Bagdi Tibor, ügyvezető igazgató

A Foodbox története jó 20 éve kezdődött – meséli Bagdi Tibor, a cég egyik alapító-tulajdonosa, ügyvezető igazgatója. Egy spanyol céget képviselt Magyarországon, amely árukiadó automaták és kávégépek gyártásával és üzemeltetésével foglalkozik. A spanyolok 2008-2009 körül álltak elő olyan automatákkal, amelyek meleg ételek kiadására is alkalmasak voltak. Nyugat-Európában szédítő sebességgel növekedtek az eladások, így a magyar forgalmazó is elkezdte a hazai piacot kutatni. Első körben az élelmiszert házhoz szállító cégeket kereste meg, de többnyire elutasításban volt része. Az egyik ilyen vállalkozás azonban horogra akadt, a kialakult együttműködésben ők adták az élelmiszert – 6-7 féle terméket –, a Foodbox pedig az automatákat. Irodaházakat, közintézményeket kerestek meg, forgalmasabb közterületeken képzelték el az értékesítést. Az intézményekben azonban többnyire már megoldott volt valamilyen formában az étkeztetés, ráadásul a fogyasztók nem ismerték ezt a típusú kényelmi terméket.

Ekkor rájöttek, hogy nincs más út, mint bevinni a terméket a kiskereskedelembe, és ha ismert lesz a brand, akkor nyílik meg az út az automatákon keresztüli értékesítésnek. Először független üzleteket, büféket kerestek meg, saját terjesztői hálózatot építettek ki, kezdetben három teherautóval. Több évig tartott, míg a nagy láncokhoz sikerült bekerülniük, részben azért, mert az élelmiszerek szavatossági ideje túl rövid volt. Egy-egy nagy lánc nagykereskedői hálózatában akár egy hétig is utazik a termék, míg eljut a polcokra. 2014-ben aztán a piaci visszajelzések nyomán végrehajtottak egy technológiai fejlesztést, amelynek eredményeképpen 30- 35 napra tolták ki a szavatossági időt. Minden egyes ételnél külön-külön eljárást kell kidolgozni, hogy a végeredmény megfeleljen a mikrobiológiai elvárásoknak, de ez ne menjen a termék élvezeti értékének a rovására. Fontos hangsúlyozni, hogy a termékek nem konzervek, tartósítószer nélkül készülnek, a fogyasztók is friss termékként tekintenek rájuk. Ehhez a magyar, de a külföldi piacokon is egyedülálló technológiát fejlesztettek ki. Egy új termék ötletének megszületésétől kezdve körülbelül egy év kell ahhoz, hogy az a polcokra kerüljön. Az idő nagyobb részét a kereskedelmi láncok lassúsága teszi ki, időt vesz igénybe a bevizsgálási folyamat, a polchelyek is végesek. “Bizonyítanunk kell, hogy többletforgalmat tudunk elérni” – mondja az ügyvezető igazgató. Ugyanakkor a kereskedelmi láncoknak is érdekük, hogy az adott polcterületből a legnagyobb bevételt hozzák ki, így nyitottak a kényelmi élelmiszerek folyamatosan bővülő piaca felé.

Végül az összes nagy lánccal sikerült leszerződniük. Az ételeket még ekkor is a Cityfood-Interfood csoport készítette bérgyártásban számukra. A Foodbox azonban olyan tempóban növekedett, hogy a bérgyártás hamarosan elérte szabad kapacitásainak felső korlátját. Így adódott, hogy sajátmárkás termékeket gyártsanak. A Cityfood-Interfood csoport 2017. szeptemberétől kapacitást bővített, elkészült az ultramodern vértesszőlősi üzem. A társaság azonban 2018 elején közölte, hogy szeretne kiszállni a bérgyártásból, a Foodbox így átvette a munkaerőt és a gyártási rendszereket, s 2020. november végén megvásárolta az épületet is.

A vállalkozás sok-sok évvel a piac előtt járt, hosszú időbe telt, míg a fogyasztók megismerték és elfogadták ezeket a kényelmi termékeket. Ez azonban nem vette el a kedvüket, a tulajdonosok hittek benne, és folyamatosan finanszírozták a céget. Az automata-üzletágat időközben elengedték, de az ügyvezető szerint hosszú távon azért mégis lehet benne fantázia, ha felzárkózik a magyar piac a nyugati trendekhez. A Foodbox hazai piaci részesedése 50 százalék fölötti, magasan piacvezetők, ennek bázisán az exportot is megcélozták. Csehországba, Szlovákiába, Bulgáriába már szállítanak most is. A külföldi tárgyalásokat a koronavírus-járvány megakasztotta, de a korlátozások feloldásával újra elindultak ezek a kezdeményezések. A cég finanszírozása kétféle módon történt: a nullszaldó eléréséig a tulajdonosok tették be a tőkét, ezt követően azonban már bankhiteleket is bevontak. A pénzintézetekkel sikerült jó kapcsolatokat kialakítani; ebben volt szerepe annak a kormányzati kommunikációnak is, amely szerint az állam támogatja a hazai élelmiszeripart. A nyereséget folyamatosan visszaforgatják – technológiai fejlesztésre, innovációra. Osztalékot még nem vettek ki a tulajdonosok, a stabil, belső forrásokból eredő növekedésben hisznek. Tapasztalataik szerint a nyugat-európai trendek némi fáziskéséssel megjelennek a magyar piacon is, így a hazai vevőkör folyamatosan bővül, pozitív a jövőkép. Csehországban például sokkal elfogadottabb ez a termékkör, mint Magyarországon, a kényelmi élelmiszerek a mindennapok részét képezik. A termékfejlesztés kiemelten fontos, mert bár vannak minden országra jellemző alapízek, amelyek iránt folyamatosan erős a kereslet, de az úgynevezett második-harmadik ízeket sűrűbben kell cserélni, mert a termék életgörbéje sokkal rövidebb. A pandémia kitörése idején, tavaly tavasszal nagyon erős vákuum keletkezett a piacon, megugrottak a megrendelések; a kiskereskedelmi láncok nagy készleteket halmoztak fel, olyannyira, hogy beszerzési problémák is adódtak. Pár hónap után azonban visszaesett a kereslet, az emberek elkezdték a felhalmozott készleteket elfogyasztani. Az első hullám végén aztán stabilizálódott a kereslet. A növekedés a tavalyi év második felében ismét beindult, ennek hátterében azonban az állt, hogy számos új termékkel jelentek meg a piacon. A harmadik hullám már nem gyakorolt számottevő hatást a keresletre, kialakultak a korlátozásokra jellemző fogyasztói szokások, az emberek elhitték, hogy a polcok nem fognak kiürülni. Az első hullámra adott reakcióként elkezdték a házhozszállítást is kiépíteni, leszerződtek az ezekkel foglalkozó cégekkel. A keresleti sokkot bírták kapacitásokkal, az üzem megépítésekor eleve nagy kapacitásokkal kalkuláltak. Ötéves távon a mostani volumen megduplázása a cél, erre van is kiépített gyártókapacitás. Ezzel párhuzamosan a raktárkapacitást és az automatizálást folyamatosan bővítik.