tervük egy új telephely építése, mivel most megnehezíti a kom­munikációt, hogy egymástól viszonylag messze helyezkednek el a funkcionális egységeik – ezeket gyűjtenék egy helyre, hogy hatékonyabbak legyenek a folyamataik. Sokatmondó, hogy már most könnyen bővíthető területet keresnek, mivel a jelenlegi te­lephelyüket is pár év alatt sikerült kinőniük. A technológia fej­lődésének ütemét látva pedig még az sem elképzelhetetlen, hogy Robot-X-es robotok is besegítenek majd a gyárépítésbe.