A móri Ertl Faipari Kft. szállította a bútorokat, enteriőrö­ket Budapesten a Ramada Resort Aquaworld Hotelnek, a Pad Thai és a Vapiano étteremláncnak, sőt a Corvinus Egyetem­nek is, Barcelonában pedig a Le Méridien szállodának. A cég számítógép által vezérelt (CNC-s) lapszabász- és élzáró gé­pekkel felszerelt, korszerű gyártóüzemének köszönhetően sorozatosan nyeri az osztrák és német közbeszerzéseket is. Az Ertl család másik vállalata, az ER-FA 2000 Kft. pedig bútoripa­ri alapanyagokat értékesít. A jelenleg 120 munkatársat fog­lalkoztató csoport, amely 4500 négyzetméter gyártóüzem, 5300 négyzetméter alapanyag- és készáruraktár, valamint 1600 négyzetméter kiskereskedelmi üzlet és iroda felett ren­delkezik, nem egészen három évtized alatt nőtt ki egy csalá­di házban kialakított műhelyből. Imponálók az Ertl pénzügyi eredményei is. 2017-ben a bevételei 6,4 milliárd forintot tet­tek ki, az EBITDA pedig elérte a 491 milliót.

Ertl Ferenc cégalapító nyílegyenes pályafutást mondhat a magáénak. Már az általános iskola 4. osztálya óta asztalos sze­retett volna lenni, így hát a soproni Róth Gyula Faipari Szak­középiskolában folytatta tanulmányait, majd ugyanott az azo­nos profilú főiskola következett. Világéletében fűrésztelepen vagy asztalosüzemben dolgozott. Egész pályafutása során vele tartott legjobb barátja, Schweighardt József, akivel négy­éves korukban haverkodtak össze. Együtt kezdtek barkácsolni a pincében még tizenéves korukban, amikor Ertl Ferenc meg­kapta a szüleitől első gyalugépét és körfűrészét. Egymással összefogva indították 1990-ben az első vállalkozást az Ertl Fe­renc családi házában kialakított műhelyben, és Schweighardt József a mai napig résztulajdonos és ügyvezető igazgatóhe­lyettes a kft.-ben. Ugyanilyen erős kötődés jellemzi a válla­latalapítót szülővárosa, Mór iránt. Sem keletre, sem nyugat­ra nem hajlandó elvinni a bútorgyártást a telephelyről, ahol még mindig sokan dolgoznak a vállalkozáshoz legelőször csatlakozó kollégák közül. Ertl Ferenc helyi kötődése cégei­nek társadalmi felelősségvállalásában is megmutatkozik. Min­denekelőtt a móri Bice-Bóca Alapítványt támogatják, amely a sérült gyermekek beilleszkedését igyekszik megkönnyíteni, de szponzorálják a helyi kézilabdacsapatot és segítik a móri tűzoltóság munkáját is.

A szakmai elkötelezettségen és a helyi kötődésen kívül a cso­port irányítóit a találékonyság és a jó kereskedelmi érzék is jellemzi. Amint elkezdték az önálló tevékenységet, a két fia­tal asztalos rögtön felkereste a móri bútorbolt vezetőjét, akitől kaptak egy esélyt a beszállításra. Természetesen éltek a lehe­tőséggel. Jól feltalálták magukat első üzemi csarnokuk meg­vásárlásakor is 1995-ben. A volt szovjet laktanyában – jelen­legi telephelyükön – eladóvá vált két 800 négyzetméteres csarnok, melyeket azonban az eladó csak együtt volt hajlan­dó értékesíteni. Végül rábeszéltek egy másik asztalost is a vé­telre, így felesben szerezték meg a két területet. Ugyanezt a stratégiát követték, amikor a következő 1000 m²-es csarnokot nézték ki maguknak, csak akkor egy autószerelő volt a partner. Még néhány további akvizíciót követően gyakorlatilag 2008- ra összeállt a jelenlegi móri ipari és kereskedelmi bázis. Közben Székesfehérváron és Biatorbágyon is létrehoztak egy-egy ér­tékesítési pontot. Az egyre gyarapodó munkavállalói létszám a telephelybővítés mellett szükségessé tette a kft.-alapítást is: 1996-ban jött létre az ER-FA 2000 Kft., majd 2001-ben a keres­kedelmi terület különválásával az Ertl Faipari Kft. A biatorbágyi telephely üzemeltetésére pedig egy tulajdonostárs bevonásá­val 2013-ban létrehozták a Ligneus Kft.-t is.

A cégek közötti feladatmegosztás a végleges struktú­ra felállásával a következőképpen fest. Az Ertl Kft. gyártja az egyedi bútorokat, és értékesíti is azokat. Az ER-FA 2000 és a Ligneus pedig bútoripari alapanyagok eladásával foglalkozik. „A kiskereskedelemben Mór és Fehérvár környékére koncent­rálunk, a nagykereskedelmet egész Dunántúlon és Pest kör­nyékén folytatjuk” – mondta Ertl Ferenc. Az egyedi bútorokat, enteriőröket a 2008-as válság előtt túlnyomórészt az orszá­gon belül árulták. Akkoriban az export a bútorgyártó társa­ság forgalmának maximum a 20 százalékát hozta. Voltakép­pen a recesszió miatt itthon visszaeső kereslet fordította a menedzsmentet a külföld irányába. Három-négy éven belül teljesen megfordult a belföldi értékesítés és az import ará­nya, azóta a kivitelből folyik be az árbevétel 60-70 százaléka. Az első külföldi partnerük egy dél-tiroli olasz cég volt. Elein­te a nyelvtudás hiánya miatt nagyon nehezen ment a kapcso­latépítés. Menet közben viszont belejöttek. Ma már rendsze­resen dolgoznak a német nyelvű területeken, de van belga és francia partnerük is. Pár esztendővel ezelőtt bekapcsolód­tak az osztrák és a német közbeszerzési eljárásokba. Évi két közbeszerzést meg is nyernek. Visszatérő partnerük az oszt­rák nyugdíjintézet, ahol közösségi tereket, kétágyas szobákat rendeznek be.

Az ágazat a közeljövőt tekintve nagy átalakulások előtt áll – mondja Ertl Ferenc. Olyan ütemben zárkóznak fel a hazai fi­zetések, hogy néhány éven belül megszűnik a magyar válla­latok bérelőnye Nyugat-Európában. Ráadásul megjelentek az ukrán és egyéb kelet-európai vállalkozások is a jól fizető pia­cokon, nálunk pedig új munkaerőt találni szinte lehetetlen. Ebben a helyzetben csupán az automatizáció, az egyre fej­lettebb és egymással is kommunikáló gépek, az intelligens szoftverek beszerzése lehet a megoldás. A marketing jelen­tősége szintén felértékelődik. Az Ertl család cégeinél az ala­pító fia, ifjabb Ertl Ferenc irányítja négyfős csapata élén a vál­tásnak nevezett programot, amely már meg is kezdődött. A marketinget pedig Ertl Kata, Ertl Ferenc lánya vette a kezébe. A csoport tehát erőteljesen készül a következő 30 esztendőre.