Igazi „robotszakmai műhely” lett a 140 munkavállalót foglalkoztató sződi cég, hiszen nemcsak ipari automatizálási megoldásokat szállítanak a legnagyobb termelő vállalatoknak, hanem tavaly megnyitott budapesti kutatás-fejlesztési és képzési központjukban robotkezelést és -programozást is oktatnak, komoly hiányt pótolva ezzel a piacon. Számokban sem állnak rosszul: a forgalmuk az idén a 4 milliárd forintot közelítheti, és egy új telephely építése is a terveik között szerepel. Bejött tehát nekik az „X-faktor” – már korán saját fejlesztésekkel, innovatív ötletekkel különböztették meg magukat a piacon.
A sok munka mellett szerencse, akarat és kapcsolati tőke is kellett a Robot-X 2006-os repülőrajtjához. Még a válság előtti felívelő gazdasági ciklusban indultak, és első berendezéseiket a már említett kölcsönből vették meg. Emellett, jól ráérezve a piaci lehetőségekre, az egyik – éppen magyarországi terjeszkedését kezdő – robotgyártó cégtől sikerült robotkarokat vásárolniuk kedvezményes, a megszokottnál hosszabb fizetési határidővel. Az sem volt hátrány, hogy a tulajdonosok – Mészáros István, Kovács Gábor és Lőrincz Gergely – már csapatként érkeztek, egy automatizálási vállalatnál dolgoztak együtt a Robot-X alapítása előtt.
A robotizálás akkori itthoni fejlettségi szintjét is figyelembe véve megfontoltan haladtak előre, és az egyszerűbb feladatokat végző gépekkel kezdték meg a működésüket. Később már olyan perifériás szerkezeteket is csatlakoztattak, mint az adagolók, a megfogóberendezések, s ekkor indult a célgépes vonal bővítése is – emlékezett vissza Mészáros István. Az azóta eltelt több mint egy évtized alatt nagyot változott a világ. Mostanra már megszokott, hogy a rendkívül gyorsan, ezért biztonsági elkerítések mögött dolgozó, akár hatalmas súlyokat is könnyedén mozgató ipari robotok mellett a robotvilág „celebjeinek” számító úgynevezett kollaboratív, az emberekkel együttműködő gépeket is kérik tőlük. Ezeket már olyan mennyiségű és képességű szenzorral szerelik fel, hogy robotok és emberek biztonságosan együtt tudnak dolgozni a gyártósoron a munkafolyamat alatt.
Az iparágakat tekintve is széles a paletta: kezdetben főleg alumíniumöntödéknek szállítottak robotizálási megoldásokat, s találtak egy olyan piaci rést, ahonnan el tudtak indulni a nagyobb kovácsüzemek és a járműipar felé. Utóbbi jelenleg is a legnagyobb, 85 százalékos aránnyal szerepel a megrendelőik között, ez mégsem számít egy lábon állásnak az esetükben, mivel az autóiparon belül is jól szét tudják választani a jövő technológiáit (mindenekelőtt az elektromos meghajtást) használó beszállítókat azoktól, amelyek középtávon már esetleg elavultnak számító hagyományos technológiát, például bizonyos motoralkatrészeket rendelnek tőlük – hívta fel a figyelmet Mészáros István. Az autóágazat mellett más szektorok felé is nyitnak. Szeretnék növelni az élelmiszeripari megrendelők arányát, és a mezőgazdasági robotok világa is ígéretes terület a számukra, bár Magyarországon egyelőre takaréklángon van ezen eszközök agráriumban való elterjedése.
Egy tipikus projekt a Robot-X-nél a mechanikus és az elektromos tervezéssel kezdődik, majd az adott feladatot le is szimulálják a megrendelőknek. Ezután következik a gyártás, az összeszerelés és a programozás. Már a kezdetektől foglalkoznak a gyártással is: különböző egyedi alkatrészeket, szerszámokat készítenek, hogy rugalmasabban tudjanak reagálni a vevői igényekre. A robotkarokat a világ legnagyobb gyártóitól szerzik be, ezek azonban önmagukban szinte még semmire sem elegendők. A tervezők feladata megalkotni az adott célra legalkalmasabb megfogószerkezetet, amelyet aztán a robotkarhoz csatlakoztatnak, továbbá érzékelőkkel és egyéb okoseszközökkel, -megoldásokkal szerelik fel a robotcellát.
A hardveroldal mellett sok energiát fektetnek az Ipar 4.0 digitalizációs igényeire választ adó szoftverfejlesztésre is. Ebben az évben várják az áttörést a gyártási és diagnosztikai adatokat feldolgozó és értelmező megoldásuktól, amely bármely iparágban és bármilyen elterjedt robottípus esetében univerzálisan hasznosítható. Ez a termeléstámogató szoftver fontos információt tud nyújtani a gyártási folyamatok hatékonyabbá tételéhez, de akár stratégiai döntések meghozatalához is. A műszak közbeni teljesítményanalitika a robot és a vezérlők által szolgáltatott adatok elemzésével képes például meghibásodások és váratlan leállások előrejelzésére, gyártási hibák kiküszöbölésére, selejttermék-kategorizálásra is.
Csaknem folyamatos növekedés után tavaly 3,3 milliárd forint árbevételt értek el, amit az idén két számjegyű bővüléssel emelnének a következő szintre – 2019-re már 3,8 milliárdos forgalmat terveznek Tarpataki Csaba gazdasági igazgató szerint. Az egyik legjobb évük épp a válság idején volt – 2008-ban a háromszorosára nőtt a fogalmuk –, ugyanis pont a krízis indította be a robotizálást Magyarországon. Az üzemek a megrendelések visszaesése miatt sok embert voltak kénytelenek elküldeni, s ekkor döbbentek rá, hogy a robotot „csak kikapcsolni kell”. Mivel napjainkra a munkaerőhiány is komoly gátja számos vállalat fejlődésének, a robotizáció határa a csillagos ég. A technológia terjedése pedig nem elveszi a munkahelyeket, hanem a nem létező munkaerőt helyettesíti – mondta Mészáros István.
Mivel a legtöbb egyetemről frissen kikerült szakembernek hiányzik a megfelelő gyakorlati tudása a nagy értékű robotok kezeléséhez, a cégnél az új kollégáknak előbb oktatáson kell részt venniük ahhoz, hogy elkezdhessenek dolgozni a technológiával. Kézenfekvő volt, hogy a „külsősök” képzése felé is nyitnak – igény van rá, hiszen a robotprogramozást nem lehet tankönyvekből megtanulni, és itthon kevés a gyakorlati oktatás ezen a területen –, emellett az is nehézség, hogy csaknem mindegyik gyártó más programnyelvet használ. Rendszeresen szerveznek robotprogramozási tanfolyamokat, amelyekre cégeket, és az egyre növekvő érdeklődésre válaszul ma már magánszemélyeket is várnak. Második éve működik a budapesti oktatóközpont, és több százan fordultak meg eddig a Robot-X „iskolapadjaiban”.
A képzés mellett a gyakornoki és mentorprogram szintén rendkívül fontos a számukra – emelte ki Kis Nikolett marketingmenedzser. Több éve támogatják az ország legnagyobb PLC-programozói diákversenyét, és nyitottak a különböző fokú oktatási intézményekkel való együttműködésre. A helyi kezdeményezéseket is támogatják, a sződi falunapot, gyerekfutóversenyt, de véradást is szerveznek, valamint bemutatókat és üzembejárásokat tartanak iskoláscsoportok számára. Az ipari automatizálás témakörében szervezett szakmai napok és szemináriumok mellett komoly gondot fordítanak a belső, vállalati tudásmegosztásra is. Ennek legjobb példái a „projektbúcsúztatók”: egy-egy projekt végén bemutatják az adott berendezés elkészülésének különböző fázisait, az illetékes szakemberek ismertetik a főbb kihívásokat és azok megoldásait. A kollégák körében mindig népszerűek ezek az események, mert ezeken alkalmuk nyílik megismerni az egész projektfolyamatot, vagyis azt, hogy miként lesz az ötletből kész robotcella – fogalmazott a marketingmenedzser.
Az iparágéval párhuzamosan a Robot-X jövője is fényes: tovább szeretnének bővülni, fizikai értelemben is. Középtávú tervük egy új telephely építése, mivel most megnehezíti a kommunikációt, hogy egymástól viszonylag messze helyezkednek el a funkcionális egységeik – ezeket gyűjtenék egy helyre, hogy hatékonyabbak legyenek a folyamataik. Sokatmondó, hogy már most könnyen bővíthető területet keresnek, mivel a jelenlegi telephelyüket is pár év alatt sikerült kinőniük. A technológia fejlődésének ütemét látva pedig még az sem elképzelhetetlen, hogy Robot-X-es robotok is besegítenek majd a gyárépítésbe.