Nehéz feladatra keresett megoldást a Paksi Atomerőmű a kilencvenes évek elején. Szükségük volt egy olyan eszközre, amellyel dekontaminálást lehet végezni primer-köri rendszerelemeken – olyan részeken, ahol az emberek túlságosan magas dózisú sugárzásnak lennének kitéve. Nehezítő tényező volt, hogy a gépet egy viszonylag kis nyíláson keresztül volt mód a célterületre juttatni, egyszóval nem olyan berendezésről volt szó, amit készen lehetne kapni minden utcasarkon.
Mégis akadt jelentkező a probléma megoldására: a rendszerváltás hajnalán, 1991-ben alapított HEPENIX. A céget a Budapesti Műszaki Egyetem három gépész-mérnök oktatója hozta össze, akik a Gépszerkezettani Intézetben dolgoztak. Az egyetemi szellemi műhely korábban gyakran kapott ipari kutatási feladatokat, ez a K+F tevékenység adta az alapját a vállalkozásnak, amely 1992-ben le tudta szállítani Paksra a szóban forgó robotot. Ezzel meg is született a cég egyik legfontosabb üzletága. Nukleárisipari szereplőkkel máig rendszeresen dolgoznak együtt, s immár nemzetközi piacokra is szállítanak.
Az autóipar felé a 2000-es évek elején kezdtek el nyitni. Blokkolásgátló szenzorok gyártóeszközeinek fejlesztésével indultak az első munkák. Ezeket akkoriban még nem volt muszáj beszerelni az autókba, később viszont ez kötelezővé vált, tehát a szenzorok iránti kereslet folyamatosan nőtt, függetlenül az autópiaci eladások pillanatnyi mozgásaitól. Hasonló, a cég mai szállításaiban meghatározó terület az olyan termelősorok fejlesztése, amelyek a kocsikba épített display-ek és vezérlő elektronikák gyártásához szükségesek.
Komoly szinergiák
A két nagy szegmens együttese a cég fejlesztési tevékenységében jelentős előnyt és komoly szinergiákat jelent. „Míg a konzervatívabb nukleáris szektorban – a biztonsági kritériumok miatt – alapos előkészítő munkára és kipróbált megoldásokra van szükség, addig az autóipar a gyors projektekről és a legmodernebb technikákat alkalmazó fejlesztésekről szól” – mondja Petrik Márk ügyvezető igazgató.
A HEPENIX tehát olyan egyedi automatizált gépeket és berendezéseket tervez és gyárt kulcsrakészen, amelyekkel a vevői előállítják a termékeiket. Mindez az autóelektronikai területen válságállónak is bizonyult, ugyanis a 2008-as krízis idején az autógyárak számos új modell fejlesztésébe kezdtek, amihez értelemszerűen új gyártóeszközökre volt szükségük. Így a cégnek lehetősége nyílt teljes termelősorokat is fejleszteni és gyártani, amelynek révén a HEPENIX több autóipari multi globális beszállítójává vált. Mindezek mellett továbbra is hangsúlyos maradt a BME-spinoff jelleg, a kutatás-fejlesztés.
„Széles a szegmens, amiben dolgozunk, nagyon érdekes projektjeink vannak a hidropóniás robotikától az energia-adaptív gyártási rendszereken és humán–robot kollaborációs példákon keresztül egészen az Ipar 4.0-ig. Büszkék vagyunk arra, hogy a kutatás-fejlesztési projekt-jeinket olyan elismert hazai és nemzetközi partnerekkel valósítjuk meg, mint például a SZTAKI vagy a Fraunhofer intézetek. Mindezeknek köszönhetően behozzuk a cég mindennapi tevékenységébe a jövő technológiáit” – teszi hozzá Hegyháti Péter ügyvezető igazgató.
A megszólaló cégvezetők mindketten az alapítók gyermekei. A HEPENIX esetében ugyanis sikeresen lezajlott az a folyamat, amely a legtöbb rendszerváltás környékén gründolt vállalkozásnak nem sikerült: a generációváltás. Hegyháti Péter szerint ez annak is köszönhető, hogy a HEPENIX-nél az átlagnál sokkal magasabb szintre jutott a vállalatiság. A folyamatorientált munkaszervezés, a funkcionális szervezeti felépítés, az átlátható munka- és hatáskörök, valamint a dokumentált és jól működő folyamatok messze meghaladják egy tipikus magyar kkv szintjét, ami lehetővé tette az ügyvezetőknek, hogy a mikromenedzselés helyett a stratégia alakításával foglalkozzanak.
Stratégiai gondolkodás
A cég sikerében vitathatatlan szerepe van annak, hogy 2005-ben egy olyan előremutató saját vállalatirányítási rendszert vezettek be, amely nemcsak jelentős kultúraváltást generált, hanem a mai napig az alapját adja a működésnek és töretlen fejlődésnek. „A stratégiai gondolkodás lényege, hogy már most azzal kell foglalkoznunk, mik lesznek a kulcsproblémák két év múlva, és hova szeretnénk eljutni, hogy ezeket ne reaktívan, a felmerülésükkor kelljen nehézségek árán megoldani. Nemzetközi cégekkel versenyzünk, minőségben és tudásban a német ipari vállalatok szintjén vagyunk, viszont mindezt sok esetben rosszabb gazdasági környezetben kell elérnünk” – mutat rá Hegyháti Péter. Hozzátéve, hogy egy kedvezőbb pénzügyi és finanszírozási környezet jobb lehetőségeket biztosítana számukra.
A vállalkozás értékrendjében az első helyen a munkaerő megbecsülése és fejlesztése áll. A nehéz munkaerőpiaci környezet ellenére a fluktuáció alacsony, ráadásul az utánpótlás jórészt megoldott, mivel az egyetemekkel mindmáig aktív és jó kapcsolatot ápolnak. A HEPENIX részt vesz a szakiskolai duális képzésben is, így a legjobb képességű szakiskolai gyakornokok és egyetemi diplomázók kaphatnak náluk munkalehetőséget.
A HEPENIX alapítója és elnökségi tagja annak az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform Szövetségnek, amely 2016 óta támogatja a kormányzati ipari stratégiaalkotást, és például az idén életre hívta a nagy érdeklődéssel kísért Smart Manufacturing Festival programsorozatot.
A cég növekedése folyamatos, hamarosan száz fő fölé megy a dolgozók létszáma. A szervezetet és a működés folyamatait ehhez igazító stratégiaalkotás már zajlik, de a prioritás továbbra is a fenntartható működés és fejlődés.
Fotón szerepel: Hegyháti Péter | ügyvezető igazgató, tulajdonos, Petrik Márk | ügyvezető igazgató, tulajdonos