A PannonWatt korábbi tulajdonosai, többek közt az E.ON Hungária 2015-ben azzal a céllal alapították a vállalatot, hogy kapcsolatrendszerét és sales kapacitását kihasználva olyan pályázati lehetőségekhez segítse ügyfeleit, amelynek keretében valamilyen hatékonysági beruházással tudják csökkenteni energiafelhasználásukat.
A cég vezérigazgatói székét 2017 elején vette át Vőneki Róbert, aki meglátta a lehetőséget az abban az időben induló kötelező átvételi rendszerben (KÁT) és az engedéllyel rendelkező naperőmű-beruházásokban. „Ez volt a KÁT-os időszak, amiben az engedély birtokában lévő befektetők a megvalósítás szakaszára fordultak, mi pedig több megbízást elnyerve meg tudtuk lovagolni a hullámot” – mondja a vezérigazgató. Az alapítás évében elért 180 millió forintos árbevétel után 2018-ban már 3,5 milliárdos forgalmat tudtak felmutatni.
Egy kimaradt lehetőség
A KÁT-rendszer elképesztő fellendülést hozott, a korábban 2–3 millióért kereskedett engedélyek 60–70 millióért cseréltek gazdát, de ebben a PannonWatt nem vett részt, a 0,5 MW-os kiserőművek tervezését, engedélyezését, kivitelezését és üzemeltetését végezte. Bár ez az időszak alapozta meg a cég későbbi piacát, Vőneki némiképp elszalasztott esélynek látja utólag, hogy kimaradtak a rövid idő alatt nagy nyereséggel kecsegtető engedélykereskedelemből.
„A KÁT-os átvételi rendszer egy nagyon kedvező üzleti lehetőség volt, hiszen az állami szolgáltató garantált áron vette át az áramot, így a bankoknak is stabil pénzáramokat lehetett bemutatni az üzleti tervben. Egy ilyen befektetéshez nem kellettek szakmai befektetők, az is elég volt, ha valakinek volt egy kis megtakarítása, vett egy KÁT-engedélyt, földet, és keresett egy kivitelezőt, aki megépítette neki a naperőművet, amely a rögzített átvételi ár miatt fixen termelte a cash-flow-t. Ez egy jó, a társadalom széles rétegei számára elérhető pénzügyi befektetési lehetőség volt” – foglalja össze Vőneki Róbert.
A cégnek a mai napig vannak visszatérő ügyfelei ebből az időszakból, akik egy elképzelés kapcsán szakmai tanácsért fordulnak hozzájuk. Az ügyvezető ezt tartja a cég egyik megkülönböztető értékének: „megpróbálunk racionális válaszokat adni a kérdésekre”. Bár a társaság bevételeinek jelentős része még mindig a kivitelezésből származik, a partnerek igényeinek megfelelően elindult egy ötletelés, tanácsadás, amelyből létrejött a tervezés, az engedélyezés, majd végül az üzemeltetés is. A PannonWatt mára egy olyan mérnökiroda, amely teljes körűen el tudja látni egy projekt megvalósítását az ötlettől a tervezésen és engedélyezésen át a kivitelezésig, és az üzemeltetést is tudják vállalni, amibe beletartozik az adatgyűjtés, energiamenedzsment is.
Kezdetben 0,5 MW-os projekteket építettek, de az erre a kapacitásra vonatkozó megrendelések 2022-re elfogytak, helyüket a százszor nagyobb, 50 MW-os projektek vették át, amelyek minden tekintetben más típusú szemléletet követeltek meg. Kevés kivitelező felelt meg ennek, ezért itt volt egy inflexiós pont, sok cég kiszorult erről a piacról. A PannonWattot az különböztette meg a versenytársaktól, hogy bár korábban nem foglalkoztak naperőművekkel, gyorsan tanultak és mindig minőségre törekedtek, alkalmazkodva az új helyzetekhez, szakmai kihívásokhoz. A cég finanszírozási oldalról a kezdő tőkeinjekció után organikusan fejlődött, amíg kisebb projekteket valósítottak meg, de onnantól, hogy bejöttek az 50 MW-os napelemparkok, ez megváltozott. Ezeknek már más a garanciaigénye, a termékek jóval nagyobb értékűek, a beszállítókat meg kell előlegezni, ezért itt már banki finanszírozást is be kellett vonni. A vállalat 2022-es árbevétele 9 milliárd forint, a tavalyi 13,5 milliárd, idénre pedig 20 milliárd fölé várják.
Ma jellemzően már nagybefektetők uralják a piacot, és koncentrálódtak az eszközök, egyre fontosabbá vált a diverzifikáció is. Vőneki szerint, aki csak naperőműben gondolkozik, annak be fog szűkülni a mozgástere, és egyre érdekesebbé válnak a szélerőművek, hiszen jó komplementerek: jellemzően amikor kevésbé süt a nap, akkor termelnek.
Prognózisuk szerint a naperőművek piaca a közeljövőben zsugorodni fog, vagy legalábbis nem olyan ütemben valósulnak majd meg a projektek, mint eddig. Ezért most az ötletelés időszaka van, rengeteg mérnökóra megy el modellek készítésével, például energiaközösségek fejlesztésére, amelyre már pályázati pénzt is nyertek. Ennek lényege, hogy valamilyen közösségen belül a termelést és a fogyasztást egymás között számolják el. A vezérigazgató szerint ez mindenképpen a jövő egyik nagy lehetősége, amelyre nemcsak egy jól kivitelezhető megoldást, hanem dobozos üzleti modellt szeretnének építeni.
Az adat stratégiai elem
Az egyik stratégiai fontosságú terület az eszközmenedzsment, amely az üzemeltetés következő fokozata: nem csak kijárnak egy területre és karbantartják az adott eszközt, hanem a befektetési alap már azzal keresi meg őket, hogy mindent, ami az eszköz életben tartásához az életciklus alatt hozzátartozik, végezzenek el. Vagyis, hogy mikor kell például pótlólagos beruházást végrehajtani, mikor kell valamit likvidálni, mikor éri el az eszköz életgörbéje, hogy eladási fázisba kerülhet, egyszóval nemcsak karbantartani, hanem menedzselni is kell.
További fontos területek az energiatárolás, a szélerőművek piaca, az energiamenedzsment, de ezek alapja mindenekelőtt az adatgyűjtés – az egyik legfőbb stratégiai elem az adat. „Komoly kihívás, hogy nagy adatbázisokból, gyors eléréssel és elemzéssel jó üzleti döntéseket tudjunk hozni és ajánlani az ügyfeleinknek. Emellett meghatározó stratégiai irány lehet, ha az energiaközösségekben sikerül szolgáltatókká válnunk.” Vőneki szerint nehéz előre meglátni, hogy mely technológiák lesznek a befutók: előremutató lehetőségek versengenek, és az fogja tudni learatni a babérokat, aki hamarabb felismeri a jelenlegi hálózati képet, vagy ha úgy tetszik, a mintát a káoszban.
Fotón szerepel: Vőneki Róbert | vezérigazgató, igazgatósagi tag