Egyike a legrégebbi magyar informatikai szolgáltatóvállalkozásoknak a még mindig családi kézben lévő SERCO Informa­tika Kft. Lépten-nyomon kérdezik is a cégalapító Wéber Tibor fi­ától, a társaságot 2012-ben átvett Wéber Tamástól, mi a titka a zökkenőmentes nemzedékváltásnak. Bár nem tud tuti receptet mondani, az biztos, hogy mindkét fél részéről szilárd akarat kell hozzá a sok-sok türelmen és kompromisszumkészségen kívül. „Talán ez volt eddig a legnagyobb kihívás a cég életében, de szerencsére sikerült mindent letisztázni, ami fontos volt, hiszen e nélkül nem lehet továbblépni” – összegezte a tanulságot.

Korán megérezte az új idők szelét Wéber Tibor, amikor még 1983-ban létrehozta a vállalatot a társaival. Műszerészekként az akkor még félszobányi számítógépmonstrumokkal, lyukkártyás gépek javításával foglalkoztak. Értettek a területhez, emellett fel­ismerték a felhasználói igényt a folyamatos szervizelésre, így a szakember pár barátjával alapított erre egy gmk-t. Az azóta el­telt évtizedek őket igazolták, miközben lépést tartottak a piac gyors változásával. Első nagy partnerük a rendszerváltás után a Fujitsu volt; ők bonyolították a japán cég teljes országos szerviz­szolgáltatását.

A SERCO-nál a 2008-ban kezdődött válság majdnem egy­beesett a vállalat belső útkeresésével, az egy lábon állás meg­szűnésével. Szerencsére kkv-ként rugalmasan tudtak alkalmaz­kodni az akkori, „nem egyszerű” piaci körülményekhez. Több alkalommal is volt portfóliótisztítás. Először 2013 környékén, amikor majdnem harmadolták a korábbi széles palettát, majd a jelenlegi menedzsment felállásával, 2015-ben jött egy finom­hangolás, melynek során új arculatot és marketingstratégiát is kialakítottak. Így mára már tényleg csak azzal foglalkoznak, ami­hez értenek – de azzal teljeskörűen: az igény felmerülésétől a beüzemelésig és a működtetésig mindennel. Úgy látják, ezt ér­tékeli is a piac. Az évek során az eszközök szervizelése és a ke­reskedelem mellé egyebek mellett felsorakoztak a felhőalapú szolgáltatások, az informatikai rendszerek és hálózatok tervezé­se, üzemeltetése, ami máig a legnépszerűbb szolgáltatásuk, így egyfajta „házi informatikusként” vannak jelen a cégeknél.

Sokáig jól működött a kapcsolat a Fujitsuval, aztán jött a krízis és a piaci átrendeződés. 2013 környékén felismerték, hogy túl nagy kitettséget jelent egy gyártóra berendezkedni. Ráadásul a japán társaságnak is pont ekkoriban volt egy stratégiai váltása: elkezdett kivonulni a kliensüzletágból. A SERCO-nál ekkor kör­benéztek a piacon, s szerencsésen egymásra találtak a note­bookjairól és most már a szervereiről is ismert Lenovóval. Azóta a hongkongi székhelyű cég egyik legfontosabb magyarorszá­gi partnere lettek. A központosított közbeszerzéseken például – ez a SERCO forgalmának mintegy 60 százalékát teszi ki – csak a Lenovóval szerepelnek.

A piaci ügyfelek minden területről érkeznek, így nem ipar­ág-specifikusak, aminek több előnye is van. „Találhatók közöt­tük kiskereskedelmi, pénzügyi, a gyártóipari szektorban műkö­dő vállalatok, de egészségügyi és oktatási szolgáltatók is, így céges szinten kedvező szinergia alakulhatott ki az egy-egy területen szerzett legjobb megoldások között” – jegyezte meg Borbás Sándor ügyvezető-helyettes.

A következő nagy kihívás, a munkaerőhiány az informatikai szektort különösen érinti – ezt a SERCO-nál részben bérfejlesz­téssel, részben határozott jövőképpel és egyéni fejlődési lehe­tőségek biztosításával kezelik. Az elmúlt három évben 50 szá­zalék körüli bérfejlesztés volt a társaságnál, ezzel párhuzamosan a szolgáltatások órabéreit is emelték a partnereknél – ezt sze­rencsére elfogadták a megrendelőik. Sokat költenek arra, hogy építsék, motiváltan tartsák a csapatot – jelenleg közel negyven munkavállalójuk van. Az év végéig további bővítést terveznek, de egyszerre nagyot nem akarnak ugrani. „Mivel jók a fizetések a szektorban, mindenki azonnal milliókat szeretne keresni a fő­iskoláról kikerülve, s ez nehezebbé teszi a keresést – most már gyakran fejvadászokat kell igénybe venni hozzá” – számolt be a nehézségekről Wéber Tamás. A SERCO-nál elsősorban hozzá­állást keresnek, mivel a gyakorlati tudást úgyis a cégnél szerzik meg a dolgozók. „Fontos, hogy tanulni, fejlődni akarjon a jelent­kező” – tette hozzá.

Benne vannak a top tízben a magyar rendszerintegrátori pi­acon. Tavaly kerültek be az 5 milliárd forint feletti árbevételű cé­gek közé, ami több mint a megduplázása az egy évvel korábbi két és fél milliárdnak. Organikusan mintegy 50 százalékos növe­kedés lett volna tavaly, de volt egy óriásprojektjük, amelyet si­keresen abszolváltak, így már azzal a fegyverténnyel versenyez­hetnek a piacon, hogy országos projekteket is magabiztosan le tudnak menedzselni.

A saját termékek vonalán is elindultak. Volt is több jó ötletük, legutóbb az okosotthonok, az IoT (Internet of Things, a dol­gok internete) területén, de sajnos nem sikerült volna jól idő­zíteni a piacra lépést, így elálltak tőle. Az a hajó elúszott, de a kísérletező kedv megmaradt, az innovatív hozzáállás a felada­tokhoz folyamatosan jelen van a cégnél. Külföldi piacra egyér­telműen csak saját termékkel vagy szolgáltatással érdemes ki­lépni Borbás Sándor szerint, mivel a klasszikusabb szolgáltatási feladatokat és a globális gyártók áruit úgyis inkább helyismeret­tel rendelkező vállalkozásoktól rendelik meg az adott országban működő társaságok.

Családi finanszírozású vállalatként működnek, tőzsdei bevezetésben még nem gondolkoznak – jelenleg nem érzik úgy, hogy szükségük volna további külső forrásra. Középtá­von azonban lehetséges akár egy dolgozói részvénycsomag felajánlása a kulcsembereik részére, de ez egyelőre csak a táv­latibb tervük.

Arra a legbüszkébbek, ha a partnerük elégedett az egész folya­mat során, az együtt gondolkodástól a megvalósításon át az üzemeltetésig és a szervizháttér biztosításáig. „A precíz partne­ri hozzáállás fenntartása a legfontosabb, hiszen erős a piaci ver­seny: elég egy hiba, és máris ugrik valaki a helyünkre” – jelezte Wéber Tamás.

A jövőben a szolgáltatási területre szeretnének még jobban fókuszálni. „Markáns növekedést várunk ezen a vonalon, a kö­vetkező két évben szeretnénk a mostani 100-as partneri kört a többszörösére növelni” – adta meg a stratégiai iránnyal a pon­tos célokat az ügyvezető.