Kolosi Beáta vezérigazgató
A Líra csoport könyvkereskedelemmel és könyvkiadással foglalkozik, az országos hálózat jelenleg 74 tagból áll” – mondja Kolosi Beáta, a cég vezérigazgatója. A terjesztési hálózat egy online felülettel is kiegészül. A csoporthoz könyvkiadók is tartoznak, például a legmagasabb presztízsű magyar szépirodalmi kiadó, a Magvető, és az ugyancsak nagy múltú Athenaeum kiadó. Mivel utóbbi 1842 óta működik, a cégcsoport is idén ünnepli 180. születésnapját. A General Press szórakoztató irodalommal foglalkozik, a Corvina ismeretterjesztő könyveket ad ki. Az 1850-ben alapított Rózsavölgyi és társa pedig nem csak könyvkiadással, hanem zeneművek kereskedelmével is foglalkozik, s hozzá tartozik az idén áprilisban 10 éves Rózsavölgyi Szalon is. A gyerekeknek a Manó könyvek ad ki műveket, ebből nőtte ki magát a tiniket megcélzó Menő könyvek. A csoporthoz tartozik a Partvonal kiadó, amely a legfiatalabb a cégcsoporton belül, főleg ismeretterjesztő irodalom a profilja.
A cég a rendszerváltás után, a privatizáció során indult, az akkor még Líra és Lant hálózat megvásárlásával. A kiadók közül a Magvető volt az első, a többit ezt követően vásárolták meg, vagy alapították. A kereskedelem a Líra márkanév alatt működik és a csoporthoz egy nagykereskedés is tartozik.
Az idei és a tavalyi év is jól alakult, nemcsak a forgalom, de a vevők száma is emelkedett. A piac átrendeződik, az e-könyvek súlya a teljes forgalmon belül ugyan még alacsony, viszont önmagához képest dinamikusan növekszik. „Furcsa módon az e-Könyv Magyarország Kft. a legnagyobb konkurensünkkel közös cég, 50-50 százalékos tulajdonban van. Rövid távon nem hiszem, hogy az e-könyvek átvennék a hagyományos könyvek piaci súlyát”. Szintén színesítik a kínálatot a hangoskönyvek, amelyek a cégcsoport saját hangstúdiójában készülnek.
Az árbevételen belül a könyvkereskedelem súlya a legnagyobb. „A könyvesboltokban és az online felületünkön természetesen nem csak a saját kiadványainkat áruljuk, mindent meg lehet kapni, ami megjelenik a magyar könyvpiacon”. A kiadók közül az árbevételből a gyerekkönyvek kiadói képviselik a legnagyobb részarányt, őket követi a második, a Magvető kiadó, ami fantasztikus teljesítmény egy szépirodalmi kiadótól. Összességében a saját kiadók 600 körüli címet jelentetnek meg egy évben, beleértve az utánnyomásokat és az új kiadványokat is.
A Líra családi vállalkozás, a cég irányításában Kolosi Tamás alapító vesz részt elnökként, lánya, Beáta a vezérigazgató. A Rózsavölgyi Szalont és a hozzá tartozó Fidelio programmagazint Zimányi Zsófia, Beáta édesanyja irányítja. Az igazgatóság tagja Kolosi Péter, de ő az operatív irányításban nem vesz részt. A menedzsmentben minden üzletág igazgatója részt vesz. A cégcsoport jelenleg még két részből áll, a Líra Könyv Zrt.-hez tartozik a nagykereskedelem és az online tevékenység. A boltok egy része a Líra Könyv Zrt.-hez tartozik, de folyamatosan teszik át őket a Líra Kiskereskedelmi Kft.-be, a cégstruktúra tisztítása érdekében. A cégcsoport közel 500 főnek ad munkát.
A Líránál a generációváltás zökkenőmentes volt, Beáta 1998 óta dolgozik a cégcsoportnál, eleinte a kereskedelemmel, főleg a marketinggel foglalkozott, aztán szép sorban beletanult a többi ágazatba is. A Manó könyveket például ő alapította. A General Presst 8 éve vásárolták meg, ennek is ő lett az igazgatója. A kiadók közül ezt a kettőt azóta is megtartotta, a többi kiadónak saját vezetője van. A generációváltás fokozatosan történt, de Kolosi Tamás a mai napig aktív, a stratégiai döntéseket közösen hozzák.
A koronavírus járvány során Magyarországon viszonylag rövidebb ideig voltak zárva a boltok, ez alatt az idő alatt a forgalom gyorsan átterelődött az online felületekre. Korábban a webáruház a teljes forgalom nagyjából 20 százalékát adta, a boltzár alatt ez az arány 50 százalékra emelkedett. A korlátozások feloldása után viszont csak 30 százalékra mérséklődött az online részesedése, amit azóta is tart. A járvány során sokat voltak otthon az emberek, a kultúrafogyasztás a színház és a mozi felől az olvasásra terelődött át. Ennek is köszönhető, hogy a cégcsoport tavaly mintegy 20 százalékkal tudta növelni a forgalmát.
A 2008-as gazdasági válság idején a forgalom visszaesett, majd stagnált, s öt év után indult újra emelkedésnek, azóta folyamatosan emelkedett. 2017-ben adódott egy lehetőség; akkoriban a Líra mellett a Libri és az Alexandra dominálta a piacot, az Alexandra csődje után számos bolthelyet átvettek. Ez az árbevétel növekedésén is megmutatkozott 2018-tól. „Biztos vagyok benne, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzet érint majd minket is, de egyelőre ez még nem látszik az eladásokon”. A papír ára jelentősen megemelkedett, a könyvek árában ez a nyomdaköltségeken keresztül jelentkezik. Az árbevétel azonban nem csak emiatt növekedett, emelkedett a vevőszám és az eladott könyvek mennyisége is.
Egy könyv árának nagyjából a fele a terjesztői árrés, az áfa kedvezményes, 5 százalékos, a maradék feléből kell kifizetni a többi költséget: a szerzői jogdíjat, a nyomdaköltséget, a szerkesztést, a korrektúrát, a tördelést, a marketinget, valamint a kiadó hasznát. Egy könyvkiadónál a profitráta 10-15 százalék az árbevételre vetítve. A nagykereskedelemnél ez az arány 2-3 százalék, a kiskereskedelemnél pedig 5 százalék. A vállalatcsoport önerőből finanszírozza magát, még folyószámlahitelt is ritkán vesznek igénybe. A következő időszakban a logisztikai hálózatban terveznek nagyobb beruházásokat.
A cégcsoportnál a közelmúltban modernizálták a logót és a boltok belső- és külső megjelenését. A magyar könyvkereskedelmet korábban hatalmas boltok jellemezték, „kiderült, hogy ezek feleslegesek, nem működtethetők gazdaságosan. A legnagyobb boltunk jelenleg a Fókusz könyváruház, de inkább a 150-200 négyzetméteres boltokat célozzuk meg”. Az online megrendelt könyveket minden boltban, és számos átvételi helyen át lehet venni.
„A könyv – fizikailag – nemhogy nem halott, de egyre fontosabb, hogy milyen minőségben jelenik meg”. A nyomdai költségek emelkedésével párhuzamosan azonban érzékeny döntéseket kell hozni – mikor váltja fel például a keménykötést a puha borító. A magyar piacon magyar kiadók dominálnak, ebben szerepe van annak is, hogy a magyar nyelv kis nyelv, ami védettséget ad. „Persze mindig lehet hallani, hogy az Amazon már itt van a kapuk előtt”.