Jó vállalkozói szimattal érzett rá több mint húsz éve az akkor még piaci résnek számító területben rejlő lehetőségekre Sebő Gyula, a Julius-K9® kutyafelszerelést gyártó és forgalmazó cég alapítója. Azóta a világ számos országában vívtak ki meghatározó pozíciót a kutyahámok, -felszerelések területén, sőt még Ázsiában is megkapták „a legkedveltebb márka” elismerést. A globális kereslet rohamos növekedése miatt lépniük kellett: ez év áprilisában új gyártóüzemet avattak Tiszafüreden több mint száz új munkatárssal, így ötszáz fölé nőtt a cég alkalmazottainak a száma – ez pedig már jócskán nagyvállalati kategória.

Sebő Gyula – a Gyula németül Julius, innen a márkanév, míg a K9 a Kele utca 9. számot jelenti, ahol első kutyáját kapta Budapesten a cégvezető – 1997-ben alapította a vállalkozást feleségével, Bakos Anikóval. Klasszikus startup módjára egy tizenöt négyzetméteres garázsból indultak. A korábban Magyarországon kutyakiképzőként dolgozó cégalapító Ausztriába költözve látott bele az akkor nagyon felkapottnak számító szolgálati kutyás világba. Befogadták ebbe a körbe – emlékezett vissza –, talán azért, mert társadalmi munkában rendőrségi szolgálati kutyákat is „csibészelt”, azaz képzett ki. Ekkor vette észre, hogy bár a tréning profi , a felszerelések, hámok elég kezdetlegesek – így indult el a kutyahámok magyarországi gyártása, amelyet kezdetben Ausztriából irányítottak. Első megrendelőik főleg fegyveres testületek voltak, a rendőrség és a pénzszállító cégek. A szolgálati kutyás vonal kísérleti szempontból ígéretes volt az alapító szerint, mert így speciális felszereléseket is tudtak fejleszteni, de ők voltak az elsők Európában, akik például lövedékálló mellényt is készítettek ebeknek. Később mégis a polgári oldal mellett döntöttek, üzleti és erkölcsi megfontolásból egyaránt; Sebő Gyula bevallása szerint nem érezte volna jól magát, ha esetleg háborús helyzeten való nyerészkedéssel vádolták volna meg. Fontos érv volt a civil felhasználás mellett a kutyák érzelmi megtartóereje, „társállati minősége”, mivel, ahogy mondta, „a négylábúak fő üzenete, hogy az ember szeretetre méltó”

Sorsfordító pillanat volt a Julius-K9® életében a 2003-as dortmundi kutya-szakkiállítás és -világverseny, ahol százhúszezer ember és több tízezer eb sorakozott fel. Ekkor döbbentek rá ugyanis a kiállítókat végignézve, hogy elég jól állnak a piacon: mind ár-érték arányban, mind a fejlesztésben világszinten is teljesen újszerűnek számítanak. A kezdeti sikerek fontos eleme volt egy aprónak tűnő, de annál hatásosabb kiegészítő: a cserélhető, tépőzáras felirat a kutyahámon. Ezzel ugyanis új dimenziót kapott az egyszerű, addig szinte láthatatlan használati eszköz: „megszemélyesült” a kutya, üzenetet lehetett közvetíteni a külvilág felé a négylábúról. Folyamatosan népszerű például az „Adófizető” vagy a „Magyar vagyok, nem kóbor” szöveg.

Nem csak sikerek, buktatók is akadtak bőven a cég életében. Nagy kihívást jelentett a 2000-es évek közepén Sebő Gyula szerint, hogy pár esztendő alatt tönkrement a teljes textil- és bőripar Magyarországon – a hámok készítéséhez szükséges anyagok ára ennek megfelelően a többszörösére nőtt. A baj nem jár egyedül: sok év pereskedéshez vezetett, hogy Ausztriából hazatelepülve könnyen kijátszható szerződésekkel hagyták ekkor hátra a külföldi képviseleteket, amelyek nem védték eléggé a magyar társaság érdekeit. Nem sok idő kellett hozzá, és a legnagyobb külképviselet elkezdte Kínában legyártatni a teljes termékskálát; az osztrák és a német áruházláncokban, összesen 1700 üzletben egyik napról a másikra cserélték ki az árukészletet, több millió eurós veszteséget okozva a vállalatnak. A földre kerülés után azonban nem várták meg a rászámolást: gyorsan új irányba indult a Julius-K9®. Ekkor kezdték a tudatos márkaépítést és a szabadalmak bejegyzését, ami a folyamatos innováció mellett a mai napig központi szerepet tölt be a vállalkozás életében. Ötletekben nincs is hiány a Julius-K9®-nél. A legújabb trend pedig, „amelyen minden gyártó dolgozik, de senki nem vallja be”, az intelligens kutyás felszerelések: például kis szenzorokat építenek be a hámba, amelyek az okosórákhoz hasonlóan mérik az állat életfunkcióit, napi teljesítményét. Az amerikai hadsereg máris szemet vetett az okoshámokra, mivel az így rögzített élettani adatokból meg tudják határozni például, hogy bevethető állapotban van-e a négylábú – ami pedig létkérdés lehet egy éles helyzetben.

Problémát jelent Sebő Gyula szerint, hogy egy-egy szabadalom bejegyzése akár öt évig is eltarthat, azonban a technológia ennél sokkal gyorsabban fejlődik, így sok esetben nincs idő levédeni az ötleteket. Bár folyamatosan harcolnak a hamisítványok ellen úgy is, hogy tökéletes szellemi tulajdoni védelem alatt állnak a termékeik, a globális online kereskedelem továbbra is sok bosszúságot és tetemes károkat okoz. Ezért az erre szakosodott csapatuk napi szinten lép fel a kamu Julius-K9® produktumokat kínáló weboldalakkal szemben. A másolat termékek gyártóhelyén, Kínában például hatósági segítséggel több cégen is rajtaütöttek a társaság jogászai.

A sok sikerrel együtt viszont elkezdett „multisodni” a cég – Sebő Gyula pedig nem hisz a „lecserélhető” munkaerőben. Nem szerette volna, hogy annak ellenére, hogy „a számok stimmelnek”, folyamatos legyen a fluktuáció és az átszervezés a vállalatnál, mert elhasználódnak az emberek a nagy hajtásban. Prioritássá vált a dolgozók „jólléte”: egyénenként mérték fel, kinek mire van szüksége munkakörülményei, sőt életminősége javításához – volt, akinek a mozgásszervi gondjait orvosolták, de sokak esetében az alvásproblémák kezelésében lehetett segíteni. A dolog lényege, hogy a dolgozók számára a Julius-K9®-nél eltöltött idő gondolatébresztő legyen, és az itt megélt impulzusok segítséget vagy akár kiutat adjanak a magánéletben is – összegezte a HR-menedzsmentet is újító szemlélettel átformáló cégvezető.