Az autóipari beszállítást az elsők közt kezdték a VW Jet­ta-tetőlécek gyártásával az 1980-as években, s ott voltak ha­zánk első amerikai–magyar vegyesvállalatának a megalapí­tásakor 1982-ben, amelyet négy évre rá egy újabb, ezúttal német–magyar közös társaság alapítása követett. Mérföldkő a cég életében az 1987-es esztendő. Innen datálódik az évti­zedes együttműködés a Puma sportszergyártóval, amelynek a keretében sportcipőket állítottak elő. Az 1993-as privatizá­ció során a PEMÜ-t a vezetőség és a dolgozók vásárolták ki, a tulajdonosi struktúra azóta is változatlan. Az autóipari beszál­lítás a Suzuki esztergomi gyárának az 1992-es létrehozásával vált egyre meghatározóbb szegmenssé a már akkor is a diver­zifikált gyártásportfólióra voksoló PEMÜ-nél. A legnehezebb időszak a társaság életében – emlékezik vissza Hajdárné Mol­nár Elvira elnök-vezérigazgató – a 2000-es évek elején megélt könnyűipari válság volt, akkor a vállalat árbevételének közel a felét adó cipőipari megrendelések nagy része gyakorlatilag eltűnt. Ez az időszak három telephely kényszerű bezárásával ért véget, amit a portfólió megtisztítása követett. Ekkor helyez­ték előtérbe a beszállítói tevékenységet és a speciális műsza­ki követelményeket igénylő műanyag termékek előállítását. A stratégiaváltás mintegy négy esztendő alatt zajlott le. Ekkor építették fel a jelenlegi stabil működést garantáló diverzifi­kált technológiai hátteret, termékportfóliót, valamint az üzleti kapcsolatrendszert. Az igazi erősségük a gyártási technológi­ák ötvözése, jó példa erre az autóiparban is elterjedt fröccsön­tött műanyag alkatrészekre poliuretán-habosított réteg felvi­tele. A PEMÜ-nél elsősorban a szériát igénylő megrendelőket keresik, de elkészítenek kisebb darabszámú vagy egyedi ter­mékeket is. Beszállítanak az autó-, a gép-, a bútor- és a ház­tartásigép-ipar számára is. A beszállítói tevékenységüket a sokszínűség és az egyediség jellemzi. Az egészen kis, gramm­súlyú termékektől a tíz kiló felettiekig képesek produktumo­kat fröccsöntési technológiával előállítani. Hasonló a helyzet a poliuretán-habosítási eljárással készített termékeknél, ahol a széles méretválaszték mellett a kemény haboktól (például bowlingcsatorna) a lágy habokig (pl. a memóriahabos párnák) van gyártási tapasztalatuk. Szerelnek össze napellenzőket is, az ezekbe beépülő alkatrészek jelentős részét cégen belül állít­ják elő. A vállalat a saját produktumainak az előállítását is meg­őrizte, ez az árbevétel 25 százalékát teszi ki. A magas színvona­lú és rugalmas gyártási tevékenységet erősíti a vállalkozásnál szintén évtizedes múltra visszatekintő szerszámkészítés, -kar­bantartás, valamint a modern kor követelményeinek megfe­lelő mérőlabor.

Ritkának tekinthető ma Magyarországon a solymári tár­saság tulajdonosi struktúrája. A visszaemlékezések szerint az 1993-as privatizáció előtt már látszott, hogy a műanyagipar széles spektrumát lefedő feldolgozói tevékenységgel aligha birkózik meg egy szakmai befektető, a cég feldarabolását és egyes technológiai részegységek értékesítését pedig sikerült elkerülni. „Gyors megoldás kellett – emlékszik vissza a vállalat első embere. – Egy nagy beruházás állt mögöttünk, jelentős hitelkötelezettséggel, de az MRP keretein belül történt magá­nosítás végül kiállta az idő próbáját, és azóta is megfelelő hát­teret biztosít a cég irányításához a dolgozói tulajdonlás.”

Alkotói közösséget épít a PEMÜ, együtt gondolkodik a veze­tőség a munkavállalóival. A társaság előtt álló kihívásokra úgy tekintenek mint közösen megoldandó feladatokra. A tulajdo­nosok célja, hogy ez a különleges közösség sokáig fennmarad­jon. Azt vallják róla: helye van a magyar gazdasági kultúrában.

Bár a műanyagipari feldolgozásban is problémát jelenthet a munkaerőhiány, a PEMÜ-nek több válasza van a humán erő­forrással kapcsolatos kihívásokra. Mint mondták, a feldolgo­zási folyamataik állandóan fejlesztés alatt vannak. Napjaink­ban az automatizálás mellett a digitalizáció a kiemelt feladat, amelynek az eredménye három éven belül az előállítás teljes digitalizációja lesz, egy valódi Ipar 4.0-s gyártási környezetben. Emellett folyamatosan keresik az innovációs együttműködé­si lehetőséget egyetemekkel, kutatóintézetekkel, alapanyag­gyártó vállalatokkal. Két területre a legnagyobb gazdasági vis­szaesések idején is kiemelt stratégiai pontként tekintettek: az egyik a társaságon belüli szakképzés (volt időszak, amikor 135 diák vett részt a duális oktatási programban), a másik pedig a kutatás-fejlesztés. A PEMÜ-nél tanuló fiatalok egy része mun­kát is kap a solymári vállalatnál, ahol egyébként is nagy a ha­gyománya a generációkon átívelő munkavállalói kötődésnek. A visszajelzések szerint a nagyközség egyik legismertebb cé­gére a családias munkakörülmények a jellemzők, ahol jó han­gulatban, együttműködő közösséget építve telik a munka. A településsel kiváló a vállalat kapcsolata, erős a kötődés, a CSR-tevékenységük egy része is Solymárhoz kapcsolódik. Tudatos törekvésük, hogy a szemléletrendszerüket átadják a következő generáció tagjainak.

A múlt évben 5,33 milliárd forint forgalmat elért PEMÜ a profit visszaforgatásában hisz, osztalékot ezért már több mint tíz esztendeje nem fizettek a tulajdonostársaknak. A nyeresé­get beruházásokra, fejlesztésekre fordítják. Jelenleg 350 mun­kavállalójuk van, több generáció dolgozik a cégnél, a tudatos HR-szemlélet a jelek szerint meghozta a gyümölcsét. Az alkal­mazottak lojálisak a társasághoz, együttműködő közösséget alkotva dekonjunktúra idején is kitartanak a PEMÜ mellett. Ra­gaszkodásuk érthető, a dolgozókat több módon segíti a cég (fejlesztési programokkal, képzésekkel, utazási költségtérítéssel, lakhatási támogatással, krízisalap felállításával).

A dolgozók nem csupán igényes munkakörülményekben ré­szesülnek, de a vállalati stratégia megvalósításában is partner­ként tekint rájuk a menedzsment. Több példa igazolta már, hogy a munkavállalók kezdeményezéséből végül a most 60 éves PEMÜ üzleti eredményét javító sikertörténet lett.