Mi az ESG?

Environmental, Social, Governance

Egy szemlélet, mely olyan befektetési stratégiát takar, amely a vállalatok fenntarthatóságot célzó törekvéseit, így a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat is figyelembe veszi a döntéshozatal során. A környezeti szempont (Environmental) kiemelt területei a klímakockázatok, az erőforrás-gazdálkodás és a tiszta energia, az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának mértéke, a hulladékkezelés; a társadalmi (Social) nézőpont fontosabb ügyei a diverzitás, az emberi jogok, illetve a vállalatok társadalmi felelősségvállalás kérdése, a kiberbiztonság; a vállalatirányítás (Governance) szempontjából pedig az üzleti etika, az átláthatóság, illetve a korrupció elkerülése a sarkalatos pontok.

A fenntarthatói befektetések térnyerése

A fenntartható befektetések térnyerését jól szemlélteti, hogy míg 2012-ben világviszonylatban még csupán 13 ezer milliárd dollár értékű befektetés tartozott az ilyen típusú befektetések körébe, 2018-ra ez az összeg több mint a duplájára, 31 ezer milliárd dollárra duzzadt. Az élen Európa jár a fenntartható befektetések támogatásában, azonban az USA egyre inkább felzárkózik, illetve Japán példája is kiemelkedő: kétszázszoros növekedést produkált az utóbbi évtized során.

Forrás: Visual Capitalist, Blackrock

Az ESG befektetések teljesítménye

A fenntartható befektetések hatalmas térnyerése több lényeges faktornak is köszönhető. Ha egy vállalat erős ESG értékeléssel rendelkezik, az transzparensebbé teszi a cég kockázatait, így javítja a befektetési modellek hatékonyságát. Persze fókuszálhat ugyan egy vállalat a transzparenciára és az ESG-szempontok szerinti működésre, ha például egy olajipari vállalatnak olajfúrótorony balesete lesz, hiába volt biztosítása, ez rögtön E kockázat. Előfordulhat, hogy egy oknyomozó riportban korrupciót emlegetnek egy cégre vonatkozóan, ez máris G kockázat. Kiderülhet, hogy a cég beszállítói láncában esetleg nem nyújtotta be mindenki teljeskörűen, hogy milyen régióból, kiktől vásárol nyersanyagot egy termékhez, szolgáltatáshoz, stb. (conflict minerals), ez S kockázat. Nem ismeretlen az sem, hogy egyszer használatos műanyagba csomagolja egy vállalat a termékét, amit elad a fejlődő világban, míg Európában viszont betartja a szigorú környezetvédelmi normákat: E és S kockázatot növel azonnal. Az ESG szempontok szerint működni igyekvő cégek közös sajátja mégis, hogy sokkal komolyabban foglalkoznak azzal, hogy még véletlenül se keveredjenek környezetvédelmi botrányba, etikátlan munkáltatói viszony miatti reputációs problémákba vagy korrupciós ügyletekbe, amelyek a vállalat befektetőit is károsan érinthetik, mivel ahogy egy vállalat banki ratingje tud romlani, javulni a friss pénzügyi, iparági információk alapján, úgy az ESG ratingek sem stabilak.

Többek között emiatt is kötelezi már számos tőzsde, illetve egyéb piac a résztvevőit, hogy ESG jelentést tegyenek közzé bizonyos időközönként.

Az alábbi ábrán a Bank of America kimutatása látható, amely 24 olyan vállalatot vizsgált, amelyekkel kapcsolatban valamilyen ESG-vel kapcsolatos visszaélés, probléma merült fel. A 0 pont jelzi azt az időpontot, amikor fény derült a problémára. Egyértelműen megállapítható, hogy az azt követő egy évben az árfolyam szinte végig rosszabbul teljesített a kiindulópontnál, ami jól mutatja az ESG-kockázatok súlyát.

Fontos kiemelni, hogy az ESG befektetések alapvető célkitűzése még mindig a hozam maximalizálása, bár természetesen vannak az ilyen típusú termékeket jótékony célból kereső befektetők, de az ESG adatokon alapuló befektetési stratégiát meg kell különböztessünk az impact investingtől, ahol a befektetői hozamelvárás a társadalmi cél elérésével is társul. is. Ugyanakkor az ESG-befektetőknek valószínűleg az impact investment a megfelelő befektetési terület. A jelenlegi koronavírus-járvány okozta válság folyamán természetesen az ESG minősítéssel rendelkező befektetések is nagy esést szenvedtek el, azonban végig – a visszapattanás előtt és után is – átlagosan jobban teljesítettek a többi befektetéshez képest. A következő ábrán a Bloomberg szemlélteti a teljes globális piacot magába foglaló MSCI World Index, illetve az MSCI World ESG Leaders Index teljesítménybeli különbségét a válság alatti idő periódusban. Utóbbi végig felülteljesítette az összesített indexet – 12,2 százalékos zuhanás helyett 10,9 százalékos esést produkálva.

A zöld befektetési eszközök Magyarországon

A zöld kötvény a legnagyobb népszerűségnek örvendő ESG vagy impact típusú befektetési eszköz, amely jelenleg a globális kötvénypiac egyik leggyorsabban növekvő szegmensét képezi. Világviszonylatban már 247,7 milliárd dollár értékben bocsátottak ki zöld kötvényeket 2019-ben, amelynek 45 százaléka Európához köthető. Lengyelország (2 milliárd euró 2018-ban) kivételével Közép-Kelet-Európa egyelőre nem tud felmutatni ehhez hasonló léptéket a zöld kötvények bevezetését illetően, Magyarországon pedig még nincs lehetőség hazai kibocsátású zöld kötvény vásárlására.

Hazánkban ugyan egyelőre elenyésző az ESG vagy a dedikált zöld pénzügyi termékek állománya és éves volumene, a Magyar Nemzeti Bank, illetve a Budapesti Értéktőzsde is törekszik ennek gyarapítására. Az MNB a Kelet-Közép-Európában egyedülálló Zöld Programjának segítségével kíván hozzájárulni ehhez, a pénzügyek „zöldítésével” járulna hozzá Magyarország fenntarthatósági felzárkózásához, amely egyben a hazai zöld tőkepiaci stratégia megalkotását is jelenti. Támogató szabályozói környezet, konzultációs lehetőségek, lakossági kereslet fejlesztés, illetve zöld tőkepiaci stratégia kialakításával kapcsolatos képzések és rendezvények segítségével törekszik különböző zöld pénzügyi termékek, mint például zöld kötvények, zöld alapok, zöld hitelek és zöld betétek létrejöttének megsegítésére.

A Budapesti Értéktőzsde számára is egyre fontosabb az ESG befektetések támogatása: nemrégiben az MVM Csoport és a BÉT együttműködési megállapodást kötött a magyar gazdaság fenntartható fejlesztése, illetve a gazdasági növekedés környezeti, társadalmi és vállalatirányítási, azaz ESG faktorainak fokozott érvényesítésére. Mindemellett a BÉT Legek 2019 díjátadó is a fenntarthatóság jegyében zajlott, amelynek keretei közt a Tőzsde átadott egy ESG-díjat az egyik hazai blue chip kibocsátónak, a MOL-nak (Felelősségvállalás, fenntarthatóság, felelős vállalatirányítás díj), aki több mint 20 éve hoz nyilvánosságra  a fenntarthatósághoz kapcsolódó adatokat.

Az EU Taxonómia Rendeletről

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy vajon mitől tekinthető egy vállalat, kötvény vagy befektetési alap „zöldnek”. Az EU Taxonómia rendelete alapján azok a gazdasági tevékenységek tekinthetőek zöldnek, amelyek a Rendelet hat célkitűzésének (a klímaváltozás csökkentése; a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás; a víz, mint erőforrás fenntartható használata és védelme; körkörös gazdaság; szennyezés megelőzése; ökoszisztémák és biodiverzitás védelme) egyikéhez szignifikáns hozzájárulást nyújt amellett, hogy a másik öt célt nem sérti jelentősen. A befektetéseket pedig a mögöttes gazdasági tevékenység alapján lehet majd „zöld” szempontból értékelni.

A téma Magyarországon egyelőre még nem igazán van fókuszban, ugyanakkor a fontosságát mi sem jelzi jobban mint, hogy a Magyar Nemzeti Bank Fenntartható Pénzügyek Főosztályán és a BÉT-en is szakértők foglalkoznak a témával, de a hazai befektetési alapkezelők, mint például az Aegon, szintén napirenden tartják az ESG befektetéseket.

2020 májusában Jókuthy Laura, Szigetvári Dániel és Bozsik Balázs beszélgettek arról, hogy vajon az ESG befektetéseket mennyire söpörheti el (újra) egy válság. Előfordulhat-e, hogy a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási tényezők még nagyobb szerepet kapnak az üzleti stratégiákban. A BÉT e-Akadémia online előadásának résztvevői többek között ezekre a kérdésekre kaphattak választ az MNB, az Aegon Alapkezelő és a BÉT szakértőktől.

Szerző:

Bozsik Balázs tanácsadó Budapesti Értéktőzsde