Pontosan milyen cégeknek lehet releváns a tőzsdefejlesztési alap tőketerméke?

Röviden: a nyilvános működés, a tőzsdei jelenlét iránt elkötelezett, ezekre rövid vagy középtávon aspiráló vállalatoknak. Ágazati megkötések nincsenek, lehet a céltársaság ipari be-szállító vagy exponenciálisan növekvő IT-vállalkozás is. A kapott tőkebefektetésből is többféle növekedési terv valósítható meg, akár egy külföldi piac meghódítása, akár a pénzügyi átláthatóságot biztosító IT-rendszer fejlesztése. Szélesen gondolkozunk a tőzsdeérettség fogalmáról. Fontos viszont, hogy az üzleti ajánlatnak a piacon is meg kell állnia a helyét: a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap csak magánbefektetők bevonásával valósíthat meg tranzakciókat.

Ez évtől négy tőkealapot, összesen 63 milliárd forintot me-nedzsel a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. Hogy tud ebbe a tevékenységbe illeszkedni a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap?

Az SZTA minden tőkealapjának, illetve a Budapesti Értéktőzsdének is végső soron az a célja, hogy az innovatív magyar vállalkozások itthon tudjanak naggyá nőni. Ne – vagy ne ideje-korán – vásárolják fel őket külföldi befektetők, hanem minél többen exportáljanak, váljanak a szó legnemesebb értelmében vett professzionális működésű, ugyanakkor hazai központú nagyvállalatokká. Ebbe a küldetésbe szervesen illeszkedik a tőzsdefejlesztési alap. A rendszerváltás után alapított hazai vállalkozások most kezdik komolyan érzékelni, hogy a versenyképes működéshez szintlépésre van szükségük. Nekik és az új generációs, sokszor külföldi befektetők felé kacsingató cégeknek is szeretnénk megmutatni, hogy a magyar tőkepiacon tudják a legsikeresebben megvalósítani növekedési terveiket.

Mennyire nyitottak a tőkeági finanszírozásra a magyar vállalkozók?

Azt szinte mindenki felismeri, hogy EU-pályázati pénzekből különösen a kkv-knak szánt vissza nem térítendő támogatásokból – már nem lesz a korábbiakhoz hasonló dömping. A banki forrásbevonást is jól ismerik, a hitelezés azonban – működési logikájából fakadóan – csak konzervatívabb projekteket tud hatékonyan finanszírozni. Az újító ötletek megvalósításához kell a kockázattűrőbb (vagy egyenesen kockázatkereső) tőke- vagy tőzsdei befektető. A legtöbben attól félnek, hogy az új tulajdonostárs átveszi az irányítást a cég fölött. Ez ese-tünkben gyakorlatilag lehetetlen: az SZTA tőkealapjai – így a tőzsdefejlesztési alap is – legfeljebb 49 százalékos tulajdon-részt szerezhetnek egy társaságban, csendestársként működünk. Szintén félreértés, hogy a tőkebefektetés csak informatikai startupoknak való; számos nagyon sikeres befektetésünk kapcsolódik jármű- vagy gépipari beszállítókhoz, az oktatás-képzés vagy éppen a vízipar területéhez. A BÉT-tel és más partnereinkkel éppen ezek átfordításán dolgozunk, hogy a magyar gazdasági növekedés motorjává, a versenyképesség biztosítékává válhasson a tőkeági finanszírozás.