Alig négyesztendős társaságról van ugyan szó, de hazai viszonylatban máris kis-közepes vállalattá fejlődött a banki informatikával, szoftverfejlesztéssel foglalkozó W.UP Kft. Mint az alapítók – Bodnár Béla és Kolozsvári Eszter – mesélik, a nemzet-közi Misys szoftvercég 2014 elején felvásárolta az IND-t, amely szintén banki megoldásokkal foglalkozott. Az új tulajdonos azonban elsősorban a dobozos szoftvereladásokra koncentrált és koncentrál ma is.

„Én tizenkét esztendeig voltam a cégnél, de a felvásárlást követően fél év elteltével távoztunk” – emlékszik vissza Bodnár Béla. Üzlettársával, Kolozsvári Eszterrel tucatnyi kollégát is elhívtak a frissen alakult társasághoz. Szerencsére az egyik nagy banki megrendelő ragaszkodott ehhez az ügyfélközpontúbb szemlélethez, és egy nagyobb szoftverbevezetés során örömmel támaszkodott a régi gárdára. A mintegy ötvenmilliós kezdőtőke így elegendő is volt, mert a nagyobb kliens szoftverbevezetési, implementálási megbízása révén folyamatosan érkezett már szinte az első pillanattól a kellő bevétel. Sokat elmond a működésről, hogy az azóta kisebb középvállalattá serdült startup a kezdetektől fogva cash flow-ból, külső forrás nélkül működik. Hosszabb távon legfeljebb akkor vonnának be ilyen tőkét, ha a stratégiába illeszkedő cégeket szeretnének akvirálni. Rövid távon azonban ezt nem tervezik.

Az egy tucat dolgozóval indult fintech startup tehát 2014 őszén alakult, de 2015 januárjában kezdte meg a tényleges munkát. Egy stabil, nagybanki ügyféllel a háta mögött pedig a kis csapat már a kezdetekkor nyugodtan végiggondolhat-ta, hogy milyen irányba fejlessze a társaságot. Annál ugyan-is nagyobb ambícióik voltak, hogy egyedi banki informatikai megoldásokon dolgozzanak. A mobilalkalmazási üzletág adott volt; itt nagyon hamar három nagy magyar pénzintézet, az MKB, a Budapest Bank és a TakarékBank lett az ügyfelük, sőt, mostanra több külföldi partnerük is van. Sok belső egyeztetés, megbeszélés után megszületett az ötlet, hogy a banki digitális értékesítés területén fogjanak termékfejlesztésbe, és valami olyasmivel rukkoljanak elő, ami nemzetközi viszony-latban is újdonságnak számít. Egy a digitális értékesítést automatikusan segítő, az adott ember élethelyzeteire reflektáló banki termék-, illetve szolgáltatásajánló szoftver tervei rajzolódtak ki. A megoldás a pénzintézet már meglévő, az ügyfél-lel, valamint az adott szegmenssel kapcsolatos adataira alapoz. Mint Bodnár Béla mondja, a banküzem különösen konzervatív ágazat, sok változás nagyon lassan történik. Döbbenetes, de a bankok világszerte 700 milliárd dollár értékű nyereséget realizálnak hiteltermékek, befektetési csomagok, biztosítások és egyéb pénzügyi, kapcsolódó produktumok értékesítéséből. S bármennyire is hihetetlen, ezek túlnyomó többségét a fiókokban, személyesen adják el.

A W.UP hatalmas újítása, hogy az innovatív, adatvezérelt marketingszemléletet beviszi a bankokba. Az ügyvezető szerint a pénzintézetek mind a mai napig a termékek – például személyi kölcsönök, lakáshitelek, különböző biztosítások és hasonlók– oldaláról közelítik meg az értékesítést, holott az e-kereskedelemben már réges-rég felismerték: az ügyfelek élethelyzetének a pontos megértése a kulcskérdés. Olyasmit kell reklámozni, ajánlani és eladni, amire éppen az adott pillanatban, az adott időszakban, vagyis az adott élethelyzetben a kliensnek szüksége van. Az értékesítés így működik jól, sőt elképesztően jól… Mert mondjuk nem a nagy médiafelületeken kell boldog-boldogtalant például személyi kölcsön, lakáshitel vagy új bankkártya igénylésé-re nógatni. Ehelyett használniuk kell(ene) a hitelintézeteknek azt a hatalmas adatvagyont, amelyen ülnek. Ha valakinek van mobilbanki applikációja, akkor a pénzintézete sokkal többet tudhat az illetőről, mint azt bárki gondolná az első pillanatban. Természetesen ehhez el kell kérni az ügyfél hozzájárulását, ráadásul a GDPR miatt bármikor visszavonhatóvá szükséges tenni. Mondjuk egy ügyfél többször barkács-, illetve bútoráruházban vásárol, ami a banki tranzakciós adatokból automatikusan kinyerhető. Mi következik ebből? Hogy például új otthonba költözik vagy lakást újít fel, így szüksége lehet ilyen hitelre. Különösen, hogy az is lát-szik a költéseiből és a számlaegyenlegéből, hogy fogytán lehet a hitelkerete, a pénze. Mi több, egy banki mobilapp hozzáférhet a telefonon tárolt fotókhoz is, és egy automatikus program észlel-heti, ha hirtelen valaki lakásbelsőket kezd fotózni! Vagy csak sokat lóg ingatlanhirdetési oldalakon – ezt is elárulja a telefon. Ilyenkor pedig vélhetőleg lakást keres. Különösen, ha az ügyfél éppen abban a korban van, vagy a költései közt gyerekvállalásra utaló „digitális lábnyomok” vannak. Ezt nevezzük élethelyzet-megértésnek, ennél jobb „belépési pont” pedig nem is kell a banknak, hogy hiteltermékeket, akár személyre szabott ajánlatokat adjon. Ilyen és ehhez hasonló helyzetek tucatjait modellezi le a W.UP Sales.UP nevű banki terméke.

Ezeket a marketingosztályok azután kiválóan használhatják az értékesítés ösztönzésére. Ha kellően sok jelből például lakásvásárlás azonosítható, akkor a jó időben „betalált” ajánlattal a bank igen látványosan növelheti eladásait. Látni, hogy a nagy digitális cégek (Google, Facebook, Amazon stb.) milyen hatékonyan használják ezt a logikát az értékesítés terén.

Egy ilyen nagy újdonság bevezetése a konzervatív bankvilágba ugyanakkor kellően nagy kihívásokkal is jár. Mint Bodnár Béla meséli, az újszerű megközelítés okán még nincs is igazán ilyen dedikált terület a pénzintézeteknél. Vagy a marketing-osztály, vagy az informatikai terület, vagy épp a gombamód szaporodó digitalizációs csapatok feladatköre ez. Szerencsére akadnak már konkurenseik, ami éppen azt jelzi, hogy jó helyen keresgélnek, van értelme a munkájuknak. Olyan cégek vannak a nagy, nemzetközi porondon, mint a Moneythor, a FlyBits vagy az izraeli Personetics Béla és Eszter azonban kitartóan járják vezető csapatukkal a nagy kiállításokat, konferenciákat világszerte, így már több ügyfelet sikerült szerezni. Az egyik legmeghatározóbb európai fintech-konferencián, a Finovate Europe-on februárban Best of Show díjjal jutalmazta megoldásukat a szakmai közönség.

Nem csak régiós bankokkal vannak kapcsolatban, egyre többet utaznak Svájcba, Milánóba, Párizsba és Bécsbe is ügyfelekhez, de ősszel New Yorkba készülnek, hogy leteszteljék, az amerikai piac mennyire vevő Sales.UP nevű újításukra. Ennek a kifejlesztésébe ugyanis eddig több mint félmilliárd forintot fektettek.