A sárszentmihályi székhelyű, építőipari alapanyagokat és rendszereket (a homlokzati hőszigetelés, a magastető-szigetelés és a szárazépítészet területén) gyártó és forgalmazó cég részvényeivel 2012 tavaszán indult el a kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén. A csatlakozási feltételeket azóta is teljesíthetőnek véli Tibor Dávid elnök-társalapító, aki a mai napig a társaság részvényeinek közel a harmadát birtokolja. „Számos változást hoz egy középvállalat életében a tőzsdei jelenlét, ezek többnyire pozitívumok – foglalta össze az eddigi tapasztalatokat. – Az új struktúra nemcsak a céget, hanem a vállalkozót is átformálja: a legfontosabb döntések már nem hozhatók meg a korábbiakban megszokott módon, kizárólag az alapítók szándékai szerint.” A szakember nosztalgiával emlékszik vissza a magyar tőkepiac hőskorára: maga is megtapasztalta a jegyzések előtti sorban állások jóleső fáradalmait, s már ekkor megfogalmazódott benne az elhatározás, hogy az akkor még garázscégként működő Masterplastot tőzsdei nagyvállalattá fejleszti. A nyilvános részvénykibocsátást a társaság tízéves évfordulójára tervezték, ám hiába teljesültek a szükséges jogi feltételek, 2008 októberében a tőkepiacokon a válság lett az úr, a befektetőknek pedig három-négy esztendőt kellett várniuk, hogy Masterplast-részvényekhez juthassanak.
Tőkebevonásra jelenleg a börze mellett több alternatíva kínálkozik, forrásbőség van. A cégek a különböző projektjeik, növekedési terveik megvalósításához hosszú távon, zömmel fix kamatfeltételek mellett találhatnak forrást. Így inkább a parkett addicionális előnyeit emeli ki szívesebben Tibor Dávid, többek közt az átformálódó vállalati kultúrát és struktúrát, továbbá a teljes transzparencia sok társaság esetében mérföldkőnek tekinthető elérését. „Nemcsak az alkalmazottaink, de a beszállítók és a vevők is tudják, hogy a Masterplast tőzsdei megjelenése után egy másik ajtón jönnek be hozzánk” – utalt a cégvezető arra, milyen ranggal, dicsőséggel, elismeréssel jár a „klubtagság”. A vállalat él a modern javadalmazási eszközök közé sorolható munkavállalói résztulajdonosi programmal (MRP). A Masterplast MRP-jében harminc fő vesz részt, a maximális juttatás összegét közel 142 millió forint értékű törzsrészvényben határozták meg. A társaság 2020-as eredménycéljainak a teljesítése a részvényjuttatás feltétele.
A tőzsdei jelenléttel párhuzamosan a Masterplastnál is kettéválasztották az igazgatótanács-elnöki és a vezérigazgatói pozíciót, valamint a társalapító Ács Balázs alelnöki tisztséget tölt be. Az alapító tulajdonosok három éve háttérbe vonultak a napi operációból, és kizárólag a stratégiai döntésekre, a cég képviseletére, akvizíciós tervekre koncentrálnak. Az utóbbival kapcsolatban Tibor Dávid reményei szerint már az idén számíthatnak bejelentésre a tőkepiac szereplői. Felvásárlás esetén készpénz helyett tulajdonrésszel fizetne a társaság, figyelembe véve azt, hogy az alapítók hosszabb távon is megőriznék többségi részesedésüket a Masterplastban.
Az idén már a negyedik egymást követő évben osztalékot fizető vállalat vezetői derűlátók a következő három esztendővel kapcsolatban. A hazai építőipar 2019-ben soha nem látott dinamikával növekszik, így kézenfekvő befektetésnek látszik az ágazat teljesítményéből Masterplast-részvénykitettséggel részesedni. Vélhetőleg az intézményi befektetők is így gondolják, akik a cég tavalyi, 3,07 millió eurós adózott nyereségéből az idén papíronként 34 forint erejéig részesedhetnek.
A társaság 2021-ig tett közzé eredményterveket: a gyártási kapacitás bővítését célzó beruházások ebben az esztendőben fordulnak eredménytermelővé, így éves szinten 10 százalék körüli árbevétel-növekedés és kétszer ekkora ütemű EBITDA-bővülés látszik most reálisnak. Ha teljesülnek a vázolt tervek, 2021-ben 124 millió eurós forgalom mellett 9,5 milliós EBITDA érhető el, a nettó profit a 2018-as érték duplájára emelkedhet, s az osztalék 66 forintra kúszhat fel részvényenként. Pozitívum a jelenleg ezer főt foglalkoztató Masterplast kilátásait illetően, hogy gazdasági lassulás esetén az építőipar általában lassan veszít a lendületéből. Az ambiciózus eredménytervek eléréséhez sok múlik azon, sikerül-e a saját üzemekben készülő, nagyobb marzzsal értékesíthető termékek arányát két éven belül 50 százalék fölé tornászni. Már 2018 végén jelentősen bővülni kezdett a szabadkai, üvegszövetet és hálós élvédőt előállító üzem, kisebb mértékben pedig a káli habfóliagyár kibocsátása.
A Masterplast tulajdonosai ez évtől már a régió legnagyobb magyar tulajdonú építőipari gyártójaként is tekinthetnek a társaságukra, a piaci pozíció elérése részben az organikus növekedés eredménye. A cég már évekkel ezelőtt felmérte, hogy ebben a szegmensben a magyar piac önmagában korlátozott kilátásokkal kecsegtet, s ennek megfelelően előbb a térségi, majd a globális piacon is megjelentek. A ma is működő, nyolc országra kiterjedő leányvállalati hálózat segítségével 2012-től kezdve folyamatosan bővülni kezdett az exporttevékenység. Ennek köszönhetően 2018-ra a társaság piaci jelenléte a világ 41 országára terjedt ki.
A Masterplast felkészült a jelenlegi építőipari konjunktúra lassulásának az időszakára is. Reményeik szerint – bár minden bizonnyal szűkülő marzsok mellett zajlik majd a termékek forgalmazása – a szerényebb növekedést vagy stagnálást hozó esztendők akár egyik nyertese lehet a vállalat. A következő három év tekintetében változatlanul optimisták, további nagy célokat tűztek ki maguk elé. Az európai üvegszövetpiac második legnagyobb szereplőjévé szeretnének válni. Itthon a partnerkapcsolatok elmélyítése révén látnak esélyt az előrelépésre, valamint a Masterplast márka és a szolgáltatások további erősítésében. Tibor Dávid azt vallja: minden cégnek folytatnia kell társadalmi felelősségvállaláshoz kapcsolódó tevékenységet, ezért támogatják a helyi közösségeket, vesznek részt a gyermeki jólétet és a jövő generációinak a fejlődését támogató projektekben és dolgoznak együtt a Gyermekmentő Alapítvánnyal.