A Béflex Zrt. modern irodaépületének a recepcióján máig megtalálható az a rendszerváltás idején még tiltólistán lévő, speciális betűvágó gép, melynek a szigorú, még majdhogynem szocialista vámon át, kis darabokban történő becsempészésével kezdődött minden, amivel lényegében egy ma már hárommilliárd forint feletti árbevételű hazai középvállalat alapköveit tették le.

Az immár több mint száztíz fővel dolgozó, európai színvonalú fővárosi telephelyen működő, több száz nagy ügyféllel rendelkező Béflex Zrt. története ugyanis egy apró szobácskában kezdődött, a XI. kerületben.

„A vállalkozást a szüleim indították be azzal, hogy az Amerikában élő nagynénémet kérték meg, vegyen nekünk egy ilyen, nem túl nagy, de itthon csodaszámba menő szerkezetet. Magyarországon a cégneveket, logókat akkoriban kézzel, ecsettel, órákig festették, ez a Cocom-listás gép viszont automatikusan vágott, és képes volt kettő helyett akár harminc méretes betűt is legyártani ugyanannyi idő alatt” – mesél a kezdetekről Bárán László, aki közel három éve vette át a sikerekkel és hullámvölgyekkel tarkított történetű családi cég ügyvezetését.

A fent említett automata eszköz látványos hatékonysága az eredményekben is megmutatkozott. Egy-két évvel az alapítás után egyre több társaság megrendeléseit kezdték el teljesíteni, sőt mind nagyobb cégekét. Először leginkább betűket, logókat, kül- és beltéri arculati elemeket, később műszaki típusú és egyedi üzletberendezéseket gyártottak. Ezzel rövid idő alatt piacvezető pozícióba kerültek, és az ezredforduló előtt átlépték az egymilliárdos bevételi álomhatárt, amihez nyilvánvalóan a mai ügyvezető édesapja, az alapító Bárán József László és édesanyja, Kolek Ildikó elképesztően sok munkája kellett.

2009–10-re a Béflex Zrt.-be is begyűrűzött a válság, s ők válaszként elkezdték csökkenteni a marketingköltéseiket, így az évi 3,6-3,8 milliárdos árbevétel is visszaesett. A fiatal Bárán László először csak különböző műszaki típusú projektek koordinátoraként, később az új menedzsment tanácsadójaként dolgozott a családi cégben, végül 2015-ben – igaz, ekkor is mindössze 29 évesen – vette át a holdingból ismét egy vállalattá alakult Béflex Zrt. irányítását. Addigra a nagy változások lezajlottak. 2013-ban érte őket a legnagyobb csapás: elveszítették legnagyobb ügyfelüket, a Tescot, amely addig a bevételeik harmadáért felelt, a forgalom pedig így 2,5 milliárd forint alá esett vissza.

Azóta azonban újra fejlődő, felívelő pályán menetel a cég. Tavaly már 3,3 milliárd forint volt az árbevétel, és ami még lényegesebb: ennek már mintegy 49 százaléka külföldről, főként Nyugat-Európából származott. A vállalkozás ma már közel sem betűket vág vagy digitálisan nyomtat. Három, eléggé eltérő jellegű üzletág egyesül a Béfl ex Zrt.-ben: a grafikai megvalósítások (épülettáblák vagy nemzetközi rendezvényekre, például a Fina vizes vb-re kihelyezett épület méretű molinók tervezése, kialakítása), a signage (világítóberendezések és egyéb műszaki megoldások), valamint a bútordisplay terület. Ez utóbbinál a dizájnos üzletek különleges, egyedi hangulatot árasztó, márkaszínekkel kialakított, sokszor futurisztikus berendezéseire (például Scitec Nutrition márkaboltok, a Coca-Cola-irodaház recepciója vagy távközlési cégek ügyfélszolgálatainak egyedi kialakítása) kell gondolni.

Ebben a piaci szegmensben, ilyen komplexitásban ma Magyarországon egyik konkurens sem kínál szolgáltatásokat. Bárán László egyfajta one stop shopként jellemzi a céget, azaz a mindent egy helyen megközelítésben jók. Ez nagyban egyszerűsíti az ügyfeleik életét, mivel nekik nem kell sok emberrel kapcsolatot tartaniuk és maguknak összehangolni a munkákat, mert a Béflex munkatársai összetett megoldásokkal segítik a megrendelőiket. Pedig az egyes területek, mint írtuk, igen eltérők: a bútoros üzletág több hónapos, a signage ágazat többhetes, míg a nyomtatási üzlet pár napos átfutású projektekkel dolgozik. Az egyes területeken a projektmenedzsereknek is egészen másféle erősségekkel kell rendelkezniük. Bárán László szerint az elkövetkezendő évek nagy feladata egy olyan cégkultúra megvalósítása, amelyben a munkatársak gyors és hálózatos tudásmegosztásra alapozva önállóan tudnak és akarnak döntéseket hozni, felelősséget vállalni. Abban hisz, hogy ez a kulcsa a gyorsan változó piac rugalmas és hatékony lereagálásának.

Visszakanyarodva a pénzügyi területekre: a tervek impozánsak, az ügyvezető 2019 végére négymilliárdos árbevételt céloz meg, egyúttal a forgalomhoz viszonyított EBITDA értékét is a mai három százalék körüli szintről hat-nyolcra szeretné javítani. Mindez sikerülhet is, hiszen a nemzetközi megrendeléseken nagyobb haszonkulccsal lehet dolgozni, és a külföldi bevételek feltornázásában különösen jól vizsgázott az alapító fia: a pár éve 25 százalékra is lecsúszó exportbevétel aránya ma már 45 felett van, amire eddig nem volt példa a Béflex Zrt. történetében.

Az erős mutatók azt is jelentik, hogy a társaság két-három éven belül tőzsdére érett vagy magánbefektetői pénzt bevonni képes vállalattá válhat. Jelenleg részt vesznek a Budapesti Értéktőzsde ELITE Programjában is, melynek során rengeteg cégszervezési tudást és értékes kapcsolatokat is szereztek. Ennek is köszönhető például, hogy felgyorsul a digitalizációs folyamat a Béflexnél. Nem csupán egy ipari 3D-nyomtató beszerzésén gondolkodnak, a napi folyamatokat is még jobban digitalizálják. A régóta meglévő vállalatirányítási rendszer mellett most ügyfélmenedzsmentre a legmodernebb, Salesforce nevű megoldáscsomagot vezetik be, de számos részterületen is tovább erősítik ezt a szemléletet. A csoport az organikusak mellett egyéb fejlesztéseket is tervez. Ehhez ma külső tőkét csak a bankhitel jelenti számukra, de megfelelő feltételek esetén külső befektetők bevonása is szóba jöhetne a növekedés és a stratégia megvalósításának a felgyorsítása érdekében.