Akár szürke eminenciásnak is lehetne nevezni, pedig az ország egyik legnagyobb mérnöki tervezőirodája a CÉH. Bár részt vesznek számos nagyszabású építőipari fejlesztésben, egy-egy ikonikus épület átadásakor a figyelem általában a megvalósításért felelős kivitelezőre irányul, nem pedig a mindezt megálmodó tervezőkre és a projektet megalapozó mérnöki tevékenységre. Az új Mol-székház a Kopaszi gáton, a rózsadombi SZOT-üdülő luxustársasházzá alakítása, vagy éppen az Operaház 3D-s épületszkennelése – itthon az első ilyen projektként – mind jó példa a budapesti vállalat széles körű kompetenciájára.

A hazai mérnöki tervezőirodák között egyedülálló a 13 piaci szegmenst, az építőipar minden ágát lefedő portfóliójuk. A magánpiacokon különböző projekteken dolgoztak, a hagyományos ingatlanfejlesztéstől – ideértve a lakó-, kereskedelmi épületeket és az irodákat – az ipari és logisztikai építményeken át a turisztikai létesítményekig. Az állami megrendelői oldalról is hosszú a lista: kulturális, oktatási, sport-, egészségügyi, valamint közlekedési célú objektumokat terveztek és menedzseltek. A rendszerváltás hajnalán, kihívásokkal teli időszakban, 1989. december végén született a vállalat – emlékszik vissza Tóth Attila, a CÉH elnök-vezérigazgatója. Az induló vállalkozások többsége ekkor egyik napról a másikra, önfoglalkoztató cégként élt. 1995-ig tartott ez a periódus a társaság életében. Ekkor eldöntötték, hogy nem csupán önfoglalkoztató, munkahelyteremtő vállalkozás szeretnének maradni, hanem hosszú távban gondolkoznak. Az iroda „ifjúkorában” részvénytársasággá alakultak. Kiépült a szervezeti struktúra az ágazatokkal, ekkor mozdultak a magasépítésben a tervezésen túl a projektmenedzsment felé is. Elérkezett számukra a megrendelésekben és kihívásokban gazdag időszak, amely a gazdasági megszorítások ellenére számos szép projektet eredményezett. A budapesti Széll Kálmán tér közelében lévő Millenáris ipari műemlékegyüttes újragondolásáért nyerték el a legkiválóbb műemlék-helyreállításokat kitüntető Europa Nostra díjat is 2002-ben. A cégvezető szívesen gondol vissza ebből az időszakból a Megyeri híd tervezésére, hiszen a hídépítés a mérnöki munka non plus ultrájának is tekinthető. Ahogy mondta, egy mérnökember életében kevés olyan lehetőség van, mint egy ilyen újdonságot hordozó építmény megalkotása.

Egyedülállóan szoros partneri viszonyt alakítottak ki ebben az időszakban az épp nagyvállalattá fejlődő Westellel – a későbbi T-Mobillal –, ők tervezték a távközlési szolgáltató összes magasépítési létesítményét: irodaházaikat, üzlethálózatukat, bázisállomásaikat és telefonközpontjaikat.

Aztán jött 2008 októbere, és elindult a dominóhatás – az egész világ, de főleg az ingatlanfejlesztési iparág nyakába szakadt a válság. A CÉH is erősen megérezte a fél évtizedig tartó krízist – a mérnökirodák közel fele bezárt; volt olyan hét, hogy ötszázmillió forintnyi megrendelést mondtak vissza, ami jelentős veszteségeket termelt. Tóth Attila pozitívan értékeli a válság hatását a cégére, mivel sokat tanultak belőle, s bebizonyosodott, hogy jó stratégiát választottak a több lábon állással, a széles portfólió kialakításával és jelentős tartalékok képzésével. Az ipari fejlesztések is segítették a nehéz időszak átvészelését: jó példa erre a kecskeméti Mercedes-gyár tervezése vagy a Bridgestone gumigyártól elnyert megbízás. Külföldre is nyitottak, elsősorban az arab világ és a szovjet utódállamok felé. Az utóbbiakban végzett munkák közül kiemelkednek az azerbajdzsáni projektek, köztük egy 24 szintes kórházat is terveztek Bakuban. Itt szereztek komoly referenciát a jelenleg a Kopaszi gáton épülő, 120 méter magas új Mol-székház projektjének a menedzseléséhez. Tóth Attila szerint bár Magyarországon nincs hagyománya a toronyházépítésnek, a megfelelő helyszínkiválasztással Budapest fejlődését gazdagíthatja.

A válság egy másik fontos tanulsága a cégvezető szerint, hogy ismerni és értékelni kell az iparágban, a gazdaságban, a politikában zajló folyamatokat is, hiszen így lehet csak felkészülni a jövőre. A szakember büszke arra, hogy egy kollégát sem kellett elbocsátani a krízisidőszak alatt. Akkoriban jelentősen megnőtt a szervezet hatékonysága és a kohéziós erő, a munkatársak és a vezetés között pedig egyfajta véd- és dacszövetség alakult ki. Az összetartás fontos eleme a cégfilozófia, amely talán elsőre távol esik a száraz mérnöki szemlélettől: a CÉH-nél a szereteten és a bizalmon alapuló vezetésben hisznek. Az alapelveket nemcsak a sikeres, hanem a nehéz pillanatokban is tartani kell. Amikor egyre többen ülnek az asztal körül, sőt egyre több asztal van, meg kell fogalmazni, mik azok az értékek, amelyeket közösen követni tudunk – vallja Tóth Attila.

A recesszió után az építőipar itthon 2015-től indult meg újra, majd rövidebb visszaesést követően mára elért oda, hogy többszörösen túlterheltté vált. A cégvezető szerint a szektor normál növekedési üteme évi 10-15 százalék lenne – ehhez képest tavaly csaknem 30 százalékkal bővült. A társaság olyan fejlődési pályát tervez, melynek bejárása során a megnövekedett munkamennyiség nem mehet a minőség rovására. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy nem vállalnak be munkákat „mindenáron”.

A cég az országhatárokon túl is keresi a lehetőségeket: elsősorban Norvégiában, Finnországban épít szoros partnerkapcsolatokat, azonkívül sok a német megbízó, valamint dolgoznak török, arab és indiai megrendelőkkel is. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy az évtizedek során jelentős mennyiségű tapasztalatot gyűjtsenek a különböző országok gondolkodásáról, mérnöki szemléletéről. A magyar mérnöki kultúra Tóth Attila szerint a németországihoz áll a legközelebb a számos ottani partner miatt, de az angolszász irány is egyre komolyabb elvárás itthon. Mint mondta, érdekes mix alakult ki Magyarországon, hiszen eltérő világok találkoznak: egyszerre kell érteni az orosz, a német és az angolszász rendszerekhez, szabványokhoz. A társaság bevételének mintegy 10-20 százalékát teszik ki a külföldi helyszínre tervezett projektek – a jövőben pedig erősíteni szeretnék nemzetközi jelenlétüket. A cég munkájának a hatását jól érzékelteti, hogy négy-öt milliárdos éves forgalmukkal 150–250 milliárd forintnyi beruházást mozgatnak meg.

A digitalizáció, az automatizáció évtizedek óta szakadatlanul szivárog bele a mindennapi mérnöki munkába és írja át a folyamatokat. Ezért a CÉH hazánkban is élen jár a BIM technológia alkalmazásában. Mivel „gondolatokat adnak el”, amelyek új rendszerekben, formabontó iparági megoldásokban, kreatív ötletekben valósulnak meg, rendkívül fontos a vállalat életében a jövő kutatása. Nem csak üres frázis, hogy a társaságnál mindig előretekintenek: tanácsadó jellegű ötéves előrejelzéseket készítenek az építőipar várható trendjeiről és a mérnöki munkák fejlődési lehetőségeiről, hogy jobban tudják kalibrálni saját tevékenységüket, s hogy a leghatékonyabban tudjanak dolgozni megrendelőik profitjáért.