A következő táblázat a BUMIX indexet mutatja, valamint az egyes részvényekre számolt ún. implied liquidity mutatókat. Ahogyan a piros színnel jelölt mennyiségeknél látható, egyes alacsony forgalmú papírok miatt korlátokba ütközhet a nagyobb méretű üzletkötés jelentős árhatás nélkül. Optimalizációs stratégiákkal ez a szint valamelyest emelhető, azonban az alacsony forgalmú papírok számossága miatt feltehetőleg ez sem lenne elegendő. Amennyiben a likviditási korlátot figyelembe vesszük, akkor legfeljebb 6 millió forint értékű BUMIX ETF-et lehetne létrehozni.
Továbbá fontos kiemelni, hogy a BUMIX indexet szintetikusan feltehetőleg nem lehet reprodukálni elfogadható követési hiba mellett, hiszen ez a szegmens alacsonyabban korrelál a nagyobb indexekkel, sokkal erősebb az egyedi vállalati tényezők hatása.
Amennyiben a „blue chip”-ekkel abszolút dominált BUX indexet vizsgáljuk, úgy a helyzet kedvezőbbnek tekinthető, azonban ez esetben az ETF létrehozásának relevanciája is érdemben csökken, a kevés számú részvénnyel történő lekövetési lehetőség miatt. A 4 legnagyobb részvény teszi ki az index 92 százalékát, így egyszerűbbnek és hatékonyabbnak bizonyulhat a 4 részvény közvetlenül történő megvétele.
A 4 részvény közül a legkisebb kapitalizációval bíró Magyar Telekom esetében is 1 milliárd forintnyi ETF lenne megkeletkeztethető anélkül, hogy az elmúlt 30 nap átlagos napi forgalmának a 25 százalékát meghaladó forgalmat generálna az ETF-ek létrejöttéhez szükséges kereskedés. A nagyobb papírok esetében összességében nagyságrenddel nagyobb ETF kibocsátásra lenne lehetőség, mintha a legkisebb forgalmú papírokat vesszük alapul.
A fentiek figyelembevételével megállapítható, hogy elviekben lehetőség nyílhatna a BUMIX index követésére egy ETF kialakításával, de számos jelentős korlátozó tényező mellett, amelyek közül kiemelhető a mögöttes piac alacsony likviditása. Első körben kis volumenben, kisbefektetői fókusszal lehetne egy ilyen terméket kialakítani, ugyanakkor hangsúlyozni a termékben meglévő alacsony likviditással magyarázható kockázatokat (a szokásos részvényeket érintő kockázatokon túl).
Hosszabb távon az ETF-ek szerepének növekedése kedvező hatású lehet, pozitív visszacsatolásokkal hozzájárulhat a likviditás javulásához. Ehhez azonban szükséges, hogy a fent leírt minimális likviditás adott legyen a BUMIX index részvényei esetében is.
|
Szintetikus ETF-ek a régióban Ahogyan már bemutatásra került, léteznek olyan szintetikus ETF-ek, amelyek nem vásárolják meg az eszközöket, hanem különböző derivatív termékekkel (leggyakrabban ún. total return swapokkal, esetenként akár határidős ügyletekkel vagy egyéb derivatívákkal) közelítőleg replikálják az alaptermék kifizetését. A derivatívák árfolyamváltozásával és a mögöttük lévő más alaptermékekkel (sokszor fejlett piaci részvények) éri el az adott alap azt, hogy az ETF árfolyama követni tudja a benchmark index hozamát. A nagyobb rugalmasság és alacsonyabb költség azonban nagyobb kockázatokat is rejt, ezek a szintetikus ETF-ek, főleg az alacsonyabb transzparencia és a rejtett kockázatok miatt az elmúlt években elég sok teret veszítettek, továbbá a bonyolultabb struktúra megnehezíti a termék piaci felügyeletét is. A szintetikus ETF-ek általánosságban nem jelentenének megoldást a likviditás hiányára a hazai piacon. Ilyen szintetikus konstrukció a Lyxor Eastern Europe ETF is, ami a legnagyobb régiós részvények teljesítményét követi. Ebben sem a fejlett piacokhoz képest illikvidnek számító OTP és MOL részvények vannak a termékben, hanem úgynevezett total return swapok, amelyek mögött egy globális részvényportfólió a fedezet. Emellett ez a struktúra azt is feltételezi, hogy a kelet-közép-európai részvények teljesítménye szorosan együttmozog a globális részvénypiaccal. |
Amennyiben a lakosság körében elterjednének az ETF-ek, úgy minden bizonnyal a hazai alapkezelők díjbevételeinek csökkenésével lehetne számolni, illetve néhány nemzetközi piacokon befektető alap megszűnése is bekövetkezhet. A Bamosz adatai alapján mintegy 900 milliárd forintnyi megtakarítás van hazai alapkezelők által kezelt nemzetközi piacon befektető alapokban.