Egyike a legrégebbi magyar informatikai szolgáltatóvállalkozásoknak a még mindig családi kézben lévő SERCO Informatika Kft. Lépten-nyomon kérdezik is a cégalapító Wéber Tibor fiától, a társaságot 2012-ben átvett Wéber Tamástól, mi a titka a zökkenőmentes nemzedékváltásnak. Bár nem tud tuti receptet mondani, az biztos, hogy mindkét fél részéről szilárd akarat kell hozzá a sok-sok türelmen és kompromisszumkészségen kívül. „Talán ez volt eddig a legnagyobb kihívás a cég életében, de szerencsére sikerült mindent letisztázni, ami fontos volt, hiszen e nélkül nem lehet továbblépni” – összegezte a tanulságot.
Korán megérezte az új idők szelét Wéber Tibor, amikor még 1983-ban létrehozta a vállalatot a társaival. Műszerészekként az akkor még félszobányi számítógépmonstrumokkal, lyukkártyás gépek javításával foglalkoztak. Értettek a területhez, emellett felismerték a felhasználói igényt a folyamatos szervizelésre, így a szakember pár barátjával alapított erre egy gmk-t. Az azóta eltelt évtizedek őket igazolták, miközben lépést tartottak a piac gyors változásával. Első nagy partnerük a rendszerváltás után a Fujitsu volt; ők bonyolították a japán cég teljes országos szervizszolgáltatását.
A SERCO-nál a 2008-ban kezdődött válság majdnem egybeesett a vállalat belső útkeresésével, az egy lábon állás megszűnésével. Szerencsére kkv-ként rugalmasan tudtak alkalmazkodni az akkori, „nem egyszerű” piaci körülményekhez. Több alkalommal is volt portfóliótisztítás. Először 2013 környékén, amikor majdnem harmadolták a korábbi széles palettát, majd a jelenlegi menedzsment felállásával, 2015-ben jött egy finomhangolás, melynek során új arculatot és marketingstratégiát is kialakítottak. Így mára már tényleg csak azzal foglalkoznak, amihez értenek – de azzal teljeskörűen: az igény felmerülésétől a beüzemelésig és a működtetésig mindennel. Úgy látják, ezt értékeli is a piac. Az évek során az eszközök szervizelése és a kereskedelem mellé egyebek mellett felsorakoztak a felhőalapú szolgáltatások, az informatikai rendszerek és hálózatok tervezése, üzemeltetése, ami máig a legnépszerűbb szolgáltatásuk, így egyfajta „házi informatikusként” vannak jelen a cégeknél.
Sokáig jól működött a kapcsolat a Fujitsuval, aztán jött a krízis és a piaci átrendeződés. 2013 környékén felismerték, hogy túl nagy kitettséget jelent egy gyártóra berendezkedni. Ráadásul a japán társaságnak is pont ekkoriban volt egy stratégiai váltása: elkezdett kivonulni a kliensüzletágból. A SERCO-nál ekkor körbenéztek a piacon, s szerencsésen egymásra találtak a notebookjairól és most már a szervereiről is ismert Lenovóval. Azóta a hongkongi székhelyű cég egyik legfontosabb magyarországi partnere lettek. A központosított közbeszerzéseken például – ez a SERCO forgalmának mintegy 60 százalékát teszi ki – csak a Lenovóval szerepelnek.
A piaci ügyfelek minden területről érkeznek, így nem iparág-specifikusak, aminek több előnye is van. „Találhatók közöttük kiskereskedelmi, pénzügyi, a gyártóipari szektorban működő vállalatok, de egészségügyi és oktatási szolgáltatók is, így céges szinten kedvező szinergia alakulhatott ki az egy-egy területen szerzett legjobb megoldások között” – jegyezte meg Borbás Sándor ügyvezető-helyettes.
A következő nagy kihívás, a munkaerőhiány az informatikai szektort különösen érinti – ezt a SERCO-nál részben bérfejlesztéssel, részben határozott jövőképpel és egyéni fejlődési lehetőségek biztosításával kezelik. Az elmúlt három évben 50 százalék körüli bérfejlesztés volt a társaságnál, ezzel párhuzamosan a szolgáltatások órabéreit is emelték a partnereknél – ezt szerencsére elfogadták a megrendelőik. Sokat költenek arra, hogy építsék, motiváltan tartsák a csapatot – jelenleg közel negyven munkavállalójuk van. Az év végéig további bővítést terveznek, de egyszerre nagyot nem akarnak ugrani. „Mivel jók a fizetések a szektorban, mindenki azonnal milliókat szeretne keresni a főiskoláról kikerülve, s ez nehezebbé teszi a keresést – most már gyakran fejvadászokat kell igénybe venni hozzá” – számolt be a nehézségekről Wéber Tamás. A SERCO-nál elsősorban hozzáállást keresnek, mivel a gyakorlati tudást úgyis a cégnél szerzik meg a dolgozók. „Fontos, hogy tanulni, fejlődni akarjon a jelentkező” – tette hozzá.
Benne vannak a top tízben a magyar rendszerintegrátori piacon. Tavaly kerültek be az 5 milliárd forint feletti árbevételű cégek közé, ami több mint a megduplázása az egy évvel korábbi két és fél milliárdnak. Organikusan mintegy 50 százalékos növekedés lett volna tavaly, de volt egy óriásprojektjük, amelyet sikeresen abszolváltak, így már azzal a fegyverténnyel versenyezhetnek a piacon, hogy országos projekteket is magabiztosan le tudnak menedzselni.
A saját termékek vonalán is elindultak. Volt is több jó ötletük, legutóbb az okosotthonok, az IoT (Internet of Things, a dolgok internete) területén, de sajnos nem sikerült volna jól időzíteni a piacra lépést, így elálltak tőle. Az a hajó elúszott, de a kísérletező kedv megmaradt, az innovatív hozzáállás a feladatokhoz folyamatosan jelen van a cégnél. Külföldi piacra egyértelműen csak saját termékkel vagy szolgáltatással érdemes kilépni Borbás Sándor szerint, mivel a klasszikusabb szolgáltatási feladatokat és a globális gyártók áruit úgyis inkább helyismerettel rendelkező vállalkozásoktól rendelik meg az adott országban működő társaságok.
Családi finanszírozású vállalatként működnek, tőzsdei bevezetésben még nem gondolkoznak – jelenleg nem érzik úgy, hogy szükségük volna további külső forrásra. Középtávon azonban lehetséges akár egy dolgozói részvénycsomag felajánlása a kulcsembereik részére, de ez egyelőre csak a távlatibb tervük.
Arra a legbüszkébbek, ha a partnerük elégedett az egész folyamat során, az együtt gondolkodástól a megvalósításon át az üzemeltetésig és a szervizháttér biztosításáig. „A precíz partneri hozzáállás fenntartása a legfontosabb, hiszen erős a piaci verseny: elég egy hiba, és máris ugrik valaki a helyünkre” – jelezte Wéber Tamás.
A jövőben a szolgáltatási területre szeretnének még jobban fókuszálni. „Markáns növekedést várunk ezen a vonalon, a következő két évben szeretnénk a mostani 100-as partneri kört a többszörösére növelni” – adta meg a stratégiai iránnyal a pontos célokat az ügyvezető.