Magyarország 2015-ben az Európai Űrügynökség teljes jogú tagjává vált, ekkor az Energiatudományi Kutatóintézet – ahol az 1970-es évek óta foglalkoztak űrkutatással a KFKI-n belül – érzékelte, hogy a továbbiakban a kutatási tevékenység mellett szükség lesz mérnöki tudásra és konkrét eszközök fejlesztésére, kivitelezésére is. 2016-ben a Kutatóintézet alapította meg a Remred Kft.- t, mivel a nemzetközi trendek is abba az irányba mutattak, hogy a fókusz a kutatásról átkerül az ipari tevékenységre az űrszektorban. A spin off cég gyakorlatilag a Kutatóintézet elmúlt 50 évének űrkutatási know how-ját viszi tovább. Ennek az örökségnek a legfontosabb űreszköze a Pille dózismérő, amely az űrhajósokat az űrben érő kozmikus sugárzást méri. Az eszközt Farkas Bertalan vitte fel először az űrbe 1980-ban.

A Remred eleinte háromfős mérnöki cégként működött néhány tízmilliós bevétellel, ekkor került dr. Sárhegyi István látókörébe egy a magyar űripart felmérő piackutatás során. „Idehaza néhány cég működik csupán ezen a területen, és míg az egyetemi és kutatóintézeti háttér nagyon erős, az ipari láb gyakorlatilag néhány KKV-ra leszűkíthető” – mondja a tulajdonos, aki 2021 januárjában kezdte el a közös munkát a céggel, majd másfél év múlva teljesen kivásárolta az Energiatudományi Kutatóintézetet, így a Remred jelenleg 100 százalékban az ő tulajdonában van. „Én az ottani csapatban láttam meg a potenciált. A jelenlegi CTO és Chief Science Officer olyan víziót vázoltak fel a cég és az egész magyar űripar vonatkozásában, amit én, mint az űr iránt érdeklődő befektető kivételes lehetőségnek láttam.”

Sárhegyi István jogász-közgazdász végzettségű, korábban csupán annyi köze volt az űrhöz, hogy szerette a Csillagok háborúját és Asimovot. Az egyetem elvégzése után lehetősége volt az Európai Űrügynökség ösztöndíjával kimenni az International Space University-re, ahol egy interdiszciplináris képzés keretében, a fizikától kezdve a mérnökségen át az orvostudományig, a jogon keresztül a business-ig mindenről szó volt az űrszektorral kapcsolatban. Ott véletlenül belelátott az azóta elég sikeres ír űrprogram születésébe, és elhatározta, hogy ezt szeretné megcsinálni idehaza is.

Ugrásszerű növekedés

A Remred 2020-as nagyságrendileg 140 millió forintos árbevételét 2021-re sikerült megháromszorozni, 2022-ben pedig elérték a 740 millió forintot. „Ennek ellenére az eredményünk plusz nullás, mivel mindent azonnal visszaforgatunk. Azt valljuk, hogy most inkább növeljük a cég értékét, nem rövid távon szeretnénk nyerni az osztalékon” – teszi hozzá. 2023. nyár elejére a szerződött állomány már 2 milliárd forint fölötti volt. Ez az ugrásszerű növekedés a létszámban is meglátszik; 3 fős cégből több mint 60 munkavállalót foglalkoztató vállalattá fejlődtek, így ők Magyarország legnagyobb űrmérnökségégel rendelkező vállalkozása. „Munkavállalóink 80 százaléka magasan képzett mérnök, akik különböző szektorokból érkeztek hozzánk, hiszen űrmérnöknek senki sem születik. A Budapesti Műszaki Egyetemen most már van űrmérnök mesterképzés. Nekünk a legnagyobb kihívásunk jelenleg maga a HR, a jó mérnökök megtalálása, illetve a jó menedzsment felépítése” – mondja Sárhegyi István.

Űripari központ épül

Az űriparon túl új területek felé is nyitottak: a sugárzásvédelem révén a nukleáris ipar felé, valamint a védelmi szektor irányába. Szinte 100 százalékban exportra gyártanak. „Az űriparon és a védelmi űriparon belül a fő fókuszunk eddig a sugárzás, az űridőjárás volt, de terveink szerint az egyedi gyártásba is belevágunk, és másik fő fókuszunk a kis – 100-400 kilogramm közötti – műholdak lesznek” – vázolja a közeljövőt a tulajdonos. Legfontosabb lépésként most pénzügyi és szakmai befektetőket keresnek, mivel jelentős tőkebevonásra van szükség egy űripari centrum felépítéséhez. A területet már megvásárolták Martonvásáron, jelenleg a kiviteli tervek véglegesítése zajlik. Sárhegyi István reményei szerint év végére sikeresen zárhatják a tőkebevonást, és jövő év elején el tudják kezdeni a kivitelezést is. „Ez a központ, amit Remtech Központnak neveztünk el, képes lesz arra, hogy a tervezéstől a gyártáson át az összeszerelésig, integrációig és tesztelésig minden egy helyen történjen egészen a termék dobozolásáig. Már van olyan szerződött projektünk, amit ott tervezünk legyártani. Két éves kivitelezéssel számolunk, 2026 elején már szeretnénk, ha működne a központ” – mondja Sárhegyi István.

Válságálló terület

Az űr- és védelmiipart gyakorlatilag egyáltalán nem rázták meg az elmúlt időszak válságai, sőt, az orosz-ukrán háború csak még nagyobb lökést adott neki. „Mivel most szűkösek a források, azt látjuk, hogy az innováció újra valódi, klasszikus innovációt jelent. Ilyen szempontból ez az időszak nagyon hasonlít a holdraszállás, a hidegháború időszakára. Erre fókuszál Kína, India, Oroszország, Európa, az USA, Izrael és új szereplőkként a közel-keleti országok is. Mi azt reméljük, hogy Magyarországnak is fontos szerepe lehet nemcsak az űrkutatásban, hanem az űriparban is. A háborús helyzet rámutatott arra, hogy egy ország akkor tud teljesen független lenni a XXI. században, ha saját szuverén űrképessége van, és ehhez saját fejlesztésekre, infrastruktúrára van szükség” – véli a tulajdonos.

A cég számára az üzleti célok mellett kiemelten fontos a kommunikáció, illetve a Remred mint brand ismertté tétele is. „Célunk, hogy a magyar gyerekek lecseréljék a NASA-s és SpaceX-es pulóvereiket Remredesekre. Nemcsak azért, hogy könnyebb legyen számunkra a toborzás. A nemzetközi példák azt mutatják, hogy ha egy országnak van prosperáló űripara, az hihetetlen módon motiválja a gyerekeket, és megnő az egyébként jellemzően csökkenő érdeklődés a természettudományos és reál tantárgyak irányába” – mondja Sárhegyi István. Arra is büszke, hogy egyik fejlesztőmérnökük, Kapu Tibor részt vesz a HUNOR - Magyar Űrhajós Program kétéves kiképzésén, így jelenleg 25 százalék esély van rá, hogy egy volt „remredes” lesz a második magyar űrhajós.