A részvénykölcsönzési iparág az elmúlt évtizedben 6-8 milliárd dollár közötti bevételt generált évente az alapkezelőknek, pénztáraknak és befektetési szolgáltatóknak, ezáltal rengeteg pénzhez és extra hozamhoz juttatva a befektetési jegy tulajdonos kisbefektetőket, pénztártagokat és a brókercégek számlavezető ügyfeleit is. A 2008-as válság utáni években voltak jellemzőek az 5,5 - 6 milliárd közeli értékek, míg az elmúlt években inkább a 7-8 milliárd dolláros éves bevételek jellemezték a részvénykölcsönzési üzletágat. Bár a kölcsönzési bevételek túlnyomó többsége a befektetési alapokat és nyugdíjpénztárakat illeti meg, a lakossági értékpapírszámlákat vezető brókercégek és ügyfeleik körében is egyre népszerűbb a kölcsönzési tevékenység.
Mégis hazánkban ez a hozamtermelő tevékenység finom szólva is alulfejlett vagy ahogy mondani szokták, van tér a fejlődésre. Pontosabban összefoglalva, van valamekkora kölcsönzési tevékenység magyar részvényekben, de ezt nem hazai alapkezelők és befektetési szolgáltatók végzik, hanem elsősorban külföldi befektetők. Emellett egyes magyar szereplőknek is van egy-néhány kölcsönzési ügylete évente magyar és külföldi részvényben, de ennek mértéke rendkívül alacsony. Az IHS Markit piaci adatszolgáltató cég nyilvántartásai szerint például az idei évben átlagosan 12 millió USD volt az értéke a kölcsönbe adott magyar részvényeknek, ami a lengyel (600 millió USD) vagy az osztrák (1,6 milliárd USD) volumenekhez képest még akkor is alacsony, ha figyelembe vesszük, hogy ez utóbbi két régiós ország részvénypiaca nagyobb és kevésbé koncentráltabb a forgalmuk.
Forrás: IHS Markit
A tevékenység következtében a fizetett díjért cserébe a kölcsönbe vevő befektetők többek között végrehajthatják a short stratégiáikat vagy az elszámolásból fakadó késedelmeket kerülhetnek el.
A piaci gyakorlat szerint a kölcsönbe vevőnek minden esetben a részvénykölcsön értékét meghaladó letétet kell elhelyeznie a kölcsönbe adó részére, ezzel is biztosítva az értékpapír tulajdonosát.
A kölcsönzés szempontjából könnyen elérhető részvényeket GC „General collateral” kategóriába sorolhatjuk, ezek lehetnek kiemelkedően nagy kapitalizációjú vállalatok likvid részvényei vagy nagy mennyiség elérhető belőlük kölcsönzésre vagy egyszerűen csak a kereslet alacsony irántuk. Ezek a részvények tipikusan 0,1 -1 % közötti hozamot generálnak éves szinten. Ugyanakkor vannak az úgynevezett speciálisak („Specials”), amelyek nehezebben kölcsönözhető részvények, kiemelkedő hozamot biztosítva a részvény tulajdonosainak, amelyek 1-10 % közötti hozamot is elérhetnek, de szélsőséges esetekben ez akár 20-30 %. is lehet éves szinten. Ezek lehetnek kisebb kapitalizációjú részvények, de akár olyan nagyvállalatok is, amelyek iránt nagy a kölcsönbe vevői igény vagy kevés kölcsönbe adó van. Ebben a Specials kategóriában volt például a tavalyi év második felében a Varta AG, amely 84 millió USD kölcsönzési díjat generált a részvények birtokosainak, de a Lufthansa 25 millió vagy a Total SA 22 milliós USD díja sem elhanyagolható. A kisebb cégek közül pedig a Grenke AG német lízingcég 11 millió USD-s kölcsönzési díja is említésre méltó. [1]
Fontos kiemelni, hogy ezek a hozamok folyamatosan változnak, akár naponta, hetente vagy néhány hónap alatt teljesen más hozamokat generálhat egy adott részvény a kereslettől vagy a kínálattól függően. A hozamok ideiglenessége teljesen hasonló a tőzsdei részvény ügyletekben az árfolyamok változásához, míg az előbbinél egy eladó és egy vevő van, a kölcsön esetében egy kölcsönbe adó és vevő fél, akik más befektetési stratégiát követnek az adott részvénnyel kapcsolatban.
Szintén lényeges szempont a visszahívhatóság is, tehát egy részvénytulajdonos a legtöbb esetben bármelyik pillanatban dönthet úgy, hogy visszahívja a részvényt a kölcsönbe vevőtől és hasonlóan a kölcsönbe vevő is visszaadhatja a részvényt, ha már nincs szüksége rá. Az ISLA (International Securities Lending Association) nemzetközi szervezet statisztikái szerint a kölcsönügyletek 90 %-a visszahívható kategóriába tartozik. [2]
A részvénykölcsönzésből befolyó bevételt részben a befektetési jegyek tulajdonosai, vagyis a kisbefektetők nyerik meg, részben pedig az alapkezelő, aki csökkentheti ezzel a mindenfajta operációs költségeit javítva az üzleti eredményét. Az osztozkodás mértékét sok szempont befolyásolja: például a hollandiai kibocsátású Aegon alapok esetében a bevétel 72%-a befektetőké, 10% az alapkezelői és 18% a kölcsönügyletet bonyolító közvetítő félé. [3]
Érdemes persze megkeresni az okokat is, hogy miért késik itthon a részvénykölcsönzés elterjedése.
Ha történelmi magyarázatot keresünk, akkor fontos szempont a piac és a befektetett vagyon nagysága, vagyis Magyarország esetében ennek múltbeli hiánya. Ugyanis a hazai alapkezelők a méretükből kifolyólag nehezen tudnak bekerülni a nagy londoni részvénykölcsönzést bonyolító globális befektetési bankok nemzetközi ügyfélkörébe, akik között a részvénykölcsönzési ügyletek zöme zajlik. Ez a helyzet azonban már jónéhány éve nem akkora probléma, egyrészt azért, mert a magyarországi alapkezelők részvényállománya nagyot nőtt az elmúlt időszakban, továbbá több fintech szolgáltatást nyújtó cég is elérhetővé teszi a részvénykölcsönzést akár kisebb szereplőknek vagy a letétkezelő bankjaiknak.
Emellett azt is meg kell hagyni, hogy bár alapvetően a régiós országokhoz képest egészen támogató a jogszabályi környezet (például Lengyelországban mostanáig nem engedték a nyugdíjpénztári megtakarításokat részvényt kölcsönözni), azért vannak olyan hazai jogszabályokhoz kapcsolódó bizonytalansági tényezők, amelyek extra jogi munkát, szerződéses adminisztrációt rónak a kölcsönügyletben résztvevő feleknek, nehezítve ezzel a magyarországi alapkezelők bekapcsolódását a nemzetközi kölcsönzési piacra. Tehát a fejlett EU-s piacokhoz képest ezen a téren is jelentős javulásra van még lehetősége Magyarországnak.
Végezetül sok esetben azt láthattuk, hogy az elmúlt néhány évben a szabályozói megfelelések (MiFID 2., CSDR) vagy a piacok követése elvitték a fókuszt erről a tevékenységről és a hazai piaci szereplőknek a méretéből adódóan nem jutott erőforrásuk az üzletfejlesztésre ezen a téren.
Betekintve a nemzetközi brókercégek világába, azt láthatjuk, hogy a lakossági szolgáltatók körében is dinamikusan fejlődik a részvénykölcsönzési üzletág. Hasonlóan a befektetési alapokhoz, a bevételeken ezeknél a szereplőknél a brókercég és az ügyfél osztoznak. A hazánkban is nagy jelenléttel bíró Interactive Brokers például tavaly 345 millió dollár kölcsönzési bevételt termelt a cégnek. [4] Az Interactive Brokers jelenleg a kondíciói alapján a kölcsönzési bevételeken fele-fele arányban osztozik a kölcsönbe adó ügyfelekkel. [5] Hasonló kondíciókkal kínál a lakossági ügyfeleinek kölcsönzési lehetőséget 2018 óta a holland online bróker, a Binckbank is. [6] A Robin Hood ugyanakkor más modellt követ, ő teljes egészében megtartja a részvénykölcsönzési bevételeket magának cserébe az ügyfeleinek nyújtott díjmentes kereskedési lehetőségért. A Robin Hood esetében a kölcsönzésből származó bevétel az idei év első 6 hónapjában több mint 75 millió dollár volt. [7]
Néhány vezető hazai lakossági befektetési szolgáltató is elérhetővé teszi az értékpapírkölcsönzés lehetőségét részvénytípustól függetlenül fix %-os díjért ügyfeleinek, azonban az átlagos kihelyezés mértéke és ezáltal a hozamtermelés mértéke minimális.
A Sharegain értékpapír kölcsönzési szolgáltatást nyújtó cég az ügyfelei körében végzett elemzésében kimutatta, hogy a lakossági brókercégek portfoliói az átlagosnál nagyobb kölcsönzési bevétel potenciállal rendelkeznek köszönhetően a rendkívül diverzifikált állományoknak és a kisbefektetők által nagyobb arányban tulajdonolt midcap részvényeknek.
Forrás: Sharegain, minden értékpapírt (részvény, kötvény, befektetési jegy…) figyelembe véve
Ráadásul a megfelelően fejlett lokális részvénykölcsönzési piac egy adott tőzsde likviditását is támogatja. A FTSE Russell és az MSCI által kategorizált nemzeti piacok besorolásakor az egyik szempont, amely szerint fejlődőből fejlett kategóriába sorolódik egy nemzeti piac az, hogy mennyire aktív és fejlett az értékpapír kölcsönzési tevékenység. Teszik ezt azért, mert a részvénykölcsönzés elérhetősége javítja egy adott piac ármeghatározó képességét, a tőzsdére bevezetett vállalatok ár transzparenciáját. Vagyis azokon a piacokon, ahol a kölcsönzés volumene és ezáltal a befektetők lehetősége a short stratégiákra csak korlátozott, ott a minősítő nem kategorizálja a piacot fejlettnek.
Figyelembe véve a potenciális extra bevételeket és azt, hogy a tevékenység jól illeszkedik a befektetési szolgáltatók és alapkezelők meglévő folyamataiba, nem igényel nagy emberi vagy anyagi erőfeszítést, a részvénykölcsönzés egy lehetséges út lehet a jövőben sok szereplő számára, hogy ezzel is javítson a működési hatékonyságán és az eredményein. Az ezáltal javuló lokális piaci likviditás pedig további járulékos hasznot hozhat mindenki számára.
Források:
1: https://ihsmarkit.com/research-analysis/securities-finance-h1-2021-review.html
2: ISLA Securities Lending Data sourced from SFTR reporting
3: Aegon Funds - Prospectus en Fundspecificaties 2021 august
4: 2020 Annual Reports Interactive Brokers (https://investors.interactivebrokers.com/ir/main.php)
5: https://www.interactivebrokers.co.uk/en/index.php?f=46957
6: https://www.binck.nl/zelf-beleggen/pakketten/securities-lending
| Szerző: | |
| Körmöczi Dániel, Vezérigazgatói tanácsadó, BÉT | |