A PI-ER Kft. mentőmellényei és technikai ruhái a föld legveszélyesebb vidékeire is eljutnak, hiszen ez a rendeltetésük. Maximális védelmet nyújtanak a tengereken vitorlázó vagy akár a 8000 méter feletti magasságban túrázó sportemberek számára. Persze a professzionális ruházat vonzereje, na meg a remek dizájn miatt szélesebb körben is kedveltek például vízhatlan vitorláskabátjaik. A legtöbben nem is tudnak róla, hogy a komlói cég mentőmellényét viszik a jachtjuk fedélzetén, vagy a PI-ER síruhájában siklanak le az Alpok lejtőin. A vállalat ugyanis nem épített saját márkát. Ha azonban a norvég Helly Hansen vagy a német Secumar mentőmellényeit veszi meg valaki, akkor éppúgy nagy valószínűséggel a PI-ER valamelyik üzeméből kikerült termékhez jut, mint abban az esetben, ha a svéd Tierra, a brit Mountain Equipment vagy az osztrák Löffler Gore-tex alapanyagból készült technikai ruházatát szerezte be magának egy nagyobb kalandhoz a szabadban. Számos megrendelést kaptak a magyar fegyveres testületektől is. Az első 2008-ban futott be a Magyar Honvédség vízhatlan ruházatának a kifejlesztésére, az utóbbi időben pedig szállítottak a parlamenti őrségnek és az ORFK-nak is. Az általuk előállított ruházatban őrzik a magyar fegyveresek a déli határt, de az angol és a tiroli hegyimentőknek szintén ők gyártják a munkaruhát. Az érdeklődést a számaik is tükrözik: a társaság árbevétele 2017-ben 64 százalékkal, 6,2 milliárd forintra, EBITDA-ja pedig 110 százalékkal, 537 millió forintra nőtt az előző évhez képest.
A PI-ER tulajdonosai a sikert elsősorban vállalkozó kedvüknek és merész döntéseiknek tulajdonítják. Sohasem haboztak, ha meg kellett ragadni a kínálkozó lehetőséget – mondják. A négy tulajdonos közül hárman – Erdősi Ferenc, Pidl István és Szalánczy Katalin – közgazdászként végeztek Pécsett, ott barátkoztak össze egymással. Ezért aztán természetes volt, hogy 1995-ben, miután a felszámolás alá került komlói Carbon konfekcióipari vállalat ingatlanjait elárverezték, az összeomlott cég volt telephelyén, egy bérelt épületben közösen indították útjára textilipari vállalkozásukat. Ekkor csatlakozott hozzájuk negyedik birtokosként a ruhaipari képzettséggel és tapasztalatokkal felvértezett Pelyhe Andrásné. Először – csakúgy, mint a magyar ruhaiparban mindenki – bérmunkával kezdtek, azonban hamar rájöttek, hogy ez nem az igazi. Nagyobb önállóságot akartak. A sors úgy hozta, hogy nem sokat kellett várniuk a lehetőségre, hiszen 1997-ben megkereste őket a norvég Helly Hansen, amelynek a neve már akkor is fogalom volt a vitorlásruhák piacán. Első megbízásukat még a régi bérmunkás konstrukcióban nyerték el munkaruhagyártásra, de 1998-tól, amikor a Helly Hansen egy hosszú távú szerződésben bízta meg a PI-ER Kft.-t mentőmellények elkészítésével, létrejött az új modell, amelynek a keretei között a magyar társaság teendője lett az anyagbeszerzéstől kezdve a gyártás és a gyártatás megszervezésén keresztül egészen az elkészült ruhák szállításáig minden részfeladat elvégzése (full supply chain). A PI-ER Kft. ekkor vette fel az első komolyabb bankhitelét is, hiszen az immár önállóan beszerzett alapanyagokért előre kellett fizetniük. A hitelező bank ügyintézői állítólag ma is őrzik kockás papírra felvázolt első üzleti tervüket, amelyet egyébként elfogadtak. A norvég céggel kidolgozott együttműködési konstrukció időtállónak bizonyult, a többi partnerükkel is hasonlóképpen kooperálnak. A megbízó által megküldött mintarajzok alapján elkészítik a szabásmintákat, létrehozzák a prototerméket, és ha megkapják a jóváhagyást, kezdődhet az anyagbeszerzés és a gyártás.
Amikor beindultak a rendelések, egyre több munkavállalót kellett felvenniük, majd a külföldi bérmunkát is elindították. Először Kárpátalja magyarlakta területein alapítottak egy céget, három éve a Vajdaságban is találtak egy beszállítót, végül Romániában szintén megállapodtak egy másik bérmunkát vállaló társasággal. Jelenleg Magyarországon – Komlón és Sellyén – 250 alkalmazottja van a vállalatnak, az alvállalkozóiknál pedig hét-nyolcszázan dolgoznak.
Amíg idáig jutottak, számos nehézséggel kellett megküzdeniük. A feltételek nem éppen ideálisak manapság a textilipar számára, hiszen a munkabérek nagyon elszaladtak, és a fiatalok sem érdeklődnek túlzottan a szakma iránt. Ennek ellenére a tulajdonosok hisznek a társaság jövőjében. Olyan szegmensekben sikerült megvetniük a lábukat, ahol nagy a hozzáadott érték, és Európában kicsi a konkurenciájuk. A siker azonban nem csak a gyorsan meghozott jó döntések eredménye. Az elvállalt munkát kiváló minőségben szükséges teljesíteni, és vállalni kell a felelősséget is érte. A PI-ER Kft. mindkét termékcsoportja bizalmi jellegű. A mentőmellénynek – akár egy magánjacht, akár egy luxushajó tartozékát képezi – vészhelyzetben működnie kell. Különösen igaz ez a cég önfelfújó mentőmellényeire. Ugyanúgy a technikai ruházatnak is meg kell felelnie extrém körülmények közepette is. A Gore-Tex tesztüzemeiben egy csepp víz sem juthat a vízhatlan ruha alá. Nem volt könnyű kiérdemelni az amerikai cég háromrétegű termékek gyártására kiadott licencét. Megszerezték az ISO-tanúsítványt és a NATO-minősítést is. A termékfejlesztés és az innováció Komlón, egy 40 fős fejlesztési részlegben folyik. Mindez lehetővé teszi, hogy a PI-ER felvehesse a harcot ázsiai vetélytársaival, amelyek helyzete egyrészt az alacsonyabb munkabér, másrészt a helyben kapható alapanyagok miatt kedvezőbb. A kft. az alapanyagok 80 százalékát Ázsiából hozza, és csak a 20 százalékát kapja meg Európában, pedig húsz évvel ezelőtt éppen fordított volt az arány. A nagy távolság a cég hitelköltségét is növeli, a vevők eleve hatvan napra fizetnek, ehhez kell még hozzáadni a gyártás és a szállítás időtartamát.
A tulajdonosi kör hitét és optimizmusát a legújabb terveik is jelzik. A legfontosabbnak a szervezeti megújulást tartják, amely két részből áll. Egyfelől meg akarják erősíteni a középvezetői gárdát, nagyobb önállóságot adnának neki, amivel a fokozott felelősség- és kockázatvállalás is együtt jár. Másfelől a gyermekeiket is igyekeznek bevonni a vállalat életébe. Két huszonéves, Erdősi Réka és Pidl Máté már megkezdte a munkát a cégnél. A társaság belevágott egy logisztikai fejlesztésbe is Komlón, néhány másik vállalkozással és az önkormányzattal együtt. Kell a hely, hiszen az az 500 ezer mentőmellény, amit évente gyártanak, 80 hosszú kamiont töltene meg. Emellett motorosruhákkal is bővíteni akarják a palettájukat.
A PI-ER Kft. jól érzi magát Komlón és Sellyén, sokat kaptak a helyi közösségektől. Évek óta szponzorálják Komlón az évente tartott kórustalálkozót és a helyi kézilabdacsapatot is. Kötelességüknek tartják, hogy a vállalkozásuk megindítását segítő helyi munkatársaikat nyugdíjaskorukig foglalkoztassák. A jövő tartogat még kihívásokat, de azt mondják, készen állnak rá: a mentőmellények gyártása egyre inkább a robotizálás felé tolódik, újabb és újabb anyagok jönnek, innoválódik ez a terület is. Az izzadságkivezetés most a fő fókusz, nem beszélve a minél tartósabb ruházatok fejlesztéséről.