Hullámvasúthoz való acélelemek gyártása, a ferihegyi SkyCourt, a Kossuth tér felújítása, a tavalyi vizes világbajnokság fő helyszíne, a Dagály Úszóaréna acélszerkezete, a kecskeméti Mercedes-gyár kivitelezése és aktív jelenlét több mint harminc országban fémjelzi a magyar vállalatcsoport kiterjedt portfólióját – ugyanakkor hajóflottával vagy saját szak-gimnáziummal sem sok építőipari cég büszkélkedhet. A sikerek alapja a biztos szakmai tudás és a tapasztalat mellett az ágazatra egyébként nem jellemző rugalmas, előremutató gondolkodás volt Varga Mihály tulajdonos szerint. Az építéstechnológiai területen felül a szállodamenedzsment vagy az ingatlanfejlesztés ugyanis a kezdetekkor szinte kényszerből került a csoport portfóliójába. Több alkalommal előfordult, hogy egy-egy munkát a megrendelő nem tudott kifizetni, így az ingatlan tulajdonjogát, fejlesztését és üzemeltetését is „megnyerte” a cég. Például Kolozsváron, ahol egy magánkórháznak induló fejlesztést irodaházként fejeztek be, és startupközpontot terveznek kialakítani benne.
Alapvetően családi vállalkozásként indult a KÉSZ Csoport története, 1982-ben. Ahogy Varga Mihály fogalmazott, ez volt az őskorszak. Mivel akkoriban előírás volt, hogy egyvalakinek legyen mestervizsgája a gmk-ban, építészmérnöki diplomáján felül letette a kőműves-, lakatos- és ácsmestervizsgát is. Minden kornak megvolt a maga szépsége: a 80-as években főleg a mezőgazdaságban építkeztek, élelmiszeripari üzemeket, gabona- és kekszgyárat létesítettek. Az akkor még kísérleti terméknek számító fogyókúrás Abonett kekszet vagy a nem annyira fürdőruhabarát Négercsókot gyártó üzemek is nekik voltak köszönhetők.
A rendszerváltás után megérkezett a nyugati világ Magyarországra: elindult a szolgáltatóipar fejlődése, ami a KÉSZ számára elsősorban a benzinkutak építését jelentette. Az elsők között éltek a piaci lehetőséggel, és gyorsan beletanultak a speciális tudást igénylő munkába – hiszen egy benzinkútnál a mélyépítés, tartálytelepítés, belsőépítészeti kialakítás egyszerre volt jelen. Ekkor megtanultak gyorsan minőséget alkotni – egy-egy kút megépítésére ugyanis mindössze két hónap állt rendelkezésre. A következő fontos mérföldkő a 90-es évek közepén beindult áruházépítés volt, a létesítmények közül az elsőt a budaörsi Tesco jelentette 1996-ban.
Az éppen tíz éve kezdődött gazdasági világválság idején nagy szükség volt a pozitív hozzáállásra és a jövőbe vetett hitre. A krízist valóságként élte meg a cégcsoport – mondta erről Varga Mihály. Több mint 13 milliárd forintot veszítettek a kintlévőségeiken, a KÉSZ válasza pedig a másképp gondolkodás mintapéldája volt: nem a kevés, de biztos területre kezdtek koncentrálni, hanem tovább diverzifikálták a portfóliót. Nyitottak például a légi közlekedés felé. Fontos húzófeladat lett ekkor a SkyCourt, a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér központi termináljának a megépítése, ami a cégvezető szerint nagy lépést jelentett a talpra állásban. Annyira jól sikerült az együttműködés a Budapest Airporttal, hogy új megbízást kaptak, jelenleg gőzerővel dolgoznak a nemsokára átadandó új utasforgalmi mólón.
Nemzetközi szinten is meghatározó szereplővé nőtte ki magát a KÉSZ Csoport – acélszerkezeteket szinte mindenhova szállítanak, Ukrajnában, Romániában, Oroszországban, Szerbiában leányvállalatuk működik, emellett immár Németországban, egyik legfontosabb célállamukban is állandósult a céges jelenlétük. Dolgoznak Azerbajdzsánban és a tengerentúlon egyaránt.
A sokszínű portfólióból alapvetően a technológiai területet szeretnék minél jobban kiszolgálni, mivel a különleges szakértelmet igénylő belső kialakítási munkák a legjövedelmezőbbek. Legyen szó egy gyógyszergyárról, vegyipari, jármű- vagy energiaipari létesítményről – cégen belül rendelkeznek az összes erőforrással a tervezéstől a megvalósításig, sőt a működésig, az üzemeltetésig. Szintén a csoporthoz tartozik a mintegy tíz éve létesített tiszalöki büntetés-végrehajtási intézet, amelyet Varga Mihály szerint kis túlzással sajnos egy állandóan telt házzal működő szállodának is lehet tekinteni. A létesítményben az „alapszolgáltatásokon túl” a közös étkezést, az oktatást, az orvosi ellátást és a foglalkoztatást is meg kell oldani.
Tüzesen motiválva, határtalan lehetőségekre építve kreatívan meglátni és megláttatni az innovációs elképzeléseket és szinergiákat.
A KÉSZ németországi tevékenységével is enyhítene a magyar építőipari ágazat jelenlegi legnagyobb problémáján, a munkaerőhiányon. A legiparosodottabb német régióban, a Ruhr-vidéken komoly jelenléttel bíró cégcsoport nemsokára egy kibővített munkásellátó központot nyit, elébe menve ezáltal szakterületük fő kihívásának. A szakmunkások itt a szálláson túl különböző képzéseket, például tűzvédelmi oktatást is kapnak majd, de kiképezik őket a brigádosításra is. Ahogy Varga Mihály fogalmazott, mivel kitárult a világ, úgyse lehet megakadályozni a fiatalokat abban, hogy külföldre menjenek munkát vállalni. Hozzátette: ha valaki tud és akar dolgozni, kizárt, hogy ne találjanak neki egy megfelelő lehetőséget a társaságnál. Ha tehát egy hegesztő jelentkezik náluk, akinek megvan a megfelelő szaktudása és hozza az elvárt teljesítményt, egy megosztott, külföldi és magyarországi munkavégzésből álló konstrukciót ajánlanak a számára. Ez elég jó alternatívája lehet még egy megannyira csábító külföldi foglalkoztatásnak is.
A fiataloknál maradva: a KÉSZ Csoport korán felismerte, hogy a képzésben és az innovációban van a jövő. Az első olyan építőipari vállalat volt, amelyik a középfokú oktatás felé fordult: kecskeméti iskolájába több mint ötven ipari tanuló jár, míg Szegeden saját szakközépiskolát és szakgimnáziumot indítanak most szeptemberben. Teli vannak ötletekkel ezen túl is: Szegeden amerikai mintára egy oktatási központot, eduparkot, valamint az egészségipar fejlesztésére egy mediparkot terveznek. Innovációra jelenleg árbevétele mintegy hat százalékát fordítja a csoport. Ezzel nemcsak a céget, hanem az egész iparág fejlődését segítik – jó példa erre egy saját fejlesztésű, nyílt forráskódú acélszerkezet-méretezési rendszer, amelyet a konkurencia is használ, sőt, a szakmai körök annyira elismerték, hogy tananyag lett belőle a világ számos egyetemén.