A sikeres és egészséges gazdaság egyik fontos pillére a hazai középvállalati szektor, hiszen e vállalati kör növekedésére lehet építeni a jövőben. A Budapesti Értéktőzsde is számos szolgáltatást nyújt ezen cégeknek, hiszen ebből a körből kerülnek ki a következő évek bajnokai. Emiatt kritikus azon cégek felkutatása, akik képesek lehetnek a növekedésre, vagy akár képesek lehetnek a tőzsdei megjelenésre is. A két fogalom erősen összefügg. Ennek megfelelően a BÉT negyedik alkalommal készítette el a tőzsdeképes hazai középvállalatok elemzését (a tavalyi elemzés itt érhető el) – az adatok elérhetősége miatt a teljes körű 2019. év végi mérlegeket és eredménykimutatásokat felhasználva.

Az elemzés célja, hogy beazonosítsa a magyarországi tőzsdeképes cégeket, majd bemutassa ezen vállalatok számszerűsíthető jellemzőit (árbevétel, létszám, kor, profitabilitás), valamint az aktuális piaci trendeket, irányokat. A tőzsdeképes magyar vállalatok azonosításának módszertanát az MNB és a BÉT szakértői dolgozták ki 2014-ben, majd a piaci tapasztalatok alapján a BÉT minimális változtatásokat eszközölt a 2017-es vizsgálatkor. Ennek eredményeképpen született meg a mostani elemzés alapjául is szolgáló módszertan: azokat a vállalatokat keressük, amelyek:

• árbevétele minimum egymilliárd forint, de nem éri el a 15,5 milliárd forintot,
• legalább 50, de kevesebb mint 250 fős létszámmal működnek,
• árbevételének éves átlagos növekedési üteme (compound annual growth rate, CAGR) hároméves visszatekintésben minimum 20 százalék,
• mérlegfőösszegük maximum 13,3 milliárd forint,
• pozitív saját tőkével rendelkeznek,
• 20 százaléknál alacsonyabb a külföldi tulajdonosok aránya,
• nem rendelkeznek állami vagy önkormányzati tulajdonrésszel.

A fenti kritériumokból látható, hogy az elemzés elsődlegesen a gyorsan növekvő, tőzsdeképes közepes méretű vállalatokról szól, az Európai Unió által elfogadott kkv definíció alapján. A nemzetközi szakirodalomban a hasonló vizsgálatoknál többféle megközelítéssel is találkozhatunk.  Az általunk használt kritériumrendszer az OECD-féle „gazella-cégek” értelmezéshez áll közel, hiszen a növekedésre koncentrál, – így a jól prosperáló, magas növekedési potenciállal rendelkező, ígéretes cégek szűrésére hivatott.

Magyarországon a 2019-es adatok alapján több mint 10 ezer olyan vállalat működik, amely képes minimum 1 milliárd forintot árbevételt kitermelni egy üzleti évben. Az egy évvel korábbi adatokhoz képest emelkedést látunk, ami azt mutatja, erősödik a hazai vállalati szektor.

A további szűrési kritériumok bekapcsolásával egyre inkább szűkül a kör, az egyik legnagyobb hatása a külföldi tulajdon kiszűrésének van. Ez nem meglepő, hiszen a külföldi irányítású vállalkozások kiemelt szerepet töltenek be a növekedés, foglalkoztatás és hozzáadott érték tekintetében – nem csak itthon, hanem a kelet-közép-európai gazdaságokban egyaránt. Összességében a vállalati szektor hozzáadott értékének közel felét adják ezek a vállalatok (KSH, 2018, a teljes szám 14,5 ezer vállalkozás) – első sorban a feldolgozóiparra fókuszálva. Nem csak emiatt fontos a szerepük, hanem a tőke és tudásintenzív termelési eljárások miatt is, amivel áttételesen versenyre ösztönzik a hazai középvállalati réteget is.

Hasonlóan a tavalyi évhez, a legfontosabb szelekciós kritérium a növekedési ütem volt, itt közel 5 ezer vállalatot „vesztettünk el” a teljes 10 ezres mintából. A növekedés definíciója alatt a sztenderd OECD gazella definíciót használtuk, 3 éves CAGR árbevételt vizsgálva minimum 20 százalékot vártunk el.

Minden szűrő tényezőt alkalmazva a több mint 10 ezer legalább 1 milliárd árbevételt elérő vállalat mintegy 5 százaléka maradt meg, összességében 536 darab. Jó hír, hogy az első vizsgálatunk alkalmával még csak 331 ilyen társaság volt itthon, tavaly 445, most pedig 536 tőzsdeképes hazai középvállalatot azonosítottunk. Ez azt jelenti, hogy néhány év alatt közel duplázódott a számuk! Ez az a középvállalati bázis, amire a jövő növekedését építeni lehet.

A méret továbbra is elsődleges

A középvállalatok méretét az árbevétel soron keresztül vizsgáltuk, hasonlóan a tavalyi elemzéshez, különböző csoportokra szegmentáltuk az adatokat. Némi átrendeződés figyelhető meg, a 10 milliárd feletti árbevétellel rendelkező cégek aránya csökkent, és továbbra is összességében 80 százalék körül alakul az 5 milliárd forint éves árbevételt el nem érő középvállalatok aránya.

Az átlagos, illetve a medián árbevétel a teljes mintán az egy évvel korábbi középvállalati csapathoz képest némileg alacsonyabb lett. Összességében egy tipikus tőzsdeképes hazai középvállalat árbevétele a medián adatok alapján 2,64 milliárd forint. Attól függően, hogy milyen létszám kategóriákban helyezkednek el a vállalatok, eltérő medián árbevétel adatokat láthatunk. Érdekesség, hogy az egy évvel korábbi adatokhoz képest a maximum 99 fős kategóriában komolyan emelkedett ez az érték (2,3 milliárd forint → 2,6 milliárd forint), míg a 200 fő feletti foglalkoztatottaknál hatékonyság csökkenést láthatunk (1,9 milliárd forint medián árbevétel). Ha már hatékonyság: az egy főre vetített medián árbevétel szépen mutatja a csökkenő hatékonyságot a különböző létszám kategóriák esetén – 50-99 fő között még több mint 37 millió forint jut egy főre, míg 200 fő felett már nem éri el a 10 millió forintot. Az árbevétel növekedés éves átlagos növekedési üteme 3 éves visszatekintésben a teljes mintára vetítve 32 százalék (medián CAGR). A cégek negyede minimum 50 százalékos éves átlagos növekedési ütemet tudott elérni.

A vállalat és a tulajdonos életkora

A 2019-es adatokat vizsgálva továbbra is a legalább 5 éve működő vállalatok dominálnak, arányaiban leginkább a több mint 20 éves vállalatok száma emelkedett leginkább. Fontos kiemelni, hogy több olyan vállalat is esik az „5 évnél fiatalabb” kategóriába, amely átalakuláson esett keresztül (holding struktúra, kft→zrt stb.), viszont működését tekintve komoly történet áll mögötte. Összességében egy tipikus tőzsdeképes középvállalat 16 éve működik. A 2018-as adatoknál egyértelműen látszott, hogy minél régebben működik egy vállalat annál magasabb árbevételt tud elérni. Ugyanakkor a mostani mintán a 10-20 év közötti vállalati medián árbevétele némileg alacsonyabb.

A tulajdonosok átlagos életkorát vizsgálva a helyzet változatlan: továbbra is aktuális a generációváltás kérdése. Az átlagos életkor a tőzsdeképes vállalatok esetében 53 év, az egyes kategóriákban némi emelkedés látható a tavalyi mintához képest. Az 536 cégből 119 esetében a fő tulajdonos legalább 60 éves. Ha csak ezt a kategóriát vizsgáljuk (minimum 60 éves a tulajdonos) akkor látható miért fontos velük foglalkozni:

• A medián árbevétel meghaladja a 3 milliárd forintot.
• Ezek a cégek összesen több mint 10 ezer embert foglalkoztatnak.
• 2019-ben az összesített éves árbevételük több mint 430 milliárd forint volt .
• Több mint 41 milliárd forint üzemi eredményt termeltek.
• Az átlagos üzemi eredmény marzsuk 11 százalék.
• Az átlagos saját tőke értéke a cégeknek közel 1,3 milliárd forint.
• A fővárosban, Pest megyében, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található belőlük a legtöbb.
• Leginkább ágazati szinten a szolgáltatások (azon belül is a kereskedelem és a műszaki tevékenységek) és az építőipar dominálnak.
• 65 cég esetében az éves EBITDA értéke meghaladja a 300 millió forintot.

Eredményesség, hatékonyság

Fontos szempont, hogy milyen jövedelmezőséggel bírnak a tőzsdeképes középvállalatok, így az árbevétel-kategóriák szerint megnéztük, hogy milyen EBIT és EBITDA marzsszintekkel dolgoznak a különböző cégek. Továbbra is igaz, hogy minél nagyobb a vállalat árbevétele, annál alacsonyabb marzsokat ér el. A tavalyi elemzéshez képest a minta minden kategóriában magasabb medián marzsokat mutat – ami alapján összességében hatékonyság javulás mondható el. Kiemelkedő a 3 és 5 mrd árbevétel közötti vállalatok 10 százalék feletti EBIT és 12 százalék feletti EBITDA marzsa.

Régebben működő tőzsdeképes középvállalatok jellemzően magasabb marzzsal működnek. Míg egy 5 évnél fiatalabb vállalat 6,6 százalékos üzemi eredmény marzsot produkál, addig a 20 évnél idősebb vállalat esetében ez már közel 9 százalék.

Szektorális és régiós bontás

A tőzsdeképes középvállalatok több mint a fele a szolgáltató szektorból kerül ki, iparági szinten pedig az építőipar, feldolgozóipar és kereskedelem a meghatározó. A tőzsdeképes középvállalatok mintegy fele a közép-magyarországi régióból származik, ezt követően pedig Bács-Kiskun, Borsod és Fejér adja a legtöbb vállalatot. A székhely és telephely egy dolog; fontos látni, hogy ebben a méretben a vállalatok már jellemzően minimum több régión átívelő, gyakran pedig országos fókusszal működnek.

Forrás oldal stabilitása és eladósodottság

Az utóbbi egy év fejleményeinek tükrében (pandémia, gazdasági visszaesés) különösen kíváncsiak voltunk milyen stabilitással, túlélési készlettel rendelkeztek ezek a vállalatok 2019 év végén. A teljes tőzsdeképességi vállalati mintán a medián saját tőke értéke 768 millió forint. Minél idősebb egy cég, annál magasabb a saját tőke értéke (20 év feletti cégek esetében 1 milliárd forint a medián), nyilván az évek során felhalmozott eredménynek is köszönhetően. 3 milliárd forint árbevétel felett a medián saját tőke értéke szintén meghaladja az 1 milliárd forintot, sőt 5 milliárd feletti árbevételnél már mintegy 2 milliárd forint a medián saját tőke. Ezzel párhuzamosan jól látszik, hogy minél idősebb egy cég, annál alacsonyabb a medián eladósodottság értéke (egységnyi saját tőkére jutó kötelezettség aránya). Egyébként a 60 feletti cégtulajdonosok egyértelműen konzervatívabbak: a medián eladósodottság mértéke 0,77 ezen cégek körében. A likviditási gyorsráta tekintetében nem rossz a helyzet (forgóeszközök/rövid lejáratú kötelezettségek), rövid távon tehát a várhatóan készpénzzé váló eszközök fedezik a rövid lejáratú kötelezettségek mértékét.

Mit mutat a nemzetközi felmérés a kkv-k finanszírozásáról?

2008 óta minden évben felméri az Európai Bizottság az Európai Központi Bankkal közösen, hogy áll a vállalatok finanszírozáshoz való hozzáférése. Ennek keretében magyar vállalatokat is megkérdeznek. A 2020-as eredmények fontosabb tanulságai:
2014-2019 között a vállalatok két legfontosabb kihívása az ügyfél akvirálás és a megfelelő munkavállalók megtalálása volt, 2020-ban a COVID 19-hez köthető egyéb problémák voltak a legjelentősebbek.

- A finanszírozáshoz való hozzáférés egyre javuló képet mutat az évek során, 2020-ban kevesebb mint 10 százaléka jelezte a vállalatoknak, hogy ez jelenti az elsődleges problémát. (az EU átlag ennél magasabb néhány százalék ponttal)

- Növekvő makroökonómiai kockázatok hatással lehetnek a finanszírozási lehetőségekre, a vállalatok csökkenő hajlandóságot tapasztalnak a bankok és a befektetők oldaláról is.

- A klasszikus hitelfinanszírozási lehetőségek jellemzőek itthon, ha egyáltalán igénybe vesznek külső finanszírozást a vállalatok (az EU átlaghoz képest jelentősen alacsonyabbnak jelzik a magyar vállalatok a külső finanszírozás relevanciáját). Leginkább a lízing, garanciák és a hitelkeretek dominálnak.

- A tőke jellegű forrásokat csak a válaszadók 1 százaléka jelölte meg releváns forrásként – míg az EU átlag 10 százalék.

- Ha igénybe vesznek külső finanszírozást, akkor azt első sorban beruházásokra veszik fel, ezt követően a működő tőke finanszírozására használják.

Összefoglalva a 2019-es adatok alapján tovább emelkedett a hazai tőzsdeképes középvállalatok száma szigorúan a kvantitatív adatokat vizsgálva. Továbbra is azt gondoljuk, a növekedés, hatékonyság és innováció, ami ebből a gazdasági szegmensből jöhet alapvető fontosságú a nyilvános tőkepiacok számára. A vállalatok pedig a nyilvános tőkepiacok használatával további lehetőségekhez jutnak – legyen az akár forrás bevonás, diverzifikáció, akvizíció, szervezetépítés (MRP programok), vállalatérték meghatározás, exit fokozatos megvalósítás. A lehetőségek adottak, a Budapesti Értéktőzsde 2016 óta stratégiai szintre emelte a hazai középvállaltok támogatását, amelynek keretében megerősíthetik az ismertségüket, vállalatfejlesztési tudást vehetnek igénybe, bekapcsolódhatnak és megismerhetik a hazai tőkepiaci ökoszisztémát..

Természetesen nem lehet szó nélkül hagyni a 2020-as eseményeket, amely a vállalatok terveit és működését alapvetően átírták. Viszont a válság lehetőséget is teremthet azok számára, akik stabil tőkével rendelkeznek és hajlandók rugalmasan reagálni a piaci környezet változásaira. Akik nem húzzák be most a kéziféket, esetleg további finanszírozást, tőkét tudnak bevonni és abból piacot szerezni, azok most akár éveket ugorhatnak a fejlődésben. A befektetők pedig továbbra is keresni fogják azokat a növekedési sztorikat, amelyek az alacsony hozamkörnyezetben jól tudnak teljesíteni.

Szerzők:
	Paulovits Ádám Márton, vezérigazgató-helyettesi tanácsadó, BÉT
	Nagy Péter Gábor, értékesítési, marketing és kibocsátói akvizíciós igazgató, BÉT

A cikk elkészítésében közreműködtek: Dézsi Gergely, vállalatfinanszírozási szakértő, Lacza Flóra, vállalatfinanszírozási szakértő, Orémusz Ádám, gyakornok