Magyarországon ma közel 1100 sütőipari vállalkozás több mint 16 ezer embert foglalkoztat és évente 160 milliárd fo­rint összbevételt termel. A cégek mindössze 5,7 százaléka tartozik a közepes vagy nagyvállalatok közé, és attól függő­en, hogy mi alapján készül a rangsor, a Zalaco Zrt. minden­képp dobogós, a piaci részesedése 6,6 százalékos. A társasá­got 2001 óta Berta László egyedül tulajdonolja és irányítja, aki 1992-től számítja saját kötődését a sütőiparhoz, akkor lett résztulajdonos a Gróti Pékség Kft.-ben. Innentől 1998- ig nem vett részt a vállalat operatív irányításában, 1998- ban viszont egyszemélyes tulajdonosa lett a társaságnak, amelyben akkor látott perspektívát a növekedésre. Olyannyira, hogy 3 év múlva a Gróti Pékség már képes volt egy nála sokkal nagyobb falat, a Zalaco Zrt. felvásárlására. Nagy kérdés persze, hogy 2001-ben, az információs technológia csúcsévében miért épp a sütőiparba volt érdemes befektet­ni. A szakember számítása bejött, 10 éve övék a legnagyobb szortiment a hazai sütőipari vállalatok közt, mintegy 500- féle napi fogyasztású friss pékárut, csomagolt és fagyasztott terméket állítanak elő. A Zalaco alaptevékenysége 3 pilléren áll. Az éves forgalom mintegy harmadát a saját kiskereske­delmi bolthálózat szállítja, közel felét a fagyasztott pékáruk értékesítése, a fennmaradó részt pedig a sütőipari nagyke­reskedelmi üzletáguk hozza.

A Zalaco csoportban önálló cégként szerepel egy tejipari vállalkozás, amely saját tejüzemből, pasztőrözés nélkül szál­lít a saját bolthálózatukba, hogy a kiváló pékáru mellé ha­sonlóan jó minőségű tejtermékekkel is jelen lehessenek a polcokon. Sokakat meglepő módon tejport nem használ­nak, a tejes kiflit tej hozzáadásával készítik, croissant-jaikba pedig saját gyártású, illetve francia importvaj kerül. A tejivó­ikkal együtt 70 egységből áll a kiskereskedelmi hálózatuk, elsősorban a nyugat-dunántúli régiót lefedve, sőt további 20-30 üzlet nyitását látja reálisnak a tulajdonos. A kiskeres­kedelmi hálózat bővítése az organikus növekedés része, a 2006 óta változatlan listaáron elérhető alaptermékek (zsem­le, kiflik, kenyér) és a prémiumminőség oda vezetett, hogy naponta 50 ezren vásárolnak a szinte csak saját terméke­ket értékesítő Zalaco-boltokban. A fagyasztott termékeket is először csak házon belüli értékesítési céllal készítették el, majd ez a részleg a cégcsoport meghatározójává nőtte ki magát, az így előállított pékárukból, például pogácsákból több 10 milliót adnak el. Sokan nem is tudják, hogy a Zalaco termékeit fogyasztják, amikor a budapesti látványpékségek­ben vásárolnak.

A társaság pontos stratégia mentén lép előre, a kö­vetkező meghatározó állomás a tulajdonos szerint a tőzs­de kell legyen. A Zalaco ma még családi vállalkozás, Berta László két lánya közül egyikük már 10 éve a vállalatot erősíti, és mindketten a cégben képzelik el a karrierjük kezdetét és folytatását. Idősebb lánya 5 éve Berta László első számú he­lyettesítője is, és a jelek szerint az integráció sikeres, hiszen a cégtulajdonos több ízben is hosszú hetekre elutazott az utóbbi időszakban, így a Zalaco nélküle élte meg a minden­napi üzleti helyzeteket.

Berta László a vállalat egy részének értékesítésére transzparensebb és komfortosabb módot nem tud elképzelni a tőzsdére lépésnél, mint fogalmazott, az opciók nyitva ma­radnak a család következő a generációinak tagjai előtt, mi­közben a lépés támogatja a cégcsoport növekedését is. Szí­vesen hangsúlyozza, hogy a Zalaco eredményei mellett örömmel megméretné a cégcsoportot egy szubjektív mű­fajban is, vagyis az árfolyamok képében. Ha lesz hívószó a tőzsdei bevezetés kapcsán, akkor az a sütőipari ágazat el­engedhetetlen koncentrációját hozó változási folyamat le­het. Berta László szerint a konszolidációval követni fogjuk a környező országokban már végbement folyamatokat, így az ágazat forgalmának 25-40 százaléka is egy kézbe kerülhet. A szakember szerint jobb, ha ő és a Zalaco áll a folyamat élé­re. A cégvezető egyik küldetésének tartja, hogy a sütőipar bizonyítsa, hogy képes az átlátható működésre. A tervezett tőkebevonással az a vállalat terve, hogy felgyorsítsa a kitű­zött akvizíciókat. A friss tőkét nem beruházások finanszíro­zására költenék, sőt a tulajdonos exitben sem gondolkodik. A prémiumtermékeket nemcsak prémiumvevőknek kínáló Zalacónál a társadalmi felelősségvállalás kérdését is komo­lyan veszik, bár amit tesznek, azt csendesen hajtják végre, a Conscious Capitalism filozófiája szerint.

A Zalaco alig öt éve, 2014-ben 1,3 milliárd forintos beruhá­zást hajtott végre a zalaegerszegi ipari parkban egy üzem­csarnok létrehozásával, amelyet az idén egy újabbal bőví­tettek ki. A néhány évvel ezelőtti fejlesztésük után már két évvel elérték a jelenlegi kapacitásuk csúcsát, ezért vált szük­ségessé az új üzem létrehozása, ezúttal már 4 milliárd forin­tos beruházási összeggel. A létrehozott üzemcsarnok dol­gozóival együtt 1000 főre bővült a Zalaco alkalmazottainak a száma, és lehetőség nyílik az eddig nem meghatározó vo­lumenű exportértékesítés növelésére a környező országok irányába. Az új, 6000 négyzetméteres csarnok kétszer akko­ra, mint a korábbi, a kapacitás viszont háromszorosára nő.