Vannak tőzsdeguruk, akik azt állítják, hogy válság idején kell elkezdeni az üzletet, mert majd jön a felpattanás, miután le­csengett a krízis – mondta Tímár Béla, a Di-Care Zrt. vezér­igazgatója. Ők az élő példa erre, mivel 2010-ben léptek a ma­gyar piacra, amikor még dübörgött a válság, és a bankok sem voltak hajlandók hitelezni. Nem volt könnyű az első pár évük, de az első három, nagyrészt amerikai multinacionális cégnél edződött alapító – a vezérigazgató mellett, aki vegyészmér­nök, egy orvos és egy villamosmérnök-informatikus – bízott a tapasztalatában és az üzleti ötletében. A kezdetektől egy szoftverrel támogatott vércukormérő piaci bevezetésében gondolkoztak ugyanis, és azóta is a digitális vonalat tartják az orvosi segédeszközök piaca jövőjének. Fontos momentu­ma volt az indulásuknak, hogy kiterjedt gyógyszeripari kap­csolatrendszerüknek köszönhetően egy pénzügyi befektető – akinek már voltak egészségügyi befektetései – lett a negye­dik alapító. Később egy uniós forrású kockázatitőke-befektető vállalat is segítette őket a kezdeti finanszírozási nehézségeken való átlendülésben. Utóbbi partnerüket azóta ki is vásárolták, teljesen saját kézbe véve így a Di-Care-t.

Amikor anno megnézték a vércukormérő-piacot, látták, hogy az nem túlzottan szegmentált. Egy magyar cégnek volt 89 százalékos részesedése, egy multinak (a piacvezető teszt­csík beszállítójának) pedig 10 százalék körüli – a kulcsszerep­lők, az úgynevezett Big Four közül három ekkor gyakorlatilag nem volt jelen a magyarországi vércukorszintmérő-szegmens­ben. Itt találtak tehát piaci rést, ahol megvethették a lábukat. Szerencséjük is volt, mert sikerült egy megbízható távol-kele­ti partnert találniuk. Méry nevű készülékük saját logós legyár­tására egy tajvani társasággal szerződtek – amellyel azóta is dolgoznak. A készülékcsaládjukat egyébként tényleg a funk­ciója miatt nevezték el Mérynek, a szlogenjük is erre utal: „A Méry pontosan méri”. A Di-Care munkatársai nagyon büsz­kék arra, hogy az első magyar nyelvű menürendszerű vércu­korszintmérő, a Méry Pille a saját fejlesztésük volt, és a forma­tervezés is hazai szakemberek keze munkája. Az eszközgyártás a folyamat könnyebbik része. Ami az igazán nagy falat, az a tesztcsík minél olcsóbb és hatékonyabb előállítása jó minő­ségben és folyamatosan – árulta el Tímár Béla. Ebben ugyan­is egy speciális enzim van, amely reakcióba lép a vér cukortar­talmával. Csak néhány cég gyárt ilyen enzimet a világon, és a tesztcsíkgyártók is tőlük veszik az alapanyagot.

Nehezen indult a vállalat pályája, mert az alapítók nem igazán ismerték a gyógyászatisegédeszköz-üzletet, kívül­ről érkezettként pedig nagyon nehéz volt megvetni a lábu­kat a piacon, a szakma egy része összezárt – emlékezett vissza a vezérigazgató. Eleinte az alapítók maguk járták az országot orvosokat látogatva, s mutatták be készüléküket, üzleti mo­delljüket. Működött a személyes kapcsolat, az általuk képviselt közvetlen stílus, és bár az első három év még veszteséges volt, a negyediknél egyensúlyba kerültek, majd onnan nagyon szé­pen beindult az üzlet. A többéves együttműködés eredmé­nyeként a tajvani gyártó cégnél jobb fizetési kondíciókat is el tudtak érni, ami egy idő után a nyereségességen is meglát­szott. Magyarországon 26 százalékos piaci részesedésnél tar­tanak. Az első üzleti tervben még 30 százalékot céloztak meg öt éven belül, de az élet közbeszólt, a harmadik esztendőnél bejött egy új szereplő, amely nyolc százalékot elvitt. Ezt nem tekintik fiaskónak a vezérigazgató szerint, inkább a terveik vis­szaigazolásának – meggyőződésük egyébként, hogy az ered­mények alapja a pontos tervezés. Ehhez minden évben hó­napra lebontott, részletes üzleti tervet készítenek, amelyet majdnem tökéletesen tartani is tudnak éves alapon.

A vércukorszintmérő eszközöket gyártók bevételének döntő többsége nem magából a készülékekből származik, hanem a tesztcsíkokból – a nagy nyomtató-előállítók üzleti modelljé­hez hasonlóan, ahol a folyamatosan vásárolt, márkaspecifikus patronok termelik a profitot. Ezeket az általában 50 darabos dobozokat az inzulinterápiára szorulók esetében a referencia­ár 80 százalékával támogatja a társadalombiztosítás, így a be­tegek csak a maradék 20 százalékot fizetik meg, ami nagyjából 540 forint. Ha árat emelnének, nem nőne a támogatás össze­ge, ők pedig elveszítenék a vásárlóik nagy részét. Nincs nagy árverseny tehát a tesztcsíkpiacon, mivel a drágítás azzal járna, hogy egyszerűen gyártót váltanak az árérzékeny magyar fo­gyasztók, akik egyébként a szokás, a szimpátia és a mérő kezel­hetősége alapján választanak az azonos árú csíkok közül.

A mérésszám növekedése segítené az egyénre szabott te­rápia beállítását, csökkenne a szövődmények száma, ami hos­szabb távon a finanszírozónak megtakarítást eredményezhet­ne – magyarázza Tímár Béla. Van némi eredmény, a betegek együttműködése és felelős gondolkodása javul. Tíz évvel ez­előtt 1,4 körül volt az átlagos napi mérésszám az inzulinterápi­án lévőknél, most 1,64-nál járnak. Valamit javult tehát a páci­ensek hozzáállása, de a szakmai elvárás napi két mérés volna. Ehhez minden segítséget megadnak a betegeknek. Például adatletöltő kábel is van a csomagban, amellyel a mérőben tá­rolt adatokat számítógépen lehet megjeleníteni egy ingyenes alkalmazás segítségével. Ennek ellenére mindössze 1,8 száza­lékuk élt ezzel a lehetőséggel – pedig az Egészségügyi Világ­szervezet (WHO) szerint a kézzel írt vércukornapló adatainak a kétharmada nem felel meg a valóságnak, azaz vagy nem tör­tént meg a mérés, vagy a beteg manipulálta az adatot. Máshol sem jobb a helyzet; az angol tapasztalatok szerint a betegek kevesebb mint két százaléka követi maga is a vércukorértéke­inek az alakulását.

Ezért fontos, hogy a jövőben az adatkommunikáció egyre in­kább függetlenné váljon a pácienstől, a kezelőorvos felke­resése során ne a megbízhatatlan kézzel írott naplót kelljen böngészni. Ezt a Di-Care-nél egy a rendelőknek juttatott, SIM-kártyás kommunikációs doboz segítségével oldották meg, amelyhez táblagép tartozik, és ezen jelennek meg a vércu­kormérőből letöltött és kiértékelt adatok. Az orvos így rögtön, még a vizit ideje alatt látja a vércukorszint ingadozását, a ten­denciákat, az érintett mérési szokásait, életvitelének alakulá­sát, s módosíthatja a terápiát, változtathat az inzulin adagolá­sán. Jelenleg mintegy 45 ezer betegtől érkezik folyamatosan adat hozzájuk – természetesen a páciensek hozzájárulásával, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság en­gedélyeivel, valamint a GDPR-előírások maradéktalan betartá­sával.

A jövő mindenképp a digitalizáció és az automatizáció felé mutat. Tímár Béla meggyőződése, hogy a digitális adat­hordozók, adattovábbítók, elemző és terápiatámogató rend­szerek irányába kell haladniuk. „Lehet szeretni vagy sem, nem változtat a tényeken” – fogalmazott. A tétet úgy emelték, hogy a Di-Care új „DCM” rendszere képes valós idejű adatokat gyűj­teni és megjeleníteni akár egy hozzátartozónál vagy a kezelő­orvosnál. Ehhez a háztartási okosmérőknél (villany, gáz, víz) is használt technológiát alkalmaznak, ami egy kis adatforgalom­ra optimalizált GSM-kártya. A mérés után, ha van térerő, rög­tön a felhőbe kerül az adat, ahonnan letölthető és megtekint­hető egy szintén a rendszerhez tartozó, grafikonos-táblázatos digitális naplóban. Ennek a megjelenítő felületnek – amely ez év júniusától konszenzus alapján az amerikai és az euró­pai standard – a használati jogát elsőként vásárolták meg Ke­let-Közép-Európából, olyan nagy cégek után, mint az Abbott, a Dexcom, a Johnson & Johnson, a Medtronic vagy a Roche. Adat pedig már nemcsak a vércukorszintmérés eredményéről áll rendelkezésre, hanem az inzulin adagolását is figyelemmel tudják követni egy a beadó készülékre, az insulin penre helye­zett gombbal, amely a használat után elküldi a beadás adata­it. Extra szolgáltatásként pedig figyelmeztet az egyes esetek­ben akár halálos kimenetelű ismételt bevitel elkerülésére is. A rendszerük iránt több európai országból is érdeklődtek már. Jelenleg egy klinikai teszt előtt állnak, amely ugyan nem elő­feltétele a CE minősítésnek – hogy exportálható legyen az Eu­rópai Gazdasági Térségben –, de mindenképp szeretnék meg­csinálni, hogy bizonyított legyen a hasznossága. A cég által eddig értékesített tesztcsíkok hossza megegyezik a balatoni kerékpárút hosszával.