„Ezen a vidéken mindig is nagy hagyománya volt a víziszárnyas-tenyésztésnek. A földek itt klasszikus szántóföldi mezőgazdasági tevékenységre nem alkalmasak” – mutat rá Harmath Attila, a tompai székhelyű Kel-Feder Zrt. tulajdonos-vezérigazgatója. Kacsatenyésztésre állt rá az előző rendszerben a térség egyik legnagyobb agrárszereplője, a kelebiai Rákóczi Csillaga Szövetkezet is. A nyolcvanas években itt is kialakult a klasszikus munkamegosztás: a szövetkezetben zajlott a törzsnevelés, a keltetés, a takarmányok előállítása, a naposkacsákat pedig a maszek világban nevelték fel a kistermelők. Ez a modell a rendszerváltás után is sokáig megmaradt. 

Harmath Attila 2007-ben kezdett kacsatenyésztéssel foglalkozni. „2010-ben kerültem képbe a TSZ helyét átvevő cégben. Akkor még működött a klasszikus integráció, a cég eladta a naposkacsákat meg a takarmányt, de abban az évben már elindult egy generációváltás, én pedig kivásároltam a tulajdonostársakat” – meséli. Ezzel megszületett a Kel-Feder Zrt. alapja, amely később, 2015-ben alakult meg, családi cégként.

Már abban az évben elkezdték átstrukturálni a működést. Kiváltották a kistermelőket, házon belül pedig sikerült sok-szorosára növelni a pecsenyekacsa-előállítást. Békeidőben ez a szám a 10 milliót is elérheti, ám ha beüt a baj, a mennyiség gyorsan vissza tud zuhanni. Például 2021-ben fél évig tartott a madárinfluenza Magyarországon, emiatt 5 millió darabosra apadt a Kel-Feder termelése.

Garantált fertőzésmentesség az ólban

A kacsák egészsége tehát rendkívül fontos. Az állatokat nem tömik tele antibiotikumokkal, ehelyett inkább a vitaminozásra, a megelőzésre helyezik a hangsúlyt. „Nálunk, a déli régióban, három éve nem volt madárinfluenza, de a különböző megbetegedések elkerülésében sokat segít az immunrendszer erősítése, emellett mi, Magyarországon egyedülálló módon, speciális alompelletet alkalmazunk a nevelés során. Ez gyakorlatilag fertőtlenített szalma, ami garantálja, hogy nem viszünk be fertőzést az ólba” – magyarázza Harmath Attila.

A versenyképesség javítása mellett a fenntartható működésre is ügyelnek. A kacsák keltetőüzemében már egyáltalán nem használnak fosszilis energiát, s ebbe az irányba haladnak a keverőüzemben is. Két éve kezdték el egy trágyafeldolgozó kialakítását, illetve működtetését. A kacsák trágyáját fermentálják, és talajjavítóként kijuttatják a földekre, növelve a fenntarthatóságot; de készülhet belőle tüzelőanyag is. Tavaly már közel hétezer tonna baromfitrágyát tudtak feldolgozni. 

Az áramfogyasztás 60–70 százalékát sikerült napelem-farmokkal kiváltani. „Egy német vevőt már nagyon érdekel, hogy mekkora a munkánk karbonlábnyoma, már csak ezért is érdemes folytatni” – mondja a vezérigazgató, aki, ha újrakezdhetné, már jóval előbb belevágna ezekbe a fejlesztésekbe. Amúgy egyre nehezebb a szakmában otthonosan mozgó, hozzáértő munkaerőt találni, ezért igyekeznek a lehető leggyorsabban mindent automatizálni, kihasználva a pályázati lehetőségeket, külső forrásokat.

„A cég felépítése során a teljes termelési vertikum kialakítására törekedtünk. Ma már saját tojó törzsállomány termeli meg a tojásokat, saját korszerű keltetőüzemben állítjuk elő a felnevelendő naposkacsákat, és a teljes állományt saját keverőüzemben előállított takarmánnyal látjuk el” – sorolja Harmath Attila. A vágóhíd kivételével ma már mindent sikerült felépíteni. A felnevelt pecsenyekacsákat jellemzően hazai vágóhidaknak adják el, ahonnan 90 százalékban külföldre kerülnek. A fejlődéshez 2018-ig elégnek bizonyultak a belső források, utána viszont olyan intenzív növekedési pályára állt a

Kel-Feder Zrt., hogy már kamattámogatott hiteleket is igénybe kellett venni.

„A legnagyobb válság az életünkben az első madárinfluenza által sújtott évünk volt, a pandémiához tudnám hasonlítani. Kellett pár év, mire rájöttünk, milyen új higiéniai rend-szabályokkal lehet ebből kilábalni. Persze, még mindig benne van a szerencsefaktor a munkánkban, de mindenki a saját szerencséjének a kovácsa, sokat dolgoztunk azért, hogy ne a véletleneken múljon a siker” – mondja a vezérigazgató.

Mindhárom nagy vágóhídnak szállítanak

A piac meghódításában jelentős szerepe volt a rugalmasságnak. „A legkülönfélébb igényeknek is igyekeztünk megfelelni, nem éltünk vissza soha a pozíciónkkal, cégméretünk dacára most is minden kérését teljesítjük a vágóhídnak. Ha nagy súlyú kacsa kell, akkor nagyot szállítunk, ha kicsi, akkor kicsit, és akkor, amikor kérik. Ennek köszönhetően a három nagy hazai vágóhíd mindegyikének szállítunk.”

A víziszárnyas-állomány mennyiségében már elérték a tervezett maximumot, ezért a következő években – ennek megőrzése mellett – a csirkehízlalásban is hasonló súlyú szereplővé szeret-nének válni. El is indították az ehhez szükséges fejlesztéseket, jelenleg négy új állattartó telep kialakítása van folyamatban. A beruházások eredményeként hamarosan összesen közel 160 ezer négyzetméter új, EU-konform nevelő-felület jön létre a cégnél. Az ólak – francia mintára – kacsák és csirkék nevelésére egyaránt alkalmasak lesznek, így rugalmasan tudnak majd alkalmazkodni a piaci igényekhez. 

Harmath Attila a napi operatív munkából már kivonult, azt kiválóan elvégzi a menedzsment. „A fejlesztésekkel, a stratégia kialakításával, és új partnerek felkutatásával foglalkozom” – mondja a cégvezető, aki az utódait is megtalálta: gyerekei érdeklődését igyekszik ebbe az irányba terelni, amiben gyermekpszichológus felesége is segíti. A fiúk pár év múlva elérik azt a kort, amikor komolyabb feladatokat is rájuk lehet bízni, de már most is jelen vannak a cég életében: zsebpénz helyett fizetést kapnak, ha a napelemfarmon nyírják a füvet vagy az állattartó telepen segítenek.

Fotón szerepel: Harmath Attila  |  vezérigazgató, tulajdonos