1. Forrásbevonás
A nyilvános tőkepiaci forrásbevonás, azaz a részvénykibocsátás jelentősen növeli a vállalat finanszírozási mozgásterét is. A bevont forrás segítségével a társaság gyorsabban tud növekedni.
2. Rugalmas cégeladás
A nyilvános piacra lépés elsődleges célja gyakran nem a forrásbevonás, hanem az, hogy az eredeti tulajdonosok egy meghatározott mértékű tulajdonosi részesedést értékesítsenek. Valamennyi értékesítési mód közül a nyilvánossá válás, nyilvános értékesítés (idegen szóval Initial Public Offering – IPO) adja a legnagyobb rugalmasságot a tulajdonosoknak.
3. Kedvezőbb hitelfelvételi lehetőségek
Erősödik a cég iránti bizalom a hitelintézetek körében, így további hitelt tud felvenni és azt várhatóan kedvezőbb feltételekkel tudja megkapni.
4. Vezetők, munkatársak motiválása
A nyilvános piaci jelenlét lehetőséget ad a vállalatoknak, hogy vezetőik, munkavállalóik részére részvényalapú ösztönző programokat (részvényopciók, kedvezményes részvényvásárlási program, munkavállalói résztulajdonosi program, azaz MRP), a cég teljesítményéhez kötött ösztönzési rendszereket alakítsanak ki.
5. Üzleti bizalom növekedése
A nyilvános működés komolyan növeli a cég üzleti partnereinek bizalmát, s ez javítja versenyhelyzetüket saját piacukon. Egy nyilvánosan működő cég számára olyan kapuk nyílhatnak meg, amelyeken korábban nem volt lehetséges az átjárás.
6. Erősödő márkanév
A piacra lépésnek köszönhetően jelentősen növekszik a cég ismertsége, erősödik a márkanév. A tőzsdén lévő vállalatokkal a média szinte naponta foglalkozik, így könnyebb elhelyezni a sajtóban a legfontosabb üzeneteket.
7. Forgalomképesség
A cég tőkepiaci megmérettetése azt is eredményezi, hogy folyamatosan rendelkezésre áll információ arra vonatkozóan, mekkora értéket tulajdonítanak a befektetők a vállalatnak. A nyilvános piac folyamatos cégértékelést közvetít a leghitelesebb forrásból: a piactól.
8. Javuló hatékonyság
A folyamatos nyilvános piaci megmérettetés megköveteli a nagyobb pénzügyi fegyelem kialakítását, ami pozitívan hat a társaság hatékonyságára.
Mi volt a BÉT Xtend létrehozásának a célja?
Nemzetközi tapasztalat, hogy a szabályozott piacok (azaz tőzsdék) túlságosan nehéz terepet jelentenek a kis- és középvállalkozások számára, ezért az ő nyilvános működésük támogatásához más keretrendszer szükséges. Ezért döntött sok tőzsde amellett, hogy e vállalkozások számára speciális, sokkal testreszabottabb KKV platformokat indítson. A Budapesti Értéktőzsde célja az új piaci szegmens megteremtésével egy olyan finanszírozási és kereskedési platform létrehozása volt, amelyen Magyarország és a régió legsikeresebb középvállalati részvényei lesznek elérhetőek. A BÉT Xtend ezáltal hozzájárul a tőkepiaci infrastruktúra fejlődéséhez, növeli a transzparensen működő vállalatok számát és szélesíti a befektetési palettát.