A BÉT50 2018 ötven Magyarországon működő, hazai kötődésű vállalatot állít reflektorfénybe. Olyan sikeres társaságokat és vállalkozókat mutat be, amelyek/akik komoly értéket teremtenek és inspirálólag hatnak a környezetükre.
Az EY az elmúlt 29 évben felhalmozott szakmai ismeretével és magyarországi kapcsolatrendszerével tanácsadóként segítette a Budapesti Értéktőzsdét az ötvenek kiválasztásában és a kiadvány elkészítésében.
Az alábbiakban az ötvenek csoportjának rövid elemzése található. Feltárjuk azokat a jellemzőket, amelyek összekötik ezeket a cégeket. Legalább ennyire fontosak azonban azok a tényezők is, amelyek miatt egyediek, hiszen a vállalkozások történeteit olvasva az egyik legfontosabb tanulság az, hogy sikerhez nagyon sok út vezet, és a BÉT50 2018-ban szerep-lő vállalkozások is rendkívül sokszínűek.
A tavalyi kiadvánnyal összehasonlítva két lényeges változást lehet kiemelni.
- Az egyik, hogy ebben az évben hangsúlyosabb szerepet kaptak a 2010 körül és azt követően alapított „fiatal” vállalkozások. Ez jól demonstrálja, hogy a húsz-harminc esztendős, sikeres cégek mellett mind nagyobb táború és egy-re erősebb a közepes méretű vállalkozások új generációja. Ezeket a társaságokat rendszerint a növekedés dinamikája és a tudatos vállalkozásfejlesztés jellemzi.
- A múlt évben a Magyarországon kiemelt jelentőségű élelmiszeripar volt a válogatás fókuszában. Az idén is számos cég szerepel a listán a szektorból, de a hangsúly a magyar gazdaság szempontjából szintén meghatározó információgazdaságra esett.
1. Az ötvenek a magyar gazdaságban
Az ötvenek együttes árbevétele 2017-ben 437 milliárd forint volt. Ezt a jelentős értéket összesen 7687 alkalmazott közre-működésével állították elő ezek a vállalatok.
A BÉT50 2018 cégei forgalmának a mediánja tavaly 3,5 milliárd forintot tett ki. A céginformációs szolgáltatásokat nyújtó Optentől származó adatok szerint az egymilliárd forintnál nagyobb árbevételű magyar társaságok forgalmának a középértéke 2,1 milliárd forint volt. Az ötvenek nyereségessége (EBITDA-marzsa, 2017-ben kilenc százalék) megegyezik az egymilliárd forintnál nagyobb árbevételű magyar társaságok átlagos profitabilitásával.
A kiadvány vállalatai az elmúlt években a gazdasági bővülésnél és az egymilliárd forintnál nagyobb forgalmú cégek átlagos gyarapodásánál is gyorsabban növekedtek. Árbevéte-lük középértéke 2015-ről 2016-ra tizennégy, 2016-ról 2017-re tíz százalékkal nőtt. Átlagos EBITDA-juk, vagyis amortizáció és kamatfizetés előtti nyereségük ezekben az esztendőkben húsz, illetve nyolc százalékkal bővült. Még gyorsabb volt az exportteljesítményük javulása: 2015-ről 2016-ra több mint másfélszeresére nőtt az ötvenek kivitele.
2. Kis-, közép- és nagyvállalatok
Az idén is az volt a célunk, hogy cégméret tekintetében minél szélesebb spektrumban mutassuk be a sikeres magyarországi vállalkozásokat. Ezért szerepelnek köztük kis-, közép- és nagyvállalatok egyaránt.
A legnagyobb csoportot a hárommilliárd forintnál nagyobb forgalmú, közepes méretű társaságok alkotják. (Ebbe a kategóriába soroltuk a nagyvállalati árbevétellel, de háromszáz fő alatti létszámmal működő kereskedő- és gyártócégeket is.)
Ebben az esztendőben jelentős számban szerepelnek kis (hárommilliárd forint árbevétel alatti) társaságok a kiadványban, de van példa sikeres vállalkozásra a klasszikus nagyvállalati körből is. Utóbbi kategóriában találhatók példaértékű, magántulajdonban lévő hazai cégek, amelyek nemzetközi mércével is meghatározó piaci szereplőknek számítanak (HELL ENERGY, KÉSZ Csoport, Tungsram Csoport).
3. Új és befutott vállakozások
Míg az előző két évben többségben voltak a rendszerváltás idején indult vállalkozások, az idei BÉT50-ben hangsúlyos szerepet kap a fiatalabb generáció. Az ő esetükben olyan társaságokról van szó, amelyeket 2010-ben vagy azt követően alapítottak, de ez a rövidebb időtáv is elegendőnek bizonyult a fenntartható siker eléréséhez. Ilyen cég például a CodeCool, a BlackBelt, a W.UP, a Cybergastro Zrt. és az AImotive.
Mellettük jelen vannak a BÉT50-ben startupok is, amelyek jó úton haladnak afelé, hogy az elkövetkezendő években dinamikus növekedést érjenek el (Turbine, Barion Payment).
Összeköti ezeket a vállalatokat, hogy az indulástól nemzet-közi méretben gondolkodnak, s aktívan igyekeznek kihasználni a tőkepiac által nyújtott lehetőségeket.
Továbbra is jelentős részarányt képviselnek a ma már huszonöt-harminc éves múltú, közepes méretű cégek, amelyek tipikusan családi vállalkozás formájában tevékenykednek, és a rendszerváltás után jöttek létre (jó példa erre többek között a Marso vagy a Regio). Az ötveneket alkotó társaságok átlagos életkora tizenhét esztendő.
4. Iparági megoszlás
Az ágazati összetétel elemzése azt mutatja, hogy a sikeres magyar vállalkozások 2018-as mintájába közel hasonló arányban kerültek a feldolgozóipart reprezentáló gyártó cégek (13 vállalat), IT-cégek (11), kereskedők (9) és szolgáltatást nyújtó vállalkozások (11). Az idén hat sikeres élelmiszer-fel-dolgozó teszi teljessé az ötvenek névsorát.
Tavaly, mint már jeleztük, az élelmiszeripar volt az a kiemelt szektor, amely egyrészt meghatározó a magyar gazdaság és export sikere szempontjából, másrészt jellemző rá a hazai középméretű vállalkozások kimagasló szerepe. Az idén az IT-ágazat van a fókuszban, hiszen az információtechnológia alkalmazása meghatározó az ország jövője szempontjából, és a szegmensre szintén jellemző a kis és közepes méretű magyar vállalkozások jelentős súlya.
5. Földrajzi megoszlás
Az ötvenek mintája a tavalyi kiadvány adataihoz hasonlóan megerősíti azt a tényt, hogy Budapest a magyar gazdasági élet központja, ugyanis itt található a BÉT50 cégeinek a fele.
Ugyanakkor példaértékű vállalat az ország gyakorlatilag minden térségében található. Az ötvenek nyolc megyéből kerültek ki. Pest megyét összesen kilenc cég képviseli, de találtunk sikeres társaságokat Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár- Bereg és Veszprém megyéből is.
A vezetőkkel készített interjúk során kiderült, hogy számos cégirányító és tulajdonos kiemelkedően fontosnak tartja a társadalmi felelősségvállalást (Julius-K9, Panzi-Pet, Weinberg ´93), valamint a közvetlen környezet felzárkóztatását (Star-Plus). Különösen a kisebb településeken működő vállalatok esetében volt egyértelmű és látványos, hogy milyen fontos gazdasági, kulturális, közösségformáló hatásuk van közvetlen környezetükre.
6. IT-szektor
Az információgazdaság olyan terület, amelyen Magyarország régiós összehasonlításban is élvonalban van. Mivel a szektor komoly befektetői figyelmet kap, az elmúlt években könnyebbé vált a tőkéhez jutás. Az ágazat nemzetgazdasági jelentősége várhatóan tovább növekszik a gyakorlatilag minden iparágat érintő „digitalizáció” terjedésével.
Tizenegy nagyon különböző IT-cég szerepel az ötvenek között, reprezentálva a szektor amúgy is széles spektrumát.
Találunk köztük az informatikai oktatás területén működőt (CodeCool), amely a hazai szakemberhiányt hivatott csökkenteni, valamint szép számban különböző vállalati információtechnológiai megoldásokat nyújtókat is. Úgy tűnik, a „megoldás” a kulcsszó, amely az ötvenek IT-szektorban működő társaságai szerteágazó tevékenységének a leírása kapcsán a leggyakrabban elhangzik. A vállalati megoldásokat nyújtó cégek között van információbiztonsággal foglalkozó (TR Consult), nagyvállalati szoftvermegoldásokat fejlesztő és kínáló (BlackBelt), ipari automatizálással foglalkozó (Gam-ma Digital, Transmoduls), ügyfélszolgálati rendszerekben céges megoldást kínáló (TcT), illetve vállalati védelmi hálóban szolgáltatásokat nyújtó (Gloster) társaság is. Mivel ezen vállalkozások termékeiket és megoldásaikat céges ügyfeleknek nyújtják, így elsősorban szakmai körökben tettek szert ismertségre.
A magyarországi információtechnológiai vállalatok többségéhez hasonlóan az ötvenek IT-cégei elsősorban a hazai piacon értékesítenek, de vannak köztük olyanok is, amelyek nemzetközi jelenléte fokozatosan növekedett az elmúlt években (BlackBelt, Gamma Digital).
Továbbá az ötvenek körében megtalálhatók olyan, az utóbbi években kulcsfontosságú területeken működők is, mint a fintech és a mesterséges intelligencia piaca.
A pénzügyi technológia folyamatos fejlődése lehetővé tette, hogy ezen vállalatok innovatív megoldásaikkal évről évre dinamikusan növekedjenek, s újraértelmezzék a bankolást mind a hazai, mind a nemzetközi piacokon (Barion Payment, Dorsum, W.UP).
Hasonlóan egyre kiemelkedőbb figyelmet kapnak a mesterséges intelligencia területén tevékenykedő cégek is, amelyek mind nagyobb sikereket érnek el az autó- és a gyógyszer-iparban (AImotive, Turbine). Az említett társaságok jelenlé-te inkább a nemzetközi piacokon meghatározó, Magyarországon pedig az elmúlt években lettek szélesebb körben is ismertek. Az ipar és a piac sajátossága, hogy ezeknek a vállalatoknak szinte a teljes árbevétele exporttevékenységből származik.
7. Exportőrök
Az ötvenek között számos olyan vállalat van, amelynek jelentős a kivitele – ilyen például az AImotive, a HELL ENERGY Magyarország Kft., a Julius-K9, a Megaholz, az Olimpia Kerékpárgyártó, a Star-Plus és a Wellis. A kiadvány cégeinek együttvéve 2017-ben összesen 127 milliárd forint exportértékesítést sikerült elérnie, ami azt jelenti, hogy az összes ár-bevétel 30 százaléka származott kivitelből.
Evidencia, hogy Magyarországon, nyitott gazdaságról lévén szó, óriási jelentőségük van az exportképes vállalatoknak. Nem véletlen az sem, hogy az ötvenek között számos olyan társaságot találunk, amely működése során már átlépte az ország határait.
Nagy ugrást jelent, ha egy cég a nemzetközi piacokon is sikeresen megméretteti magát, arról azonban általában kevesebb szó esik, hogy az új piacok mellett az új versenytársak-hoz, sok esetben új kultúrához is igazodni kell.
Több vállalkozás olyan piaci szegmensben ér el eredményeket, amely csak nemzetközi szinten értelmezhető, ilyen a mesterséges intelligencia területén működő AImotive és Turbine.
Nagy exportőrök azok a Magyarországon is ismert és sikeres vállalkozások, amelyek a gazdaságos működéshez szükséges sorozatnagyságot csak intenzív exporttevékenységgel és professzionális marketinggel tudják biztosítani. Ilyen cég például a HELL ENERGY, amelynek fő értékesítési stratégiája a vezető pozíció elérése a külhoni piacokon is (jelenleg ötven országba szállít és kilencben piacvezető). A Wellis négyszáz külföldi viszonteladóval dolgozik együtt, elsősorban az európai államokban. Továbbá fontos példa az Olimpia Kerékpárgyártó, amely az évente legyártott biciklijeinek a 85 százalékát értékesíti ha-táron túl. A Julius-K9 világhírű kutyahámjait pedig szinte már az összes országban megtalálhatjuk.
8. Családi vállalatok és "sorozatvállalkozók"
A BÉT50 2018 cégeinek riportjait olvasva feltűnik, hogy milyen sokféle történettel találkozunk, hány különböző út vezet a sikerhez. A társaságok között szép számmal találunk családi vállalkozásokat, de a tulajdonosok körében feltűnnek az úgynevezett „sorozatvállalkozók” is, akik az elmúlt évtizedek-ben már nem az első céget vezetik sikerre. A képet színesítik az olyan vállalatok, amelyek több azonos profi lú társaság tulajdonában vannak, koordinálva azok beszerzését és marketingjét.
Aztán vannak olyanok, amelyek stabilan és folyamatosan gyarapodtak, s akadnak, amelyek egy kisebb vagy nagyobb krízist követően léptek a siker útjára. Az idei ötven történet között több példa is van arra, hogy egy sikeres vállalkozó megvesz és növekedési pályára állít egy a múltban problémákkal küszködő céget (Cerbona, Helia-D).
Bár az általunk elemzett vállalati körben a hangsúly a vállalkozások szerves növekedésén van, meglepően sok társaság hajtott már végre kisebb-nagyobb akvizíciót. Példaként említhető a Star-Plus, a Gerbeaud, a Roland Divatház, a Protecta, a TR Consult vagy a Gloster. Több esetben a jelenlegi tulajdonosok az előző gazda kivásárlásával jutottak a céghez (ilyen a DM-KER, a Mobilbox vagy a Tungsram).
Ezzel együtt a közepes méretű szervezetek leggyakoribb típusa továbbra is a családi vállalat. Az ötvenek között közel húsz családi céget találunk. Jellegzetességük, hogy számukra a legfontosabb szempont, hogy stabil és fenntartható működésű vállalkozást hagyhassanak a következő generációra, tehát leginkább közép- és hosszú távon gondolkodnak. Családi társaságként soroltuk be azokat a vállalatokat, ahol a fő tulajdonos egy vagy több családtagja is dolgozik a cégben.
9. Tőkebevonás
A kis- és középvállalatok többsége elsősorban a saját forrásaira igyekszik támaszkodni, és a tulajdonosaik körében érezhető egyfajta óvatosság az idegen tőke bevonásával kapcsolatban, legyen szó akár hitelről vagy külső befektetőről. Az ötvenek között is több olyan cég akad, amelyik hitel felvétele után annak visszafizetését tartotta elsődlegesnek. Számos tulajdonosnak és vállalatvezetőnek az a célja, hogy megőrizze vállalkozása családi mivoltát, így a hosszú távú stratégiájának központi eleme, hogy az mindvégig családi birtokban maradjon. Látunk azonban számos olyan példát is az ötvenek között, ahol tőkebevonás után tudták sikeresen új pályára állítani a vállalkozást, és azóta is harmonikusan együttműködnek a befektetőikkel.
A tőkepiacokon történő forrásbevonás egy olyan lehetőség, amelyet eddig kevés kis és közepes méretű társaság használt ki, de a befektetői keresletnek és a BÉT azon erőfeszítéseinek köszönhetően, hogy könnyítse a középméretű vállalatok tőkéhez jutását, az elkövetkező években bizonyára számos tár-saság él majd ezzel. Az ötvenek között találhatók olyan cégek (Megakrán, Cybergastro Zrt.), amelyek tudatosan készülnek a tőkepiaci megmérettetésre, s megkezdték a felkészülést.
10. Felkészülés a tőzsdére
Az elsődleges tőzsdei részvénykibocsátás (IPO) a tőkéhez jutás egyik legfontosabb piaci eszköze. Az ilyen emissziók globális összértéke 2015 óta nem volt olyan nagy, mint 2018 első felében.
A kedvező makrogazdasági kilátások, a vállalkozások beruházási terveihez kötődő tőkeigény és a Budapesti Értéktőzsde piac-fejlesztő intézkedései a hazai tőkepiacon is alkalmazhatóvá teszik ezt a világszerte bevált tőkebevonási utat.
Az IPO-nak számos előnye van az alternatív forrásbevonási lehetőségekkel összehasonlítva. A legfontosabbak:
- a kibocsátó társaság hozzáfér a hazai és a nemzetközi tőkepiacokhoz, akár részvény-, akár kötvénykibocsátás formájában;
- további (másodlagos) tőkebevonás lehetősége egy már ismert platformon keresztül;
- a lehetséges befektetők köre kiszélesedik, mert a részvények piaca likvid a papírok napi értékelése mellett;
- növekszik a márkaismertség és a fogyasztói presztízs;
- a kibocsátó társaság akvizíciói saját részvénnyel való fizetéssel is lebonyolíthatók;
- rendszerint magasabb értékelés érhető el, mint zárt körű tranzakciók esetében, köszönhetően a nagyobb transzparenciának és a gyakoribb információmegosztásnak;
- kulcsvezetők és alkalmazottak elkötelezettsége erősíthető részvényvásárlási, opciós programok bevezetésével.
A befektetők meggyőzésének első és legfontosabb követelménye, hogy a cég biztos pénzügyi alapokon álljon, s határozott tervei legyenek a következő évekre. A financiális szempontok mellett azonban projektspecifikus és egyedi tényezők is szerepet játszanak abban, hogy egy vállalat ki tud-e lépni a tőzsdére. Érdemes kiemelni a menedzsment szerepét és a megfelelő cégstratégiát. A siker azonban sokszor csak egészen apró dolgokon múlik, mint például, hogy az alapítók kellően felkészültek-e a befektetőkkel történő találkozóra, amelyen a legtöbb esetben csak perceik vannak a meggyőzésre.
Amennyiben egy társaság megfelel ezeknek a feltételeknek, s az időzítés is jó, a börzével hosszú évekre biztosíthatja a tőkeellátottságát. A nagyobb figyelemnek és a piac elismerésének köszönhetően pedig a munkáltatói márkáját is erősíti. Egy sikeres IPO tehát a tehetségek megtartásában és az új technológiák elérésében, illetve bevezetésében is segítheti a hazai középvállalkozásokat.
Az ugyanakkor, hogy egy magánkézben lévő cég készen áll-e rá, hogy kilépjen a nyilvános piacra, összetett kérdés. A tőzsdei be-vezetés egy folyamat, és érdemes időben elkezdeni a felkészülést, megvizsgálni, milyen változtatásokra van szükség mind üzleti, mind szervezeti szempontból, mind pedig a vállalati kultúra területén.
Megítélésünk szerint a BÉT50 kiadványban szereplő cégek között is van olyan, amely már ma alkalmas lehet vagy rövid idő alatt fel-készülhet a tőzsdei bemutatkozásra.