Gregorics László tulajdonos-ügyvezető, Gödry Zoltán tulajdonos-ügyvezető

Sokan szeretik a halat vagy szeretnek horgászni, de az még világviszonylatban is ritka, hogy ebből a szenvedélyből egy évi 20 milliárd forint árbevételű vállalkozás növi ki magát. Gödry Zoltán és Gregorics László szenvedélye a hal. A gimnázium befejezése után mindketten a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolára mentek tanulni, a kollégiumban barátkoztak össze. Később az élet elsodorta őket egymástól, bár mindketten az agráriumban dolgoztak és régi terv volt, hogy szeretnének egy közös vállalkozást. Így 1990-ben megalakult a Halker Kft. A tulajdonosi kör azóta is változatlan, 50-50 százalékban tulajdonosok. Ahogy az annyi más vállalkozásnál, ennél is egy családi ház volt az első telephely.

Az alapítás óta eltelt 31 év alatt a tevékenységi kör jelentősen kibővült: mára a cég főként gyorsfagyasztott húsok, zöldségek, gyümölcsök, friss húsok és halak, tejtermékek és füszértáru nagykereskedelmével foglalkozik. Ezt egészíti ki a gyártási tevékenység elsősorban haltermék tekintetében. Emellett mirelit zöldség és előhűtött húsfeldolgozással is foglalkoznak. A székhely Balatonbogláron található, de Veszprémben és Szombathelyen is rendelkeznek telephellyel. Cégcsoporti érdekeltségeik vannak továbbá Siófokon és Pécsen is, emellett a környező országok közül Szlovákiában és Horvátországban. Közel 500 főt foglalkoztatnak, 110 teherautóval három depón keresztül szállítanak 10 ezer féle cikket több mint ötezer, a gasztronómiában és közétkeztetésben tevékenykedő vevőjüknek. A forgalmazott termékek köre felölel gyakorlatilag mindent, amire egy konyhának szüksége lehet.

A Halker nagy hangsúlyt helyez a gyártásra, ami megkülönbözteti őket a közvetlen konkurens vállalkozásoktól. Hisznek abban, hogy mivel a gyártás rövidíti az ellátási láncot, ezért többlet eredményt hozhat. A tulajdonosoknak továbbra is szívügye a hal és a saját gyártású balatonboglári halászlé. Ezzel összefüggésben a halas termékkör – a portfolió folyamatos bővítése ellenére is – még ma is az árbevétel több mint 10 százalékát adja. A fagyasztott zöldségek csomagolása pedig a gasztronómia igényeihez igazodó összetétel és kiszerelés mellett történik. A gyártás harmadik pillére a szolgáltatás jellegű húsfeldolgozói tevékenység. A cél egyedi vevői igényeknek megfelelő konyhakész hústermékeket szállítani, amelyet egy étterem további előkészítő munka nélkül, azt kiváltva azonnal fel tud használni.

A cég hátterében a MIRBEST beszerzési és értékesítési társulás áll, amelyet 2003-ban a tulajdonosok további hasonló cégekkel közösen alapítottak. Jelenleg 15 tagvállalat alkotja a csoportot, amelyek közül a Halker szolgálja ki a Dunántúl legnagyobb részét. A MIRBEST egy olyan társulási egység, amelynek célja az, hogy a globalizáció kihívásainak megfelelve a cégek együtt nagyobb erőt képviseljenek a beszerzési piacon. A fókusz tehát kezdetben elsősorban a beszerzésen volt, de azóta a saját márkák, termékcsaládok építésében, valamint az infrastruktúra kialakításában is együttműködnek. A 100 százalékig magyar tulajdonban lévő társulás árbevétele 100 milliárd forintot meghaladó nagyságrendű. A teljes sajátmárkás forgalom évi 20 ezer tonna felett van. “A márka szerepe nagyon fontos, ugyanis ha nem adjuk meg a lehetőséget a vevőnek arra, hogy ragaszkodjon egy márkához, akkor kénytelen az ár alapján dönteni” - mondja Gregorics László. Hisznek abban, hogy a termék, és így a vállalat értékét is a márka értéke határozza meg.

A Halker indulásában sokat segített egy 3 millió forintos Start-hitel, amit 1992-ben kaptak meg, és nemcsak a nevében volt Start. Hiszen ebből vettek teherautót, hűtőkamrát, árut és ez volt az első év, amikor – ezeknek köszönhetően – komolyabb bevételre tettek szert. “Az első 20 évben mindig minden pénzt visszaforgattunk, csak a megélhetéshez szükséges fizetést vettük ki” – hangsúlyozza Gödry Zoltán. A két jóbarát között pontosan le vannak osztva a feladatok. Gregorics László a beruházásokat és a műszaki fejlesztéseket felügyeli, Gödry Zoltán pedig a kereskedelmi stratégiát és a pénzügyeket irányítja.

Visszatekintve úgy látják, hogy a kezdetekkor érdemesebb lett volna nagyobb léptékben gondolkodni – nagyobb banki kölcsönt felvenni, nagyobb hűtőházat építeni. Jó útnak tartják viszont, hogy a cégre mindig is családi cégként tekintettek, megbíztak a munkatársakban. A két tulajdonos szerint a piaci kilátások kedvezőek annak ellenére is, hogy már jól látszik, hogy a pandémia alatt a gasztronómiát, élelmezést elhagyó vállalkozók, munkavállalók egy része nem fog visszatérni a szakmájába. “Úgy építkezünk, mint a japánok. Azt nézzük, hogy mire van szüksége a vevőnek, nem pedig azt akarjuk bármi áron eladni, amit termelünk” – fogalmazza meg a cégfilozófiának is beillő bölcsességet Gregorics László.

Gödry Zoltán szerint a vendéglátás veszélyes üzem ilyen szempontból. Ha hónapokig zárva van egy étterem és elküldik a személyzetet, akkor a nyitás után munkaerőhiány lesz. “A balatoni gasztronómia legnagyobb problémája az, hogy nincs elég munkaerő” – mondja. Ebben a helyzetben pedig a magasabb feldolgozottságú termékek előnyt jelentenek.

Emellett a Halker működési modelljének lényegi eleme, hogy közel van a piachoz és így azonnal tud reagálni a változó vásárlói igényekre. Ennek része az is, hogy a megrendelések meghatározó része telefonon érkezik. Bár igyekeznek webshopot fejleszteni és e-mailen is érkeznek megrendelések, ez a piac azonban jellegénél fogva folyamatos, közvetlen, szóbeli együttműködést igényel a vevőkkel, még ma is. Ehhez a modellhez nagyon nagy piacismeret, jelentős árukészlet és óriási rugalmasság szükséges. A cég “öröklése”, a generációváltás tudatosan kezelt kérdés: az alapítók gyermekei évek óta a szakmában dolgoznak. A betanulás hosszú folyamat, de a vállalat jövője ebből a szempontból is biztosított.