Budapesti Értéktőzsde

„Hitel vagy tőzsde?" - vélhetően kevés kis- és középvállalat (kkv) teszi fel magának ezt a kérdést, amikor finanszírozásra van szüksége. Ha már tőkeági a finanszírozás, akkor sokkal inkább tőkeemelésre, vagy egy (már ismert) tulajdonostárs bevonására törekszik egy kisebb vállalat. A tőzsdei finanszírozás jellemzően nem is kerül az asztalra lehetőségként. Az „a nagyok játéka", „nem ilyen pici cégnek való ez, mint az enyém", a „bankom sokkal olcsóbban ad forrást" - csak néhány a leggyakoribb válaszok közül, amit a kkv-vezetőktől kapunk a megkereséseinkkor. Cikkünkben megvilágítjuk, hogy a tőzsdei jegyzéshez nem kell óriásvállalatnak lenni; amennyiben az intézményi és piaci keretek adottak, egy külön a kkv-kra specializált részvénypiac fontos csatornája lehet a cégek növekedésének és finanszírozásának. Olyan közös jellemzőket igyekszünk feltárni, amelyek a meghatározó kkv-piacokat világszerte sikeressé tették és kitérünk a hazai megvalósítás lehetőségeire is.

A Budapesti Értéktőzsde a Deloitte és a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda közreműködésével októberben rendezte meg a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok szabályozásáról szóló fórumát, melyen e társasági forma adózási előnyeiről, működtetésének feltételeiről tájékozódhatott a nagyszámú érdeklődő. Az év folyamán történt törvénymódosítások több ponton könnyítették a szabályozási kereteket, a szakemberek véleménye szerint rövidesen megjelenhetnek az első szabályozott ingatlanbefektetési társaságok Magyarországon.

Egyre többen vagyunk a pályán: intézményi befektetők, bankok és befektetési szolgáltatók, potenciális kibocsátók, számos szakmai és érdekképviseleti szerv dolgozik keményen a Budapesti Értéktőzsdével (BÉT), az MNB-vel és a kormányzattal karöltve azon, hogy a hazai tőzsde betöltse végre valódi szerepét. Nincsenek ellenérdekeltek – ha tőkepiac fejlődik mindenki jól jár. Zsiday Viktor „csalódása” tehát korai és túlzott türelmetlenségre utal, a pálya széléről való fölösleges bekiabálásnak tűnik.

Jelentősen átalakult a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) legnagyobb tőkeértékű és tőzsdei forgalmú közép-európai tőzsdei részvények teljesítményét tükröző indexe, a Közép-Európai Blue Chip Index, ismertebb nevén a CETOP20. Szeptembertől már a román piacról is kerülhetnek részvények az indexbe, valamint az új szabályok miatt az indexben csökken a legnagyobb papírok és piacok súlya, így növelve annak diverzifikáltságát. Az indexkosár az eddig megszokott 20 tag helyett így akár 25 régiós blue chip részvényt is tartalmazhat, ezzel összhangban a neve is CETOP-ra változik.

„Hogyan tarthatnám itt?” – vakarja a fejét a cégvezető, a kulcsalkalmazottja imént bejelentett távozási szándékára adandó reakcióját fontolgatva. A jelenség persze már régebben sem volt ismeretlen, ám mostanra a krónikussá váló szakemberhiány miatt a fenti kérdés valószínűleg egyre többször hangzik el vezetői irodákban. A gazdaságpolitika megpróbálja megtalálni saját válaszait – őszre dolgozza ki a munkaerőhiánnyal kapcsolatos stratégiáját a felelős minisztérium – ám ettől függetlenül a munkavállaló lojalitásának erősítésében céges szinten is érdemes lehet elgondolkodni.

Megannyi új, tőzsdei befektetéseket érintő pozitív változást tartogat a tavaszi adócsomag: sokkal könnyebb lesz az adóbevallás azoknak, akiknek tőzsdei befektetésen keresztül van jövedelmük, de nem panaszkodhatnak a részvénytársaságok sem: enyhültek a feltételek a megbízható adózói státuszhoz. Ráadásul visszatér egy elfeledett vállalati forma is.