A WebEye Telematics Group alapítói nem rokonok, a társaság a kezdeti években mégis úgy működött, mintha egy családi vállalkozás lenne. A tulajdonosok minden döntést egyhangúlag hoztak meg. A siker nem ugrasztotta egymásnak a vezéreket: az összhang mindmáig megmaradt.

A 2001-ben indult cég alig hét év alatt lett piacvezető itthon. A többnyire mérnökökből álló alapítói kör egy olyan flottakövető rendszert fejlesztett ki, amely ma már nemcsak a járművek pontos helyét határozza meg és mutatja meg digitális térképen, hanem követni tudja az üzemanyag-fogyasztást, feldolgozza a tachográf információit és az üzemórák alakulását is. A fejlesztés többek közt automatikus útnyilvántartást készít, valamint értékeli a sofőrök teljesítményét. Magyarán olyan komplex telematikai alkalmazásokat hoztak létre, amelyek segítségével a fuvarozó, szállítmányozó és logisztikai partnerek hatékonyabban szervezhetik a munkafolyamataikat.

A megbízhatóságuknak és a szolgáltatás ár-érték arányának köszönhetően 2008-ra már letarolták a magyar piacot. Az értékesítőkre szinte nem is volt szükség: a logisztikai cégek olyan lelkesen ajánlották egymásnak a WebEye-t, hogy a telephelyükön az érdeklődők egymásnak adták a kilincset.

Miután itthon megvetették a lábukat, a következő nagy lépcsőfok a külföldi piacok meghódítása volt. Eleinte sokat segítettek a terjeszkedésben a már meglévő partnerek. Volt olyan osztrák meg-rendelőjük, amelyik kifejezetten kérte a WebEye-t, hogy hozzon létre szerelési pontokat az országhatáron kívül. Bár Németország-ban és Portugáliában is van leányvállalatuk, elsősorban mégis Kelet-Közép-Európára koncentrálnak, nagyon is tudatosan. A térségünkben összesen tíz államban vannak jelen, súlyponti országok hazánkon kívül Románia és Lengyelország. Az okok egészen sajátosak: ebben a régióban ugyanis nem kell számolni a nagy nyugat-európai versenytársakkal. A logisztikai üzletág az öreg kontinens majd minden pontján olyan gyorsan növekszik, hogy a brit vagy a német óriások nincsenek rászorulva a régiónk irányába történő terjeszkedésre, és kapacitással sem nagyon bírnák. Más-részt Kelet-Európában a közúti fuvarozási piac roppant módon fregmentált, nagyon sok kis- és középvállalkozás dominálja, ellentétben a nyugati piacokkal, ahol a nagy méretű logisztikai cégek viszik a prímet. Kis túlzással élve a nyugati multiknak nem éri meg lehajolni a lengyel, a szlovák vagy a román megrendelésekért. A WebEye-nál viszont a sok kicsi sokra megy elvét követve, valamint alkalmazkodva a régió piaci struktúrájához már egészen pici vállalatokkal is hajlandók üzletet kötni és komplex szolgáltatást nyújtani számukra. Bár az ügyfeleik között több száz járműves cégek is vannak, a partnereik körében olyan kisvállalkozások is akadnak, ahol csak két-három jármű található, az ügyfelekre eső átlagos flottaméret pedig valamivel tíz felett jár.

Hogy ez az üzleti modell mennyire lett sikeres? Elég csak néhány beszédes adatot említeni: a kezdetben mindössze öt főből álló társaságnál 2011-ben már százötvenen dolgoztak, ma pedig az alkalmazottak száma jócskán túllépi a háromszázat. A forgalmuk évente megközelítőleg 15 százalékkal nő úgy, hogy mára már mintegy ötezer vállalati ügyfelük van, akik 63 000-nél is több járművet szereltek fel a WebEye-szolgáltatással. Természetesen némi időbe telt, mire a nemzetközi hálózat kellően hatékony lett: menet közben ébredtek rá, hogy nincs szükség minden piacon önálló menedzsmentre. A magyar irányítású multinál jelenleg tizenkét országot négy regionális, úgynevezett klaszterközpontból szolgálnak ki, úgy, hogy a termékfejlesztés továbbra is itthon zajlik.

A külföldi leányvállalatok már most is a forgalom mintegy ötven százalékáért felelnek, de öt éven belül ezt az arányt fel szeretnék tornázni nyolcvan százalék fölé. A legnagyobb potenciál most Lengyelországban van. Már csak azért is, mert az ottani logisztikai piac az egyik legnagyobb Európában.

A WebEye Telematics Group komoly stratégiai versenyelőnye, hogy – szemben sok más telematikai multicéggel – a teljes értékláncot átfogja: nemcsak gyártják a beszerelt eszközöket, fejlesztik a szolgál-tatás lényegi szoftverelemeit, de nagy hatékonyságú értékesítési és marketingszervezetet építettek, valamint segítenek a beszerelésben és a szolgáltatásban rejlő lehetőségek lehető legjobb kiaknázásában is. Az egyik legnagyobb partnerüknél, a Waberer’snél például van egy állandó, kitelepített kollégájuk, akinek dedikált szolgáltatásmenedzserként napi nyolc órában egyetlen feladata a WebEye termékek jó használatának helyszíni támogatása.

A megrendelőik roppant hűségesek, és a társaság is a stratégiai együttműködésekben hisz: a megkötött szerződések általában legalább 24-36 hónapra szólnak, de a hatvan hónapos kontraktus sem ritka, a legtöbb ügyfelük már több mint tíz éve kitart mellettük. A szolgáltatásaik ugyanis gyakran annyira beépültek a partnerek céges folyamataiba, hogy egy esetleges váltás rengeteg pluszkiadással járna, másrészt üzembiztonsági kockázatokat is hordozna. Arról nem is beszélve, hogy az olcsóbb alternatívák néha bizony kevésbé megbízhatók, s így hűségükkel az ügyfelek a WebEye egyedülálló robusztusságát, szolgáltatási képességét és számonkérhetőségét díjazzák.

Ami a szervezeti felépítést illeti: miután a vállalat elkezdte behálóz-ni Európa középső és keleti részét, a tulajdonosok jó érzékkel vették észre, hogy ideje hátralépniük a cégvezetésből. Az irányítás-ba olyan tapasztalt szakemberek kerültek, akik korábban magas beosztásban dolgoztak multinacionális társaságoknál. Hét éve így került a céghez a G4S-től a csoport mostani vezérigazgató-ja, Németh Pál is. A kereskedelmi igazgatóságuk első számú embere pedig az a Tóth Levente lett, aki korábban hosszú évekig a Telenor üzleti értékesítési és marketingigazgatójaként dolgozott, de k+f részlegük vezetésére is nemrég a Magyar Telekom volt IT-igazgatóját igazolták le. Ám a tulajdonosok nem hagyták teljesen magára a WebEye-t: az innovációban, a szoftver- és hardverfejlesztésben a mai napig részt vesznek. Viszont a fejlesztőcsapatot alaposan megerősítették; a gárdába szakemberek egész sorát vették fel, pont azért, hogy a cég nélkülük is hatékonyan tudjon majd működni és továbbfejlődni.

A vezetés már egy éve a tőzsdére lépést tervezi, el is kezdték az előkészületeket. Ha minden jól alakul, akkor az IPO-ra 2023-ban kerül sor. A vállalatot a következő években ennek megfelelően átalakítják. A működésüket átláthatóbbá teszik. Részben ennek érdekében maga a társaság egy vertikális fúziót követően még ez év őszén zrt.-vé válik. Közben tovább szeretnék növelni a hatékonyságot, és 2020-ra új, nemzetközi sztenderdek szerinti vállalatirányítási rendszert vezetnek be. Hogy megerősítsék a pozíciójukat, s hogy rajta maradjanak a magasan ívelő fejlődési pályán, kisebb, elsősorban külföldi tulajdonú, szintén a régiónkban aktív cégek akvirálását is tervbe vették. A vezetés most azzal számol, hogy öt év múlva az alkalmazottaik száma csaknem a duplájára nő a jelenlegihez képest, míg az árbevétel több mint a kétszeresére, s az aktív végpontok száma akár a háromszorosára bővülhet.

Ambiciózus terveik a termékeiket is érintik: a jövőben a fejlesztéseiket már nemcsak nehézgépjárművekben – például kamionok-ban és nyerges vontatókban –, hanem kishaszongépjárművekben is lehet majd használni.