Ugró béka, kutyapersely, pedálos Moszkvics – ezek hallatán a 25-30 éveseknél is elindul a nosztalgiavonat, és rögtön személyes élmények sora ugrik be, amelyek az ikonikus játékok-hoz kötődnek. Ez a „láthatatlan kapocs” ismeretlenül is összeköti az embereket; ezért jelent többet a játékkereskedelem Gyaraki Józsefnek, mint a termékek haszonnal történő értékesítése. Az ügyvezető nemcsak a saját, hanem az egész szakma érdemének tartja, hogy átvehette a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést 2017-ben a hazai játékkereskedelem folyamatos fejlesztése és a magyar gyártók piacképességének a fenntartása érdekében végzett több évtizedes munkája elismeréseként. Nomen est omen: nemhiába gyártatják saját márka alatt a nép-szerű Gazdálkodj okosan! társasjátékot sem: a több mint 35 éve folyamatosan növekvő cég tavaly rekordösszegű, 10,7 milliárd forintos árbevételt ért el, ez egymilliárddal haladja meg az egy esztendővel korábbit.

Első játékboltját még 1982-ben nyitotta feleségével, amikor a nagykereskedelem állami monopólium volt, így kicsiben fektették le a későbbi nagyvállalat alapjait. Mivel ekkor szűk volt a kínálat az országban, felkutatták a játékkészítő kisiparosokat – akikből annak idején nagyon sok volt országszerte, hiszen aki értett hozzá, annak jó mellékes bevételt jelentett ezzel maszekolni. Mivel az ügyvezető kíváncsi természet, minden iránt érdeklődött, lement a műhelyekbe, megnézte a szerszámokat, a műanyagfröccsöntőt: ezek alapján döntötte el, rendel-e a készítőtől. Nem volt hátrány az sem ilyenkor, hogy Gyaraki József a kereskedelmi mellett gépipari technikumot végzett, valamint mérnöki diplomát is szerzett, így adott volt a műszaki szemlélet. Minden tavasszal ellátogattak a nürnbergi játékvásárra, ahol a nemzetközi kínálatból tudtak választani a magyar piacon hiányzó termékekből. Az első nagyobb lökést az üzletnek a dán „nemzeti kincs”, a legó hozta, ebből közvetlenül a gyártól, nyerges teherautóval szállítottak haza. A legó itthoni sikerének a titka az ügyvezető szerint, hogy státuszszimbólumként vonult be a köztudatba – mivel kevés pénzt lehetett költeni importra, a külföldre járó, általában tehetősebb szülők hoztak belőle haza a gyerekeiknek. A dán építőkocka sehol sem olyan népszerű, mint Magyarországon: a népesség arányában itthon adják el belőle a legtöbbet.

A rendszerváltás után aztán belefogott a nagyüzembe:

1990-ben budapesti székhellyel megalapította és Pécsett megnyitotta a Regio Játékot, tíz alkalmazottal – mára mintegy 450-en dolgoznak az országszerte 34 játékáruházzal rendelkező hálózatban, ezek együttesen tizenötezer-féle árucikket kínálnak. A közösbe minden egyes boltnak bele kell raknia. Elvárás, hogy nyereségesen működjenek, s a központi marketing- és egyéb költségekbe is beszálljanak. Külföldi terjeszkedés helyett a magyarországi hálózat bővítésében gondolkozik Gyaraki József, hiszen vannak még fehér foltok a térképen: elsősorban a megyeszékhelyeket szeretnék lefedni. Tevékenységüket, mint cég, nagykereskedőként kezdték, de gyorsan nyitottak a kiskereskedelem felé, ahol már volt tapasztalatuk, így az árbevétel döntő része ma már innen származik. A sikerekhez elengedhetetlen volt az újító hozzáállás, a nyitottság a technológiai fejlődés iránt. Elsőként vezették be az iparágban például a vonalkódos készlet-nyilvántartást 1993-ban, ami nagyban megkönnyítette a logisztikát és jelentős előnyt biztosított a hazai beszállítóknak, amikor a multik megjelentek a piacon. Webshopjukat is már több mint tíz éve, 2006-ban nyitották. Az online értékesítés aránya folyamatosan bővül: most öt százalék körül van, de szeretnék harmincra növelni. Ezt a célt szolgálja a tavaly nyitott törökbálinti új logisztikai központ.

A multik megjelenése letarolta a szektort a kilencvenes évek derekán: a magyar vállalkozóknak nem volt még idejük megerősödni, amikor a rendkívül hatékonyan működő, több évtizedes versenyben kiérlelt nemzetközi láncok bejöttek, s elvitték a piac jelentős részét. Gyárvásárlásra is adhatta volna a fejét az ügyvezető, de úgy gondolta, a piac megszerzése és megtartása fontosabb, mint a gyártás – raktárra termelni ugyanis nincs értelme. A jó irány tehát előbb a piac kiépítése, s ha valami hiánycikk, azt kell előállíttatni – vonta le a következtetést Gyaraki József.

Ilyen volt a szánkó, a Gazdálkodj okosan! és a diafilmvetítő – a Regio saját márkás termékei, amelyeket azért kezdtek el gyártatni, mert hiány alakult ki a piacon, s lett volna rájuk kereslet. A diafilmvetítő volt a bonyolultabb projekt, mivel „XXI. századiasítani” kellett: egyebek mellett új dizájnt kapott, egysze-rűbben kezelhető lett, valamint LED-es égőket is beleépítettek, amelyek nem melegednek fel. A népszerű családi társasjáték pedig pár régi mellett új „szponzorokkal”, azaz egy-egy mezőn szereplő áruházakkal lépett a piacra.

Az ügyvezető úgy véli, a játéktrendek majdnem olyan gyorsan jönnek-mennek, mint a fast fashion divatláncok esetében a ruhák. Egy-egy termék életciklusa drasztikusan lerövidült, nem egy esetben pár hónapra. Arra kell ilyenkor nagyon figyelni Gyaraki József szerint, hogy a hirtelen népszerűvé vált cikkek Magyarországon ugyanakkor legyenek elérhetők, mint nyugaton, ne kelljen őket az interneten megrendelni. Jó példa erre a fidget spinner vagy magyar nevén pörgettyű, amelynél maximálisan sikerült meglovagolni a tavalyi hullámot, mivel a játék-vásárokon már feltűnt az ígéretesnek tűnő termék, és „betáraztak” belőle. Egy újabb divatipari analógia: Gyaraki József szerint rendkívül fontos a jó szem a játékszakmához is, mivel tízből nagyjából hét trendet kell eltalálniuk, hogy hosszú távon nyereségesen tudjanak működni. Manapság egyre többen keresik a számítógéppel összeköthető játékokat, de divatosak a gyűjthető, például élelmiszerekre hasonlító, átformálható produktumok, mint a croissant-ból készíthető maci vagy a virágtündér. A brandelt termékek – mint a Disney – pedig azért népszerűek, mert jelentős támogató marketing jár melléjük, egy történettel érkeznek, és a tévében vagy a moziban is folyamatosan találkozhatnak velük a gyerekek. A Jégvarázs például elég hosszú szezonját éli, sokadik éve keresett termék, az ügyvezető szerint talán azért, mert a megszokott Barbie babák mellett az újdonság iránti igényt tölti be.

Hosszú ideje sikeresen működő családi vállalkozásként logikus kérdés a generációváltás, amely biztosítottnak látszik: a szakember mindkét fia a cégnél dolgozik, három unokája pedig a játékok tesztelésével járul hozzá a vállalat eredményességéhez.

Kezdettől fogva fő irányvonaluk volt a magyar játékok eljuttatása a vásárlókhoz. A magyar piac azonban kicsi ahhoz, hogy csak itthon eladható termékeket gyártassanak – jól lefesti a helyzetet, hogy egy-egy hazai termékhez csak az alapanyag többe kerül, mint a készáru Kínából ideszállítva. Bár a jövő technológiája erre is megoldást kínálhat: a 3D-s nyomtatók világában a nagy méretű termékeket ők is le tudják gyártani, ha nem érdemes szállítani – Gyaraki József úgy véli, ez a technológia nagy teret nyer a jövőben a játékiparban.