Mihályi Magdolna, alapító és ügyvezető igazgató

Hogy lesz egy matematika szakos tanárból Magyarország egyik legmeghatározóbb munkaerő-kölcsönzéssel és fejvadászattal foglalkozó cégének vezetője? Mihályi Magdolna azt mondja, egyenes út vezetett idáig: szerette volna az emberközpontú, empatikus pedagógusi énjét összekapcsolni az üzleti szférával. Ezért tanári végzettségét kiegészítette egy üzleti diplomával, majd egy iskolaszövetkezetnél helyezkedett el. Pár éven belül regionális vezető lett, majd a 2000-es évek elején érdekelni kezdte a munkaerő-kölcsönzés.

2004-ben egy munkatársával megalapították a Jobtain Kft.-t. Az elmúlt közel 20 év alatt a kétszemélyes cégből egy 100 főt foglalkoztató vállalat lett, melynek a napi kölcsönzött állománya 2200-2500 fő.

„2004-ben ezzel párhuzamosan elindítottunk férjemmel, Varga Sándorral, egy vállalkozást Erdélyben, amely ma már egy jól működő panzió Csíksomlyó mellett Csíkcsomortánban. Számunkra ez elsősorban nem üzleti szempontból volt fontos. A külhoni magyarok segítése, támogatása, a ”HÍD” építése magyar és magyar között régóta személyes ügyünk.” – mondta az alapító, hozzátéve, a magyar kultúra szeretete és támogatása mind a Jobtain, mind a családjuk történetét végig kíséri. Tizenegy évvel ezelőtt kárpát-medencei fiatalok számára életre hívták Csíkcsomortánban a Csíki Versünnepet és a Székelyföldi Verstábort. Ezen munkájáért, Mihályi Magdolna tavaly Tamási Áron-díjat kapott, amire nagyon büszke.

„Az életemnek ez a két szála összeért. Hiszen amikor azzal szembesültünk, hogy belföldön nem találunk megfelelő számú és minőségű munkaerőt a partnereinknek, tudtuk, hogy új utat kell keresni. 2015-ben megnyitottuk a csíkszeredai irodánkat, kezdtük Erdélyben is a munkaerőt toborozni” – magyarázta az ügyvezető. Hozzátette, 20 év alatt nagyot fordult a világ. A Jobtain első éveiben elég volt feladni egy apróhirdetést, és tömegek jelentkeztek az állásra. Nem volt még online adatbázis, viszont munkaerő volt bőven, legjobb embereket találták meg a munkákra. Jelenleg egy szakmailag jól felkészült marketinges, ügyfélszolgálati csapattal dolgozik, de most nehezebb megtalálni a legjobb munkaerőt, mint akár tíz-tizenöt évvel ezelőtt.

„2017-ben az ukrán munkaerő felé nyitott a cég. Nem volt könnyű dolgunk, négy évvel ezelőtt még a hivatalok sem tudták, hogy pontosan mikor, milyen dokumentációra van szükség. Mindenre egyedül kellett rájönnünk, “kitaposnunk” az utat” – jegyezte meg. Ezt az időszakot inkább látta azonban lehetőségnek, mintsem kihívásnak. A cég életében, állítása szerint, a két legnehezebb momentum a 2008-2009-es válság és a 2020-as koronavírus járvány következtében kialakult gazdasági válság volt.

„A 2008-as válság igazi sokk volt, hosszú ideig tartott felállni. A pandémia okozta világválság beköszöntekor stabilabb lábakon álltunk. Nagyon konzervatív pénzügyi politikát folytatok, szinte mindent visszaforgatok a cégbe” – jegyezte meg, hozzátéve, noha nagyon sokat nem veszítettek, érezték a válság hatásait: a nyár elejére a felére csökkent a kölcsönzött munkaerő létszáma, ezáltal a fedezeti mutatók is csökkentek. Ennek ellenére a saját, nem kölcsönzött, operatív létszámban 10 százalékot sem érte el a létszámleépítés. Július végétől lassan újra megindult a partnerek munkaerőigénye. A járványhelyzetre való tekintettel új folyamatokat kellett kiépíteni. Szükségessé vált pl. a dolgozók karanténba helyezése munkába állás előtt, amely szigorú együttműködést igényel többek között laborokkal, hatóságokkal, járványüggyel, rendőrséggel.

„A csapat éjt-nappallá téve dolgozott, 0-24 órás ügyfélszolgálatunk van. Gyakran hajnalban érkeztek Ukrajnából az új dolgozók. Őket a kollégáim orvoshoz, tesztelésre kísérték, majd onnan a szállásra: mindenki nagyon sokat tett azért, hogy ebben a helyzetben is megfeleljünk a partnereink elvárásainak, és azért, hogy a munkavállalókat is biztonságosan elszállásoljuk, ellássuk és munkába állítsuk. Mindezt úgy, hogy szigorú egészségügyi és biztonsági intézkedéseket kellett bevezetnünk, hogy a saját egészségünket is megóvjuk. – hangsúlyozta Mihályi Magdolna. Az ügyvezető igazgató nagy figyelmet fordít a tehetséges munkavállalók képzésére, bizonyos kompetenciák fejlesztésére is, noha még aktív, és egyelőre nem tervezi átadni senkinek a stafétát, már gondol az utódlás kérdésére. Két gyermeke van. Fontosnak tartja, hogy tisztában legyenek a cég dolgaival, de elsősorban önmagukat valósítsák meg, gyűjtsenek munkatapasztalatokat, és éljék a saját életüket. „Mind a ketten a részesei a cég életének, ismerik a kollégákat, részt vesznek céges rendezvényeken, és valószínű, hogy idővel átveszik majd a cég vezetését” – jegyezte meg.

A járvány megjelenése után alaposan felfordult a világ, azonban idővel minden visszatért a régi kerékvágásba: most is kapkodnak a cégek a jó munkaerőért, továbbra is óriási szükség van villanyszerelőkre, elektromos ipari végzettséggel rendelkezőkre, hegesztőkre, logisztikai munkatársakra, targoncásokra, raktárvezetőkre, és az összeszerelő üzemekben is hatalmas a létszámigény. A piac telített, rengeteg munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég működik az országban, ugyanakkor Mihályi Magdolna nem aggódik a versenytársak miatt: 20 év a piacon véleménye szerint biztonságot, garanciát jelent, és az is a cég mellett szól, hogy méretükből adódóan a multinacionális cégekre jellemző informatikai szervezet- és folyamatfejlesztést, illetve kontrollingeszközöket használnak. A céghez belépő munkavállaló életciklusát teljes mértékben le tudják követni digitális úton: a belépés pillanatától a távozásáig, folyamatosan nyomon tudják követni, milyen státuszban van, és mivel minden folyamatot automatizáltak, egy-egy státuszváltás sem jelent kihívást, gördülékeny, követhető és naprakész a rendszer.

„A jövőben is tartanunk kell a lépést a technológiai fejlődéssel, folyamatosan fejleszteni kell a rendszert és képezni a kollégákat. Kifejlesztettünk egy saját képzési rendszert, meghatároztuk a különböző munkakörökhöz tartozó kulcskompetenciákat, és ezeket is különböző szintekre bontottuk. Ez egy olyan termék, amely önállóan is megállná a helyét, idővel akár piacra lehetne dobni” – mondta, hozzátéve, a távoli jövőben szeretné, ha nagyobb lenne a fókusz a szellemi munkavállalók közvetítésén, és öt év alatt 50 százalékkal szeretné növelni a kölcsönzött munkavállalók számát.