Deklaráltan a 35 év feletti, visszatérő hölgy vásárlók táborát tekinti a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. a legfontosabb célcsoportjának, nekik köszönhető a társaság árbevételé­nek meghatározó része. Aki viszont ellátogat a vállalat heren­di központjába, emellett megtekinti a szomszédos épületben lévő, a kézzel készített és festett porcelántermékek előállítá­sát bemutató látogatóközpontot, könnyen érezhet késztetést azonnali vásárlásra, tartozzon bármelyik nemhez vagy korosz­tályhoz.

A cég számos jellemzőjében mond ellent a mai kor jól telje­sítő vállalatainak. Szembetűnő eltérés, hogy a Herendi Manu­faktúra a nyugodtság szigete. A kézzel végzett alkotómunka érthetően nem folytatható más körülmények között, de a napi operatív működésben részt vevőkre sem jellemző a kapkodás. A nyereség tekintetében viszont nincs különbség, a 2005-ben kinevezett vezérigazgató, dr. Simon Attila regnálása óta a tár­saság minden évét profittal zárta.

A jelenleg a világ legnagyobb porcelánmanufaktúrá­jának az első igazi áttörést az 1851-es londoni világkiállítás hozta meg, Viktória királynő akkor találkozott először a heren­di porcelánnal. A találkozót egy jelentős megrendelés követ­te, azóta pedig az uralkodóról elnevezett, virágokat és pillan­gókat ábrázoló díszítés a cég egyik leghíresebb mintája lett. Hamarosan nemzetközi branddé nőtte ki magát a herendi, a márkaépítés fontossága pedig azóta sem került háttérbe. A vállalat története tele van meghatározó állomásokkal. A leg­utóbbi időszak talán legfontosabb történése volt, hogy egye­düli magyarországi cégként a francia luxusipari szövetség, a Comité Colbert tagjává vált 2011-ben. A manufaktúra export­kitettsége nagy, az árbevétel 70 százaléka közvetlen külpiaci értékesítés eredménye. A magyarországi márkaboltokban el­adott porcelántárgyak kétharmadát is a külföldről érkezők vá­sárolják, így összességében tíz Herenden készülő porcelánból kilenc elhagyja az országot. Nincs egyébként kontinens, ahol ne lenne a Herendinek viszonteladói márkabolt partnere, összesen mintegy hatvan országgal van kereskedelmi kapcsola­ta a cégnek. A fő külpiac az Egyesült Államok és Japán mellett az egységes piacként tekintett Európa, az öreg kontinens va­lamennyi államában van kereskedelmi képviseletük. Unikális a budapesti József nádor téri, újonnan megnyitott Herendi Por­celán Palota, ahol már nem egy híresség megfordult.

Simon Attila a siker hátterét több más szempont mellett abban látja, hogy a manufaktúra termékei egyediséget tük­röznek. Tulajdonképpen bármilyen egyedi igényt – forma- és színvilág tekintetében – képesek kielégíteni, s teszik mind­ezt kiváló minőségben, szigorú minőségbiztosítási követel­mények betartásával. A formák, az alapanyagok, a minták és a színek variálásával összességében 64 millió különböző ter­méket tud megalkotni a cég, nyitottak az innovációra, éves szinten mintegy 300 új produktummal bővül a palettájuk. A vállalat különleges alapanyagokkal dolgozik. Az alapössze­tevők és a festékelemek (egy adott szín mögött akár tíznél több szín kombinációja is állhat) egyaránt titkos receptúrái a társaságnak.

A múlt és a hagyomány tisztelete mellett igyekeznek rátalál­ni a jövő vevőjének az igényeire. A XXI. századi elvárásoknak megfelelő porcelántárgyakat szeretnének készíteni és alkot­nak meg már most is. Olyan luxustermékeket, amelyek között bármelyik korosztály megtalálja a hozzá és a lakásbelsőhöz il­lőt. Innováció alatt nemcsak a termékkör rendszeres megújítá­sát érti a Herendi Porcelánmanufaktúra, hanem a technológiai és vállalatvezetési módszertani előrelépést is.

A társaság a szorosan vett riválisok közül csupán egy német­országi céggel hasonlítja magát össze, bár a vezérigazgató el­mondása szerint utóbbi állami támogatás nélkül nem tudna talpon maradni. Ezzel szemben a Herendi a saját maga által megtermelt forrásokból tudja finanszírozni működését és beruházásait. Távolabbra tekintve úgy vélik, rosszul gondolko­dik az a vállalat, amely csak a saját üzletágán belül ismeri fel a konkurenciát. Így a manufaktúra minden olyan társaságra ver­senytársként tekint, amely luxusterméket állít elő.

Egyedinek tekinthető a cég tulajdonosi struktúrája. A több mint hétszáz alkalmazott birtokolja a részvények 75 százalékát, 25 százalék pedig nem értékesíthető részvénycsomag, amely­nek a tulajdonosa a magyar állam, így kifejezve a Herendi por­celán nemzeti kincs jellegét. Az alkalmazottak klasszikus MRP (munkavállalói résztulajdonosi program) formájában része­sednek a Herendi Zrt. részvényeiből, tehát nem javadalmazá­si célú MRP-programban vesznek részt. A struktúra nagy kihí­vást jelent a menedzsment számára, minden döntés másképp értelmezhető (rész)tulajdonosi és munkavállalói szemmel. Mondhatni folyamatos az egyensúlykeresés a hosszú távú tu­lajdonosi és a rövid távú dolgozói érdekek között. A működé­si modellt hosszú távon is életképesnek tartják; ezt a 2008. évi válság is alátámasztja, amikor a társaság változatlanul nyeresé­gesen tudott működni. A vállalat egyébként a banki betéti ka­matok összegét jelentősen meghaladó osztalékot fizet a rész­vényeseinek, így a 2018. év után 12 százalékot.

„A gazdasági környezet olyan, hogy mindig krízis előtt és után vagyunk. A menedzsment dolga, hogy a cég mindig a legha­tékonyabban működjön, és rugalmasan tudjon reagálni a gaz­dasági környezet adta kihívásokra” – véli a vezérigazgató.

A Herendi Zrt.-nél a tudatos márkaépítésben hisznek. A 35 év feletti, visszatérő hölgyek mellett a fiatal nemzedék tag­jaira is fókuszálnak. Egy a tradíciókra építő cégtől meglepően hangsúlyosan évek óta jelen vannak a fő social media platfor­mokon, emellett – a saját bevallásuk szerint – még ők is tanulják a Z generációval való sikeres kommunikáció fortélyait.

Az üzletág sajátosságának tekintik, hogy időről időre felbuk­kannak a Herendi áruit utánzó hamisítványok a piacon. Az ál­talában silány minőségű produktumok megjelenését rendre monitorozzák. Legutóbb – meglepetésre – egy itthon is ismert spanyol, ruházat mellett lakberendezési termékekkel is foglal­kozó üzletláncot tiltott el a bíróság az egyik herendi termék (teáskészlet) másolatának a forgalmazásától. Szívesen hangsú­lyozza a manufaktúra vezetése, hogy a kitűzött üzleti célok tel­jesítése mellett hasonlóan nagy energiát fektetnek a kulturális missziójuk megvalósításába (szakmai képzés, értékmegőrzés, országimázs-építés, szolidaritás). A társaság 2005 óta különfé­le címeken 22 milliárd forint adót fizetett be a költségvetésbe. A társadalmi felelősségvállalás terén is aktívak. Számos köztéri alkotást adományoztak már több magyarországi város részére, és örömmel vesznek részt az országimázs építésében, gyakran megfordulnak náluk diplomáciai vendégek.