A céget Kőrösi Imre okleveles gépészmérnök alapította 1992-ben. „Édesapám nagyon sokáig a KITE Zrt. szakembere volt” – eleveníti fel a múltat Kőrösi Gergő, a cég ügyvezetője, aki a nemzetközi szinten is sikeres családi vállalkozás stratégiájáért felel. A mérnök apa a munkahelyén találkozott a korai vetésellenőrző rendszerekkel. Ezeknek a berendezéseknek azonban volt egy súlyos hiányosságuk: ha a magszámláló szenzoraik beporosodtak, akkor alkalmatlanná váltak a munkára, ez pedig olyan eszköz esetében súlyos hiba volt, amelyet a szántóföldeken használnak.

Erre a problémára talált megoldást a zseniális gépész-mérnök, akinek – családja elmondása alapján – az elektronika volt a hobbija. A munka közben is ígéretes eredményeket mutató fejlesztés annyira jól sikerült, hogy szabadalommal is levédte. A szenzor mellé hamarosan elkészült az a berendezés, amellyel a megjelenítést is meg lehetett oldani, majd – elsősorban a belső piacon – elindult a forgalmazás, biztató eredményekkel. A cégvezető minden fillért visszaforgatott a fejlesztésbe. 

Svéd stratégiai partnerség

A 90-es évek végén Kőrösi Imre úgy érezte, itt az ideje az exportpiacok meghódításának, elvégre már befutottak az első megkeresések a nagy külföldi gyártóktól is. Időközben megszületett a Digitroll gabonavetőgépeken használható eltömődésjelző készüléke, aminek a híre eljutott a Väderstadhoz is. A prémium termékekkel foglalkozó, svéd mezőgazdasági gépgyártónál pont ilyen eszközre volt szükség, ezért 2007-ben stratégiai partnere lett a feltörekvő magyar kisvállalkozásnak. 

A legnehezebb pillanat 2010-ben jött el a cég életében. Kőrösi Imre, akinek találmánya és fejlesztései adták a vállalkozás motorját, elhunyt. A családot egyszerre sújtotta a gyász, és a nagy kérdés, mi legyen a folytatás. Eladják a vállalatot? Esetleg bízzák külső szakemberre a vezetését? „Kellett néhány év, hogy kiheverjük a sokkot, és eldöntsük: visszük tovább a céget” – emlékszik vissza Kőrösi Gergő. 

A család döntése helyesnek bizonyult. A Väderstad 2015-ben bemutatta a Digitroll új, szemenkénti szenzorát, amely 99 százalék feletti pontossággal látja az aprómagvakat, ráadásul nem csak a teszteken, hanem valódi szántóföldi körülmények között is. A világszerte egyedülálló eszköz hamarosan egy rangos kitüntetést is elnyert, az Agritechnica szakkiállításról a Machine of the Year díjat vihette haza a magyar vállalkozás, amivel egy csapásra felkerült a világtérképre.

„Ez a szenzor ma a legpontosabb a piacon, miután összehasonlítottuk a konkurens termékkel, ezt nyugodtan kijelenthetjük. A mai napig nincs versenytársa” – mondja büszkén az ügyvezető, hozzátéve: ha ma valaki vetőgépet fejleszt bárhol a világon, az biztosan meg fogja őket keresni. A következő évek feladata, hogy ezt a pozíciót sikerüljön megtartani, elvégre a konkurencia folyamatosan küzd azért, hogy le tudja másolni a szenzorukat. Márpedig az, hogy eddig nem jártak sikerrel, nem garancia arra, hogy a jövőben sem fognak. Éppen ezért gőzerővel zajlanak a fejlesztések, olyan új rendszereken dolgoznak, amelyek adatokra építve tudják vezérelni a vetőmagok kijuttatását. Innen lehet majd továbblépni a GPS-es megoldások irányába; a cél a teljes integrált rendszerek fejlesztése.

Síparkfejlesztés osztrák színvonalon

A Digitroll Kft. másik profilja mellett sem érdemes szó nélkül elmenni, hiszen – bár messze esik a mezőgazdasági gépek elektronikai berendezéseitől – ugyancsak figyelemre méltó eredményt tud felmutatni. A Mátraszentistváni Sípark hazánk legnépszerűbb és egyik legsokoldalúbb, családbarát téli sportközpontja. Akárcsak a magszámláló, ez a sípálya is Kőrösi Imrének köszönheti létrejöttét, aki egy örökségből rámaradt hegyi nyaraló révén került kapcsolatba a Felső-Mátra vadregényes lejtőivel. A külföldi viszonyokat jól ismerő vállalkozó fantáziát látott a mátraszentistváni sípályában, és ausztriai tapasztalatai alapján belevágott a síturizmus fellendítésébe. 

Kezdettől fogva az a céljuk, hogy az osztrákoknál megszokott színvonalat nyújtsák a síelőknek. „Aprócska Ausztria a Mátrában, ez lett a mottónk is” – mondja Kőrösi Péter. Nem volt egyszerű feladat, az egykor mezőgazdasági művelés alatt álló területek évtizedekig hevertek parlagon. A bozótot ki kellett irtani, a köveket elhordani, a talajt alkalmassá tenni a lesiklásra. A tulajdonosok szemléletét mi sem mutatja jobban, mint hogy Magyarországon először itt használtak hóágyút mesterséges hó előállítására. Ehhez a hegygerincen építettek egy 8 ezer köbméteres víztározót. 

„A cég méretéhez képest elég jelentős hitelt tudtunk igényelni, ennek köszönhetően új lifteket sikerült beszereznünk, szemben más hazai pályákkal, ahol csak használt berendezésekkel lehetett találkozni” – eleveníti fel az ügyvezető. Amióta 2017-ben átadták az ország legmodernebb felvonóját, egy négyüléses Doppelmayr panorámaliftet, immár 8 sílift üzemel a pályán. Az évek során nőtt a síelhető pályák hossza és a hóágyúk száma is: 2020-ban már 20 hóágyú és 4 puffer víztározó gondoskodott a Sípark hóbiztosságáról. Az időjárási körülmények mellett ennek köszönhető, hogy volt olyan év, amikor a Sípark 106 napig nyitva tudott tartani, a 90 nap körüli szezon pedig egyáltalán nem ritka. A cégvezető szerint nyárra kellenek még turistacsalogató ötletek – ilyen lehet, szintén osztrák példa alapján, a kerékpáros turizmus fejlesztése –, illetve további sípályák kialakításán is aktívan dolgoznak. 

„Igyekszünk nyitott szemmel járni a világban. Nem másolva, de megfelelően adaptálva a jó példákat” – mondja a cégvezető, aki testvérével együtt úgy látja, lehet szerencséje valakinek, de erre nem érdemes életpályát alapozni. Fontos a hit is, ami nem csak bennük van meg, hanem a kollégákban is; szerintük ez a családi cégek egyik jellemzője.

Fotón szerepel: Kőrösi Péter  |  ügyvezető igazgató, Kőrösiné Drótos Erika  |  ügyvezető, Kőrösi Gergő  |  igazgató