Az egyes index szabály változások tőzsdei forgalomra gyakorolt intenzív hatása rávilágít a piaci igények alapján kialakított, a gyakorlatban jól használható részvényeindexek jelentőségére. Az intézményi befektetők ugyanis jelentős méretű vagyonkezelt állományokat tartanak megfelelően diverzifikált indexkövető részvényportfoliókban vagy olyan értékpapírokban melyek indexeket követnek (pl. ETF).

A CECE index a Bécsi Tőzsde (WBAG) indexcsaládjának része és jelenleg az egyik legrelevánsabb – több ország papírjait tömörítő - kelet-közép-európai részvényindex, amely több tőkepiaci instrumentum (ETF, opció, certifikát, határidős termékek) alapterméke, több mint 50 pénzintézet bocsát ki instrumentumokat a CECE indexre. Pontos információ a CECE indexhez köthető alap-, ETF, stb. állományról nem áll rendelkezésre, de nagyságrendileg 250 millió euró kezelt vagyon köthető az indexhez, melyből önmagában 175 millió eurót tesz ki a Lyxor CECE ETF.

A márciusi szabályváltozás lényege hogy az eddigi metódusban az egyes - WBAG által számolt - ország indexek (HTX, PTX, CTX és SETX) szintjén került meghatározásra az ún. RF (súlyozási tényező) paraméter, ami azért felelős, hogy a „túl nagy” részvények súlyait és az index koncentrációját a megfelelő szabályok szerint csökkentse. Ez a paraméter „öröklődött” a CECE indexekre, melynek eredményeként a koncentrált részvénypiacokon (mint pl. a magyar is) az ugyanakkora méretű cégek – a súlyozási tényezőn keresztül - csökkentett közkézhányaddal korrigált kapitalizációval kerültek a CECE (és CECEext) indexekbe, míg a nem koncentrált piacok nagy papírjai (pl. lengyel) nem kerültek visszavágásra a régi modellben, azaz az előbbiek súlya az utóbbiakhoz képest kisebb lett.

A 2016. március 21-től élő módosítással a „nagy papírok”, és így azok súlyozási tényezői már az összes ország index(ek)be kerülő részvényeihez viszonyítva - egy nagy piacként értelmezve a különböző országok részvényeit - kerülnek meghatározásra, így az egyes országok szintjén „nagy papír”-ként viselkedő részvények (pl. OTP) súlyát a továbbiakban nem szükséges csökkenteni.

CETOP20 index

A BÉT is rendelkezik a CECE-hez hasonló részvényindexel, melyet folyamatosan fejleszt a magyar intézményi befektetők igényei alapján. A CETOP20 index 2002 elején került kialakításra a CECE „hiányosságának” – ti. magyar részvények alulsúlyozottak – orvoslására, a CECE alternatívájaként.

A BÉT CETOP20 indexe (Közép-Európai Blue Chip Index) a legnagyobb tőkeértékű és tőzsdei forgalmú közép-európai (magyar, cseh, lengyel, szlovák, szlovén, horvát) vállalat teljesítményét tükrözi. A nemzetközi gyakorlatot és a piac igényeit is figyelembe véve kialakított CETOP20 egyik fontos célja, hogy viszonyítási alapként, referenciaindexként szolgáljon a CEE térség iránt érdeklődő befektetők, portfóliókezelők számára.

Az index megalkotásának másik fő célja, hogy a későbbiekben tőzsdei kereskedés alapjául szolgáló mögöttes termék lehessen. Ez az indexszel szemben olyan követelményeket támaszt, hogy az index felépítése, számítási módja érthető és minél pontosabban előre jelezhető legyen, annak érdekében, hogy a befektetők döntéseiket jobban meg tudják alapozni, vagyis döntéseik kockázatát csak a részvénypiac mozgásában rejlő bizonytalanság, és ne az indexszel kapcsolatos szabályozások bizonytalansága jelentse. Ezért a befektetők biztonságának védelmében alapvető, hogy az index számításával kapcsolatos bármiféle változtatást csak indokolt esetben lehessen megtenni.

A CETOP20 kalkulációja, a kosárösszetétel módosítása szigorú szabályok szerint, a BÉT Index Bizottságának javaslata alapján a BÉT vezérigazgatójának döntése szerint történik. Az index értéke jelenleg minden nap végén egyszer kerül meghatározásra, de a BÉT vizsgálja a folyamatos indexszámítás lehetőségét.

A CECE és CETOP összehasonlítása, a CETOP fejlesztési lehetőségei

A CECE (Composite) a régió részvényeinek bővebb körét tartalmazza, de összetételük hasonló. Jelenleg a CETOP20 két olyan részvényt tartalmaz, amit a CECE nem (Hrvatski Telekom, KRKA). Ezek a papírok a kibővített CECE-ben (CECEext) egyébként a legnagyobb papíroknak számítanak. A magyar részvények darabszáma alacsonyabb a CETOP-ban, viszont a súlyúk összeségében 3,73 százalékponttal magasabb.

Elmondható, hogy a CETOP20 a CECE és a CECEext egészséges keveréke olyan tekintetben, hogy a régió szélesebb ország-palettájáról a legjelentősebb részvényeket tömöríti magába oly módon, hogy különböző mechanizmusokkal (pl. százalékos és részvény darabszámra vonatkozó ország-limittel) segíti az index kiegyensúlyozottságát.

A BÉT a CETOP20 szabályait a hazai piac igényeinek megfelelően alakítja át 2016 szeptemberétől. Ennek keretében román papírokkal egészül ki az index, valamint a erősebb degresszió (kimagasló kapitalizáció részvények súlyának csökkentése) és a százalékos ország-korlát bevezetésével válik még kiegyensúlyozottabbá az index összetétele.

Az alábbi táblázat a CECE, a CECEext és a CETOP20 legfontosabb paramétereit tartalmazza.

A CECE és a CETOP20 alapkezelői körét összehasonlítva kijelenthető, hogy a hazai szereplők szívesebben benchmarkolják a BÉT által számított régiós indexet. Bár indexkövető alap a CETOP20-ra még nincs. Ez vélhetően azért van így, mert az indexet a BÉT jelenleg nem számolja valós időben. Jelenleg összesen 8 alapkezelő 11 részvényalapja használja a CETOP20-at referenciaként 37 milliárd forintnyi CETOP20-hoz köthető vagyonnal. Legnagyobb „fogyasztók” az OTP (40%), a Concorde (27%) és a Pioneer (15%) alapkezelők. (BAMOSZ alapján) A hazai alapkezelők közül CECE-t mindössze az AEGON három alapja benchmarkolja, igaz, ők sem elhanyagolható méretű, 11,5 milliárd forintnyi CECE-hez benchmarkolt állományt kezelnek.

Jelentős előrelépés lenne a CETOP20 index valós idejű számításának megvalósítása, melynek legfontosabb hozadéka az lenne, hogy megnyitná a lehetőséget CETOP20 index alapú (tőzsdei) termékek fejlesztése (pl. határidős termék, ETF) előtt. E termékek – különösen árjegyzéssel támogatva – a hazai magánbefektetői réteg számára is lehetővé tenné a régiós részvénykitettség mesgszerzését a BÉT-en keresztül.

A BÉT törekvése, hogy a hazai alapkezelők körében rövid távon egy olyan CEE régiós indexet formáljon a CETOP20-ból, mely számottevően növeli a benchmark-ként használt alapkezelői állomány nagyságát, emellett kereskedhető termék épüljön rá (határidős index, ETF). Középtávú célként fogalmazható meg CETOP-ot követő (indexkövető) alapok megjelenése, míg hosszú távon a CECE valódi versenytársaként külföldi nagy ETF kibocsátók érdeklődésének felkeltése lehet elvárás.