„Egy beruházó 2005-ben egyszerű kis családi ház tervezésére írt ki pályázatot az egyetemen. Elkészítettem a pályamunkámat, és meg is nyertem, így jött az első ügyfelem” – eleveníti fel a BORD Építész Stúdió nulladik pillanatát Bordás Péter építész, az iroda alapítója és vezető tervezője, aki azzal a céllal indította el vállalkozását, hogy időtálló karakterrel rendelkező, inspiratív helyeket hozzon létre. 

Az első nagyobb lélegzetű megbízásra sem kellett sokat várni, 2006-ban érkezett a felkérés egy borászat megtervezésére. Ezen a ponton kezdett el bővülni a csapat, amely jelenleg mintegy 35 főt számlál – ez a létszám már alkalmas a legnagyobb munkák elvállalására is. Emellett a környezettudatos és fenntartható tervezés jegyében saját épületgépész és tájépítész tervező műteremmel is rendelkeznek. Így az iroda képes a projektjei számára teljes körű design és mérnöki hátteret nyújtani, a programalkotástól a tervezési folyamatokon át a megvalósulás fázisáig.

Százéves távlatokban

„Büszkék vagyunk rá, hogy munkáinkat intelligens és kreatív építészeti válaszokként tartják számon” – mondja Benke Róbert társalapító, cégvezető. Nemzetközi elismerésben részesült projektjeik a Nagyerdei Stadion multifunkciós épülete, az Aquaticum Strandfürdő, a Nemzetközi Iskola, az Innovációs Központ, a Forest Offices, a mádi Holdvölgy és az Etyeki Kúria borászatok, vagy a Lónyay-Hatvany villa újjáépítése a Budai Várban. Frissen átadott munkáik között pedig olyan sikeres projektek is szerepelnek, mint az etyeki BudaPrés Cider, a debreceni Mercure Hotel vagy a Sauska Tokaj. Minden munkájuknál szem előtt tartják, hogy százéves távlatokban kell gondolkodniuk; arra fókuszálnak, milyen értéket tudnak teremteni, és hogy mit kap ettől a befektető, aki a pénzét az épületre szánta.

„A legelső megbízónk egyből azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy olyan épületet szeretne kapni, amit még 50 év múlva is felújítani és nem átalakítani szeretne. Emellett akkor vagyunk maradéktalanul elégedettek, ha azon túl, hogy kiszolgáljuk a megrendelő kérését, tudunk adni valamit az ott élő közösségnek is” – fűzi hozzá Bordás Péter, aki a Nagyerdei Stadiont hozza példának. 

Ennél a munkánál sikerült elérniük, hogy a stadion a hétköznapokon, amiből ugyebár sokkal több van, mint meccsnapokból, egy igazi nyüzsgő központja lett a városnak. Az egykor elhanyagolt erdős terület elkezdett vonzerővel bírni, szolgáltatások települtek oda. Ha valaki elsétál arra egy unalmas szerda délutánon, pezsgő városi életet lát maga körül. „Sikerült mindenkit meggyőznünk, hogy Debrecen egyetlen rekreációs területén egy focipályánál többre van szükség, ha egy ilyen elképesztően nagy épület jön létre" – mutat rá az ügyvezető, aki a rekreációra helyezte a hangsúlyt. A munka sikerét jól szemlélteti, hogy ment már le úgy UEFA-rendezésű meccs a stadionban, hogy azzal párhuzamosan zavartalanul zajlott a Campus Fesztivál a pálya tőszomszédságában. Magyarán, sikerült elindítaniuk egy olyan folyamatot, amely azóta is felfelé húzza a területet.

Fenntarthatóságra törekvés

A kezdeti felívelésben az ügyvezető szerint sokat segített, hogy elterjedt róluk: ha senki nem vállal el egy feladatot, vagy éppen nagyon rövid a határidő, akkor érdemes őket megkeresni. Bordás Pétert utólag sem zavarja, hogy gyakran az utolsó lap voltak a pakliban, mivel ezek a munkák a későbbiekben kiváló referenciákká váltak.

„Első körben nem is építészként állunk hozzá egy-egy munkához. Megnézzük fejlesztői szemszögből, hogyan lehet ez egy jó üzlet, mikor térül meg, mitől nem kerül ez majd hosszú távon sokba. Ez is a fenntarthatóságra törekvés része nálunk” – húzza alá Benke Róbert, aki elárulja, a siker érdekében gyakran már a programalkotás fázisában bekapcsolódnak a projektekbe. 

„2011-ben nagyon nehéz volt új munkákat begyűjteni, az volt az a pillanat, amikor minden lehetőséget meg kellett vizsgálni, merre tudunk továbblépni” – emlékezik vissza Bordás Péter. Ekkor jött az ötlet, hogy külföldi, elsősorban svájci tervpályázatokra jelentkeznek, hiszen ezekért, még ha nem is nyerték meg az első helyet, hazai szemmel nézve csinos pénzjutalmakat lehetett kapni. A Rejtő-kaland-regénybe illő ötlet végül nemcsak mentőövet nyújtott a cégnek, amely így nem jutott megannyi tervezőiroda sorsára, hanem erősítette is az imázsát. 

„A külföldi pályázatok révén úgy tűntünk föl, mint egy abszolút válságálló, profi szervezet. Ennek köszönhetően azon megrendelők, akik azokban a turbulens években is belekezdtek volna valamibe, és értelemszerűen stabil partnert kerestek, megtaláltak minket. Így sikerült 2011 végére pár nagyobb munkát is behozni” – értékel az ügyvezető. A hitelektől a 2008-as válság láttán elment a kedvük, tisztán organikus fejlődéssel, a belső források felhasználásával lépnek előre. Ambiciózus terveknek ugyanakkor nincsenek híján, a brandépítés folyamatos. A cél az, hogy fél évtized alatt sikerüljön magasabbra pozicionálni az irodát, a brandnek legyen nemzetközi szintű elfogadottsága, és a BORD külföldön is a tudásának megfelelő volumenű megbízásokat kapjon.

„Ez nagyon komoly anyagi és szellemi erőfeszítést igényel, de nem tartom kizártnak, hogy öt éven belül megvalósul” – teszi hozzá Bordás Péter. Szerinte a kemény munka mellett bizonyos értelemben a szerencsére is szükség van a jó teljesítményhez, elvégre kockázatvállalás nélkül nincs siker, és ilyenkor bizony nem árt, ha az ember a jó felére érkezik.

Fotón szerepel: Benke Róbert György  |  alapító partner, cégvezető, Bordás Péter  |  ügyvezető