Édesapja falusi kovácsmester volt – ezzel magyarázza Tóth György, hogy korán megszokta a kemény munkát, és megtanulta azt is, hogy különleges értéke van annak, ha valaki a saját cégében a maga ura tud lenni. Már általános iskolában nyelveket tanult. A hatvanas-hetvenes években mindenki a műanyagokról, azok elterjedéséről áradozott, így a továbbtanuláshoz ezt a szakirányt választotta. Állami ösztöndíjasként az NDK-ban szerzett műanyag-feldolgozó gépészmérnöki diplomát. Hazatérve a Borsodi Vegyi Kombinátban vállalt munkát. 1986-ban külkereskedelmi szakon mérnök-közgazdász diplomát szerzett. A tanulás ezután is folytatódott, gazdasági elemző szakos menedzseri diploma, majd MBA következett.

A saját lábra állás azonban mindig izgatta. Amikor aztán berobbant a rendszerváltás, elmondása szerint „gondolkodás nélkül otthagytam a céges Audit és az ügyvezetői posztot, helyette kaptam a szüleimtől egy használt Ladát”, s azt apportálva 1990-ben saját vállalatot alapított egy izraeli partnerrel, akit 1994-ben kivásárolt. Eleinte Izraelből bérelte a fröccsöntő szerszámokat, Magyarországon pedig a feldolgozói kapacitásokat – akkori hiánycikkeket, színvonalas műanyag háztartási termékeket, kerti bútort kezdtek el gyártani nagy mennyiségben. 1994-ben saját gyártóüzemet vett Nyíregyházán, így a bérmunkák fokozatosan megszűntek. 2000-ben indították a második üzemet Felsőzsolcán. A fejlődés töretlen volt, és 2006-ban megvásárolták a holland Flair céget, a teljes termékválasztékot, gyártóeszközöket, a társaság magyarországi vállalatait, gyártóbázisát, valamint a márkajogokat.

Mivel a kezdetekkor is jól ráéreztek a vevői igényekre, az első pár év fantasztikusan zárult. A saját gyártás beindulásával és a szerszámbérleti lehetőségek beszűkülésével egyre több saját termékkel jelentek meg a piacon, és kapacitásbővítéseket kellett megvalósítani. Ezek a cég akkori méretéhez képest jelentős öszszegeket igényeltek, így hamar szembesültek azzal, hogy a tíz-milliós hazai piac nem elegendő ahhoz, hogy ezek a beruházások észszerű idő alatt megtérüljenek. Ezért már a kilencvenes évek közepétől exportpiacokat kellett találniuk, ez azonban költséghatékony és többnyire nagy volumenű termelési hátteret követelt. Ma több mint harminc országba szállítanak rendszeresen; a legnagyobb felvevőpiac Németország, Anglia, Dánia, Franciaország, de a régióbeli államok is fontos területek.

A nyugat-európai országokban azonban 1200-1500 kilométernyi fuvarköltséghátrányt kellett ledolgozni, ami az egy kamionra férő, általában 10-20 ezer euró értékű áru mintegy tíz százalékát jelenti. Mivel az öreg kontinensen megfizethetetlenek voltak a fröccsöntő gépek, már 1994-ben a Távol-Keletről, eleinte Tajvanról, Dél-Koreából vásárolt Tóth György berendezéseket. Pár év további keresgélés után egy ár-érték arányban megfelelőnek tűnő kínai fröccsöntőgép-gyártó mellett tette le a voksát. Ma már a kiegészítő berendezéseket is a régióból szerzik be. A vállalkozónak kezdetben meg kellett küzdenie a kollégák ellenérzéseivel, előítéleteivel. Meg kellett őket győznie, hogy a gépek üzemeltetése, karbantartása, szükség esetén javítása terén elsősorban magukban kell bízniuk, a saját tudásukra kell hagyatkozniuk, és az alkatrészek ma már a világ bármely pontjáról néhány nap alatt beszerezhetők. Mára odáig jutottak, hogy a gyakran darabokban érkező eszközöket néhány nap alatt összeszerelik, beüzemelik. Hozzáértésüket a gépgyártók is elismerik, és megbízták a Star-Plust, hogy több országra kiterjedően a nagy vevőiknél a cég munkatársai végezzék el a beüzemelést, a karbantartást, a javításokat és a betanítást, oktatást.

Időben kapcsolt Tóth György, a kft. alapító-ügyvezetője: a miskolci társaságnál már a 2000-es évek legelejétől a robotizáció volt a jelszó. Ekkor kezdték meglévő gépparkjukat olyan új fröccsöntő berendezésekre cserélni, amelyek tudnak robotokkal kommunikálni, és ezeket már utóbbiakkal kiegészítve helyezték üzembe. Így jóval tervezhetőbb lett a gyártás, stabilabb a termékminőség, s nemzetközi kereskedelmi hálózatok európai beszállítójává is válhattak. Ma már gyakoriak a 16-18 országra, két-hetes akciókra, 40-80 kamionos tételekre szóló rendelések.

Tíz éve tudásukat, kapacitásaikat immár műszaki termékek gyártásában is kamatoztatják, magyarországi és külföldi multinacionális cégeknek egyaránt szállítanak. Van, akinek just-in-time szolgáltatást is nyújtanak, folyamatosan, napi 24 órában és heti hét napon át. Mostanra a műszaki termékek adják a Star-Plus árbevételének a felét. Folyamatosan ügyelnek arra, hogy egy partnertől se függjenek túlzottan, egyik vevőjük sem éri el a 30 százalékos arányt az éves árbevételükben. A 2008-as válság sem érintette komolyabban a vállalatot, a többmilliárdos forgalom mellett „mindössze” 200 millió forinttal esett az árbevétel. A krízis viszonylag sértetlen átvészelését a szerencsés termékportfólió segítette Tóth György szerint. Ugyanis majdnem kiegyenlített a saját márka alatt futó és a bérmunkában gyártott termékek aránya; 60 százalékban készítenek saját árut, 40 százalékban a megrendelőknek dolgoznak, amit a jövőben is szeretnének tartani.

Mára több mint 340-en dolgoznak a cégnél, de volt időszak, amikor négyszáz felett volt az alkalmazottak száma. Itt kerül elő a magyar gazdaság legégetőbb problémája, a munkaerőhiány – amely a sok fizikai és szakmunkást igénylő műanyag-feldolgozásban különösen fájdalmas pont. A nagy fluktuáció nem segít a minőségi színvonal tartásának, de a folyamatos hatékonyságjavulási követelményeknek sem. A legnagyobb helyi magyar foglalkoztatóként jó a kapcsolatuk a Miskolci Egyetemmel: sok diák jön gyakorlatra a céghez, írja náluk a diplomamunkáját. Minden évben két-három frissen végzett mérnököt vesznek fel. Az ügyvezető legnagyobb sajnálatára azonban ők nagyrészt „nem ragadnak meg”, ugyanis jó beugrónak számít a szakmában a Star-Plusnál eltöltött pár esztendő, amely után könnyen el tudnak helyezkedni más városokban, más cégeknél. 

Az elmúlt 27 esztendő sok elismerést hozott a Star-Plus Kft.-nek, személyesen az alapítónak is. A 2011-ben odaítélt Europe’s Top 500-as tagsági meghívó, az évek óta fennálló bisnode-os AAA besorolás, a Top 100 Gazdasági Díj, a 2012-es Év vállalkozója elismerés vagy a 2016-ban odaítélt Pro Urbe Díj mind azt erősíti, hogy jó úton járnak, és a gazdasági élet szereplői respektálják a teljesítményüket. 

Egy jól működő, ismert és elismert, megbízható vállalkozást akart felépíteni Tóth György, „amelyre szüksége van a világnak”, és amely megélhetést, önmegvalósítási lehetőséget biztosít az ott dolgozóknak, akik büszkén mondhatják akár egy baráti beszélgetés során, hogy ők a Star-Plusnál tevékenykednek – foglalta össze az ügyvezető a motivációját. Ennek öt-tíz, de akár száz év múlva is így kellene lennie – tette hozzá. Érkeznek felvásárlási megkeresések a céghez, ám a Star-Plus maga is három-négy akvizíciós tárgyalást folytat évente. Hosszú távon nem zárja ki egy cégtárs beengedését sem, ha ez stabil növekedést és új, biztos piaci hátteret hozhat – a jövőbeli fejlődés pontos iránya tehát még nyitott.