Az idei kiadványban szereplő cégek kiválasztása a korábbi évekhez hasonlóan, elsődlegesen a magyar kötődés, magyar tulajdonos, illetve a társaságok sikeressége, innovatív megoldásaik és példaértékű történeteik alapján történt. Olyan vállalatokat kerestünk, ahol az üzleti döntések, az alapvető stratégiai kérdések itthon dőlnek el. Fontos volt az eddig elért árbevétel és eredménytermelő képesség, növekedés, és a vezetők víziója a következő évek fejlődéséről. Összesen 9075 munkavállalót foglalkoztatnak az idei ötvenek, túlnyomórészt a központi régióban, ugynais 6 társaság Pest megyei központtal rendelkezik, 26 társaság pedig Budapesten található.

A cégek életkorukat tekintve nagyrészt (16-an) 25 évnél idősebbek, illetve (11-en) 10-15 évesek. Csupán két olyan vállalat van az idei ötvenek közt, amely 5 évnél fiatalabb.

Iparági megoszlás

Információs technológia – IT

Magyarországon az információ technológia szektor részesedése a magyar GDP-ből 4,9%-ra tehető, mellyel jelentős szerepet játszik a gazdaságban. A KSH adatai szerint a 2020-as évben az IT volt az egyik legdinamikusabban fejlődő iparág, melyhez a koronavírus okozta rapid digitalizáció jótékonyan hozzájárult. Az idei kiadványban tíz IT cég szerepel. Ezen vállalatok jelentős része számítógépes programozással és szoftverfejlesztéssel foglalkozik. Külföldi multinacionális vállalatok előszeretettel dolgoznak együtt hazai szoftverfejlesztő cégekkel, főleg akkor, ha azoknak hozzáférésük van a friss diplomás szakemberekhez és emiatt egy alacsonyabb ár-ponton tudnak jó minőségű szolgáltatást nyújtani. Az efféle modellt alkalmazó társaságok például a gyorsan növekedő AutSoft Zrt., amely a Budapesti Műszaki Egyetemmel van „szimbiózisban”, vagy az InnovITech Kft., amely szoros egyetemi együttműködések révén vonzza magához a fiatal tehetségeket. Ebbe a kategóriába soroltuk az információs eszközök és irodagép berendezések kereskedelmével foglalkozó Bravogroup-ot, valamint a Tigra Computer- és Irodatechnikai Kft. Az idei kiadvány ezen kategóriába tartozó társaságainak összárbevétele 130 milliárd forint, EBITDA-juk összege pedig 7,4 milliárd forint.

Építőipar

Magyarországon az építőipar a teljes éves GDP 5,7%-át teszi ki. Az idei ötvenek között összesen 9 építőipari cég található, amelyek összárbevétele 99,6 milliárd forint, EBITDA-juk pedig 7,6 milliárd forint volt 2020-ban. Építőipari cégeken belül találunk számos lakó- és nemlakó épület kivitelező vállalatok, mint a Bayer Construct, a HUNÉP vagy a DVM Group, akik számos ikonikus budapesti és vidéki épület kivitelezésében vettek részt, mint például a Puskás Aréna, a debreceni Nagyerdei Stadion vagy a Szervita Sqaure Building. Rajtuk kívül egyéb tevékenységet folytató építőipari társaságok voltak az idei kiadványban, mint például épületszobrász tevékenységet folytató Laki Zrt., mérnöki tevékenységet folytató UNITEF’83 Zrt. vagy az ipari csarnokokhoz fémszerkezeteket gyártó Orha Művek Kft. A koronavírus járvány okozta építőanyag áremelkedés 2020-ban még nem érintette jelentősen a felsorolt építőipari vállalatokat, részben azért, mert egyes cégek saját maguk lefedik az ellátási lánc teljes vertikumát, részben pedig azért, mert a piac igazodott a magas árakhoz.

Élelmiszeripar

Az ötvenek közül négy társaság foglalkozik élelmiszeripari tevékenységgel, azon belül meglehetősen eltérőek a konkrét termékek/szolgáltatások. A legnagyobb árbevétellel a Halker (17 milliárd forint), illetve Matusz-Vad Kft. (14 milliárd forint) rendelkeztek, amely társaságok eredendően halak és vadhúsok feldolgozásával foglalkoztak. Őket követi a Biopont Kft. (2,1 milliárd forint) egyéb élelmiszerek gyártásával (bio termékek áruházláncok számára), majd a Foodbox és Veresi Paradicsom társaságok (1,5 és 1,4 milliárd forint árbevétellel), melyek készételek gyártásával és zöldségfélék termesztésével foglalkoznak. Ebben a kategóriában a koronavírus járvány változó hatással volt az árbevétel adatokra, azonban összességében csökkent a társaságok árbevétele. Ez főként az éttermek bezárásának és a turizmus ideiglenes megszűnésének tudható be, a járványügyi korlátozások ideje alatt.

Kereskedelem

Idén három kereskedőcég került a kiadványba, ezek mind más jellegű termékekkel kereskednek belföldön és külföldön. Az Unic Spot Kft. import termékekkel kereskedik a belföldön, illetve Romániában, míg velük ellentétben a Meta-Vulk Kft. magyar termékeket exportál a világ számos országába. Az ADIX-Trade fémárú, fűtési berendezés nagykereskedelmi tevékenységet folytat. A három társaság összárbevétele 5 milliárd forint, EBITDA-juk pedig ennek 10%-a. Ez egy enyhe csökkenést mutat 2019-hez képest.

Egészségügy

Az egészségügyi kiadások jelentősen növekedtek a koronavírus járvány következtében 2020-ban, a magánegészségügyi szolgáltatások irányában kiemelkedően nagy volt az igény. Az idei kiadványban bemutatott vállalatok közül hárman foglalkoznak egészségüggyel. Ezen belül ketten – a Norma Instruments és az Omixon Biocomputing – foglalkoznak egészségügyi kutatás fejlesztéssel, egy vállalat pedig röntgengépek összeszerelésével és értékesítésével. Ezen magyar cég a Contol-X Medical, amely röntgen gépei nagy világmárkákkal versenyezve ma már az összes kontinensen megtalálhatók. Az ötvenek ezen csoportjának összárbevétele 6,5 milliárd forint, EBIDTA-juk pedig 1,3 milliárd forint volt 2020-ban.

Foglalkoztatottság, munkaerő biztosítása

A tavalyi évhez képest ugyan kevesebb főt foglalkoztatnak az idei ötvenek, azonban így is figyelemreméltó, összesen 9075 munkavállalóval rendelkeznek. Innen is látszik jótékony hozzájárulásuk a magyar gazdasághoz.

Utódlás, generációváltás

Annak ellenére, hogy a vállalatok nagyja, vagy hosszú múltra tekint vissza (60%), vagy az alapítók kora haladja meg a nyugdíjkorhatárt (88%), a generációváltás a legtöbb társaság esetében megoldott, gyakran a tulajdonosok családján belül. Generációkat tekintve 7 olyan társaság van, amelyek tulajdonosai az úgynevezett „baby boomer” korosztályba tartoznak, 37 cég van, amely alapítói az „X” generációt képviselik, illetve 6 társaság esetében az „Y” generációhoz.

Finanszírozás, növekedési stratégiák

Az ötvenek nagy része családi vállalkozásként indult, vagy a mai napig akként működik, melyekre jellemző a konzervatív finanszírozási politika. Ez az ötveneknél is így van, nagy részük saját forrásból fejleszt a mai napig, minimális beruházási hitellel vagy állami támogatással párosítva. A vállalatok saját tőke értékének mediánja 1 milliárd forint, ami azt jelzi stabil lábakon állnak. A medián kötelezettség állományuk meghaladja az 1,3 milliárd forintot. Ugyanakkor vannak olyan szereplők idén is, akik a hagyományos forrásokon túl akár a kockázati tőkét (Omixon, Norma, Futurmed), vagy éppen a kötvény kibocsátást (pl. DVM, GVC, Infogroup) választották növekedési terveik megvalósításához.

Koronavírus hatás

A koronavírus természetesen teljesen eltérően hatott az egyes vállalatok üzleti környezetére, növekedési kilátásaira. Általánosan elmondható, hogy a pandémia nem viselte meg a cégek többségét sem árbevétel, sem piac szempontjából, illetve elbocsátani sem kellett munkatársakat a cégek többségénél. A járványt végigkísérő digitális transzformáció következtében az IT cégek jelentősen növekedtek árbevétel szempontjából, összesen 7,9%-kal, amely 10 milliárd forintnak felel meg. Legnagyobb mértékben a vegyipari cégek tudták növelni árbevételüket a koronavírusnak köszönhetően, ugyanis jelentősen növekedett az igény fertőtlenítőszerek iránt. Az élelmiszeripari társaságok közül sokan szenvedtek árbevétel csökkenést a turizmus és éttermek leállása miatt. Voltak azonban olyan társaságok is, amelyeket érintetlenül hagyott a válság. Ezen társaságok a disztribúcióval, diagnosztikai eszközök gyártásával és acélszerkezetek gyártásával foglalkoznak.