Zsadányi László tulajdonos, Varga Zsolt tulajdonos, ügyvezető
Már a kezdetekkor sem a megszokott tömegtermékeket akarták árulni, az iparág éllovasaitól lesték el a fogásokat. A dizájn- és a bútoripar fellegvárainak számító olaszországi bútorgyárakban tett látogatások során szerzett tudást eleinte irodai székek gyártásában kamatoztatták. Időközben a földrajz-történelem szakos diplomájával eredetileg tudományos pályára készülő Zsadányi László egy külföldi munkatapasztalat hatására úgy döntött, önálló vállalkozásba fog és 1992-ben, győri székhellyel megalapította a Linea Bútor Kft-t.
Mivel akkoriban nagy kereslet volt minden újszerű és megfizethető termékre Magyarországon, pár év alatt sikerült is piacvezetővé válniuk ebben a szegmensben. Az alapító visszaemlékezése szerint az is segítette a dolgukat, hogy a Kádár-korszak – a negatívumok mellett – nagyon fegyelmezett és jól képzett munkavállalói réteget is maga után hagyott. „Abban az időben ez úgy működött, hogy ha valaki jól csinált valamit, abban sikeres tudott lenni. A vállalkozás felfutása nagyrészt ezeknek a szakembereknek köszönhető; szerintem ma már ez nem menne ilyen könnyen” – mondta.
Később bővült a Linea Bútor portfóliója, rövidesen csaknem bármilyen irodabútort és berendezési tárgyat le tudtak gyártani. Egy idő után azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a gyártásnál jóval többre is képesek, ezért elkezdtek teljes projektekkel, komplex bútor- és belsőépítészeti megvalósítással is foglalkozni. Bevált az irányváltás: a cégcsoport mostani tevékenységének már 90 százalékát a projektmenedzsment teszi ki.
A kezdeti lendület egészen a 2008-as gazdasági válságig kitartott, ekkor viszont jelentősen visszaestek a megrendelések. A Linea Bútor tevékenységét szerencsére már egy évvel korábban elkezdték több, szakosodott cégbe átszervezni – végül ez a lépés mentette meg a vállalkozást. Külön céget hoztak létre például iskolabútorok gyártására, kereskedelemre, projektmenedzsmentre – és ekkor alakult az Arterior közvetlen elődje, a Linea Konstrukt Kft. is, amely a cégcsoport mérnöki tevékenységeire specializálódott. Az átstrukturálásnak köszönhetően annyit javult a hatékonyság, hogy pár év alatt meg tudták többszörözni az árbevételüket.
2016-ban csatlakozott a cégcsoporthoz Varga Zsolt, kezdetben, mint a Linea Bútor Kft. és a Linea Konstrukt Kft. ügyvezetője, majd 2018-tól kizárólag az – időközben nevet váltott Linea Konstrukt Kft., azaz – Arterior Komplex Kft. ügyvezetőjeként folytatta a megkezdett munkát. Az Arterior kiugró sikerét az általa bevezetett újszerű, korábban mások által nem használt piacszerzési stratégia, illetve a cég folyamatos fejlesztései hozták el. Ennek köszönhető, hogy a mára több mint 200 külföldi partnerrel, valamint saját gyártóüzemmel rendelkező cég az elmúlt öt év alatt évről évre jelentősen növelni tudta az árbevételét – és ez az expanzió a mai napig tart.
Világszerte egyre nagyobbak és komplexebbek a belsőépítészeti projektek, a megrendelők pedig egyre kevesebb beszállítóval szeretnek dolgozni, ezért olyan partnereket keresnek, akiknél mindent megtalálnak egy helyen: tervezés, építőipari tevékenység, kivitelezés, projektmenedzsment. Míg 2019-ben 3,6 millió forint volt az átlagos projektméret az Arteriornál, mára ez nagyjából a duplájára, több mint 7 millió forintra nőtt. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy nagy a szórás a megrendelésekben, van köztük 150 ezer forintos és 900 milliós projekt is. A legelső, győri telephelyen kívül ma már Sopronban és Kisújszálláson, valamint Hajdúnánáson is működik üzemük.
Eddig megvalósult projektjeik közül különösen büszkék az idén márciusban újranyitott Magyar Állami Operaház felújításához kapcsolódó munkájukra – az Arterior feladata volt a nézőtér több mint ezer darab egyedi tervezésű székének, valamint a hozzájuk tartozó digitális kijelzőknek az olasz partnerekkel közösen történő legyártása és beszerelése. Másik fontos referenciamunkájuk a 2020-ban újranyitott Szépművészeti Múzeum bútorozása volt, de részt vettek a Nemzeti Táncszínház belsőépítészeti megoldásainak kialakításában is.
Az állami megrendelések mellett dolgoznak vállalati ügyfelekkel, valamint most készülnek erőteljesebben megjelenni a B2B és a B2C piacon is. A szinte folyamatos válsághelyzet – előbb a koronavírus-járvány, majd az orosz-ukrán háború – is rámutatott az egy-másfél lábon állás nehézségeire, ezért is fektetnek jelentős energiát abba, hogy új ügyfélszegmensek felé nyissanak, emellett portfóliójukat belsőépítészeti átalakításokkal, kisebb kivitelezési munkákkal is bővítik.
Mint szinte minden iparág, a bútorpiac is globálissá vált, ezért arra készülnek, hogy gyártási kapacitásuk bővítésével Magyarországtól akár hat-tízezer kilométerre is meg tudják valósítani mindazt, ami most pár száz kilométeren belül zajlik. A digitalizáció a bútorgyártásba is betört: a jövőben épületszkennerekkel térképezik majd fel az irodákat, és a digitális modell alapján dolgozzák ki belsőépítészeti terveket. Ennek nagy előnye, hogy nem kell minden egyes kontrollmérés miatt a helyszínre visszamenni, ahogy korábban tették. A digitális modell képes rákapcsolódni az építészek által használt épülettervezési rendszerekre, így még időben kiderül, ha változtatni kell a terveken. Az Arterior célja, hogy a saját készítésű 3D-s bútormodellekből megfelelő gyártókapacitás mellett a világ bármely országában le tudják gyártani a termékeket. Így eltűnnek az országhatárok, Szingapúrtól Berlinig elég lesz a partnercégek gyártókapacitásához hozzáférni, így lehetségessé válik a megrendelt bútorok helyben történő gyártása, ezzel jócskán csökkentve a szállítási és utazási költségeket.
Ennek megfelelően a következő nagy lépés az Arterior számára a projektexport volumenének növelése lesz. Egyelőre az árbevétel nagyobb része belföldi értékesítésből származik, az exporttevékenységet 2023-tól tervezik felfuttatni már megkezdett projektekkel. Terveik szerint ez a lépés jelentős bevételnövekedést eredményez majd, a várakozások alapján tíz éven belül árbevételük 80 százaléka az exporttevékenységükből származhat.