Az Országgyűlés által 2016. június 7-én-én elfogadott tavaszi adócsomag a tőzsdei befektetésekkel összefüggésben az adóbevallással, valamint a tőzsdére bevezetendő szabályozott ingatlanbefektetési társaságokkal kapcsolatban is tartalmaz módosításokat.

A mostani törvénymódosítás az Országgyűlés által nemrégiben elfogadott, a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényben szereplő, a tőzsdei működést támogató és a tőzsdére lépést könnyítő változások után újabb jelzése a Budapesti Értéktőzsde és a kormány közötti együttműködés sikerességének.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) már most is lehetővé teszi, hogy a magánszemélyek adóbevallását az adóhatóság készítse el, ez azonban eddig nem terjedt ki az adózónak a tőkepiaci ügyletből származó jövedelemére.

Eddig akinek tőzsdei jövedelme keletkezett árfolyamnyereség vagy osztalék formájában, annak önadózóvá kellett válnia, és önállóan kellett elkészítenie a személyi jövedelemadó bevallását. Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló törvénynek az Szja tv-t módosító rendelkezései által most már lehetővé válik, hogy az adóhatóság (NAV) által magánszemélyek részére készített adóbevallási tervezetben a tőkepiaci ügyletből származó jövedelem is feltüntetésre kerüljön.

Ennek megvalósítása érdekében a kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltatóknak az adóévet követő év február 15-éig adatot kell majd szolgáltatniuk a NAV felé a magánszemély adóévben megvalósult ügyleteiben megszerzett bevételek, az ügyletek összesített eredménye, valamint a járulékos költségek összegéről. Az eredmény kiszámítása során a befektetési szolgáltató az üzletszabályzatában vagy a magánszeméllyel kötött egyedi megállapodásában szereplő elszámolási rendet alkalmazza (pl. FIFO, LIFO), ideértve a pénzügyi eszköz megszerzésére fordított összeg figyelembevételének szabályait is.

Az adóhatóság a bevallási tervezetben ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemként a befektetési szolgáltatótól kapott adatszolgáltatások összesített eredményének (nyereség, veszteség) együttes összegét úgy tünteti fel, hogy a nyereség összegét csökkenti, illetve a veszteség összegét növeli az ügyletek eredményében figyelembe nem vett járulékos költségek együttes összegével.

Ha a magánszemély az adóévet megelőző egy vagy két évben keletkezett veszteségei miatt az adóévben adókiegyenlítést kíván érvényesíteni, úgy ezzel – mivel ennek alkalmazása a saját választása szerint alakul – az adózónak kell az adóbevallását kiegészíteni, mivel a NAV által késztett bevallási tervezet az adókiegyenlítést nem tartalmazza.

Továbbra is változatlan marad az a szabály, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügylettel összefüggésben a befektetési szolgáltatót adó (adóelőleg)-levonási kötelezettség nem terheli.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) módosítása szerint nyilvánosan működő részvénytársaságnak a megbízható adózói minősítéshez már nem szükséges legalább 3 éve működnie, a többi erre vonatkozó feltételnek azonban maradéktalanul meg kell felelnie. Ez a könnyítés a hosszabb működési múlttal nem rendelkező, jellemzően holding jellegű tőzsdei társaságok számára biztosít kedvezményt.

A tőzsdei társaságok gazdálkodását segíti elő az a módosítás is, amely szerint a megbízható státuszú nyilvánosan működő részvénytársaság által visszaigényelt általános forgalmi adót az állami adó- és vámhatóság 30 napon belül utalja ki, szemben az általános 45 napos kiutalási határidővel.

A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokra („SZIT”) vonatkozó első szabályozás 1960-ban jelent meg az Egyesült Államokban (REIT, Real Estate Investment Trust), azóta a SZIT egy nemzetközileg, így Európában is elismert vállalati formává fejlődött.

A SZIT-ek ingatlanok adásvételével, bérbeadásával, üzemeltetésével, valamint ingatlankezelési vagy vagyonkezelési tevékenységgel foglalkozó társaságok, amelyek bizonyos feltételek teljesítése esetén jelentős adó- és illetékkedvezményekben részesülhetnek. Az első és legfontosabb ilyen feltétel, hogy a fenti tevékenységeikből keletkező eredményük túlnyomó többségét (a magyar szabályozás szerint legalább 90 százalékát) osztalékban ki kell fizetniük, emellett előírás még számukra a nyilvános működési forma és a tőzsdei bevezetés, valamint a meghatározott mértékű (Magyarországon legalább 25%) tőzsdei közkézhányad, valamint egy minimális induló tőke (hazánkban jelenleg 10 milliárd Ft) megléte.

A SZIT-ekre vonatkozó jogi szabályozás Magyarországon némi késéssel, a 2011 júliusában lépett hatályba a 2011. évi CII. törvény elfogadásával, azóta azonban egyetlen SZIT sem alakult. Ennek okai a piaci szereplők véleménye szerint elsősorban a törvényi feltételek értelmezése körüli bizonytalanságok, valamint néhány feltétel teljesítésének nehézségei voltak. A SZIT törvény Országgyűlés által most elfogadott módosítása egyrészt könnyíti, másrészt pontosítja az ilyen társaságok létrehozásának feltételeit, ezáltal elhárulhatnak a SZIT-ek alapítása és működtetése körüli jogi akadályok, és megalakulhatnak Magyarországon is az első SZIT-ek, amelyek az ingatlanpiac fellendítésén túlmenően – kötelező tőzsdei bevezetésük révén – a tőkepiac fejlődésére is kedvező hatást tehetnek.

A SZIT-ek alapításával kapcsolatban fontos változás, hogy a kötelező legkisebb alaptőke összege 10 milliárd forintról 5 milliárdra csökkent. A 25 százalékos minimális közkézhányad számítására vonatkozó szabályok is megváltoznak: nem módosul az a rendelkezés, amely szerint az egy részvényes által 5 százaléknál alacsonyabb részvényhányadot kell beszámítani közkézhányadba, de a jövőben e tekintetben elsősorban a részvények által megtestesített szavazati jogot kell majd figyelembe venni a minimumértéknek való megfelelés tekintetében.

Ez a módosítás azt hivatott orvosolni, hogy a részvények tulajdonlásához kötött közkézhányad alakulását a társaság, illetve annak fő tulajdonosa nem tudta befolyásolni: ha egy korábbi 5 százalék alatti tulajdonos további vásárlással tulajdoni hányadban 5 százalék fölé került, akkor ezt a csomagot már nem lehetett a közkézhányadba tartozónak tekinteni, és ez azzal a következménnyel járt, hogy a SZIT elvesztette volna a kedvezményekre való jogosultságát.

A módosítás lehetővé teszi, hogy a társaság, illetve a nagytulajdonos ellenőrzési körében maradjon a minimális közkézhányadnak való megfelelés, hiszen a közkézhányadba tartozó részvénysorozat után gyakorolható szavazati jog az alapszabályban korlátozható, így elérhető az, hogy az ebbe a részvénysorozatba tartozó 5 százalékot meghaladó tulajdoni hányad esetén is maximálisan 5 százalékos szavazati jog legyen gyakorolható, és így változatlanul a közkézhányadba tartozzon az adott részvénycsomag.

Hasonlóan változik a vállalat, illetve a fő tulajdonosai által szintén nem kontrollálható szabály, amely szerint a biztosítók és a hitelintézetek a SZIT-et legfeljebb összesen 10 százalékban tulajdonolhatták. Biztosító vagy hitelintézet a közkézhányadba tartozó részvények közül akár a társaság és a többi tulajdonos tudta és beleegyezése nélkül is vásárolhatott magának további részvényeket, ami az összes ilyen intézmény részesedésének 10 százalék fölé emelkedése esetén a SZIT státuszának és kedvezményeinek az elvesztésével járt.

Az új jogszabály értelmében a SZIT státusz megtartásának feltétele e tekintetben úgy módosul, hogy a SZIT státuszt a társaság a biztosítók és a hitelintézetek összesen 10 százalék fölötti tulajdonszerzése esetén is megtarthatja, ha a biztosítók és a hitelintézetek az összes szavazati jog legfeljebb 10 százalékát gyakorolják. Ezzel a társaság a fentiekben bemutatott módon képes lesz ezt a körülményt is kontrollálni az érintett részvénysorozatra vonatkozó szavazati korlát alapszabályi bevezetésével. A SZIT gazdálkodását érintő lényeges változás, hogy az eszközportfóliója a jelenleg hatályos szabályok által megengedett eszközökön túl tartalmazhat a SZIT törvény által nevesített tevékenységeihez közvetlenül kapcsolódó eszközöket is.

A SZIT által fizetendő osztalék mértékére vonatkozó szabályok annyiban változnak, hogy a törvény egyértelművé teszi, hogy abban az esetben, ha a szabályozott ingatlanbefektetési társaság projekttársasága szabad pénzeszközeinek összege nem éri el a külön jogszabályban meghatározottak szerint osztalékként kifizethető eredményének összegét, akkor a szabad pénzeszközök összegének 100%-át kell kifizetnie osztalékként, és a projekttársaság a kifizetett osztalék és az elvárt osztalék közötti különbözetet köteles marad később osztalékként kifizetni – amennyiben ezt szabad pénzeszközei lehetővé teszik.

Változatlanok maradnak a SZIT-eket megillető adó- és illetékkedvezmény szabályai: a SZIT, illetve projekttársasága vásárláskor az általános, ingatlanonként 1 milliárd forintig 4 százalékos és azt meghaladóan 2 százalékos mérték helyett értéktől függetlenül 2 százalékos mértékű vagyonszerzési illetéket fizet, valamint a SZIT-et továbbra sem terheli társasági adó és helyi iparűzési adófizetési kötelezettség.

Az adóbevallásra vonatkozó módosítások 2016. szeptember 1-jén, a megbízható adózóra vonatkozó módosítások 2016. július 1-jén, a SZIT törvény módosításai pedig már a kihirdetést követő napon lépnek hatályba.