Bodnár Zsigmond alapító, ügyvezető igazgató

„Már a felmenőim is üzlettel foglalkoztak, édesapám egyike volt a Westel 450 alapítóinak, egészen 2007-ig ő volt a cég második embere és pénzügyi igazgatója – kezdi el mesélni pályafutása történetét Bodnár Zsigmond, a FaceKom alapítója. – Megvolt előttem az a példa, amelynek köszönhetően tudtam nagyban gondolkodni”. Mindig is vállalkozni szeretett volna, ott is hagyta az egyetemeket, főiskolákat. Huszonéves korában, 2011-ben kiment egy barátjával az Egyesült Államokba, San Franciscóba, tőkét szerezni technológiai startupjuknak. „Kiforrott elképzelés híján négy hónap után elfogyott a pénzünk, egy fillér nélkül jöttem haza. Megtapasztaltuk, hogy az üzleti világban a ‘szerintem’ a legdrágább szó. Azt gondolod, hogy a terméked majd mindenkinek kell, aztán kiderül, hogy ez egyáltalán nem így van”. Viszont amikor megtudták róluk kint, hogy Kelet-Európából jöttek, érdeklődtek, hogy szoftverfejlesztői kapcsolataik vannak-e. Egy egymilliós kölcsönből ismét visszament az USA-ba és szoftverfejlesztők kiközvetítésével kezdett el foglalkozni. Közben a Stanford Egyetemen elvégzett egy technológiai vállalkozások fejlesztésével kapcsolatos 2 éves képzést, családot alapított, két gyermek édesapja.

2016 táján azonban megjelent a piacon a keleti konkurencia, érezte, hogy változtatni kell – nem elég kiközvetíteni a fejlesztőket, kell egy termék, amivel be lehet jutni a nagyvállalatokhoz is. Mégpedig olyan termék, amely az adott cégnek árbevételt, nyereséget termel (must have termék), nem pedig olyan, amellyel költséget lehet megtakarítani (nice to have termék), hiszen ez utóbbiból 25-30 felkeresett potenciális nagyvállalati vevőből egy-kettő fog ráharapni az üzletre.

2016-ban egy akkori partnerük felhívta a figyelmüket egy jónak ígérkező lehetőségre. Egy uniós direktíva viszonylag szoros határidővel előírja, hogy minden tagállam nemzeti bankjának rendeletet kell alkotnia arra, hogy a pénzügyi szektor képes legyen távazonosítással szolgáltatásokat értékesíteni. Felkerestek egy magyar nagybankot, egy prototípus szoftverrel, és még mai szemmel nézve is hihetetlenül rövid határidő alatt kellett elkészíteniük (akkor még az MNB rendelet sem jelent meg) a megoldást – ez volt a FaceKom alapja. Egy hónapjuk volt, három műszakban, napi 24 órás munkában fejlesztették a szoftvert. Megvolt tehát a termék, megvolt az első felhasználó, az MKB Bank. A probléma azonban az volt, hogy más pénzintézetekkel semmilyen kapcsolatuk nem volt akkor még. „Az indulásunk kapcsán megjelent rólunk néhány újságcikk, ezáltal ismertté vált a nevünk, hitelességet szereztünk. A cikkeket behivatkozva megkerestem 20 bankot, 48 órán belül 18-nál már volt időpontom”.

A FaceKom távoli ügyfélazonosító rendszerrel indult, majd rájöttek, hogy az általuk fejlesztett szoftver voltaképpen csak egy része az ügyféloldali digitalizációs folyamatnak. Ez a folyamat három lépcsőből áll – ki kell tölteni a szükséges nyomtatványokat, azonosítani kell az ügyfelet, és végre kell hajtani az elektronikus aláírást. „Azt vettük észre, hogy a bankoknál a három különböző tevékenységet három különböző beszállító végzi. Célul tűzte ki, hogy az akkor már gyorsan implementálható, testre szabható dobozos termékként létező ügyfélazonosítási rendszer mellé a másik két komponensből is dobozos terméket fejlesszenek. Az indulás után nagyon gyorsan, másfél évvel jutottak el oda, hogy a FaceKom teljes ügyféloldali digitalizációs folyamatot tudott szállítani, amely képes arra, hogy banki logó alatt fusson, az ügyfélnek ne kelljen harmadik félnél további – például az elektronikus aláíráshoz szükséges – regisztrációt végrehajtania. Az ügyfelek így akár egy komplett banki folyamatot (például hiteligénylés, bankszámla nyitás, biztosítói szerződések) el tudnak intézni egy böngészőben. „Ezért lettünk – immár Kelet-Európában is – meghatározó szállítói az ügyféloldali digitális megoldásoknak”.

Összesen 11-12 fejlesztővel üzemeltek, a dobozos termékek által biztosított stabilitás nem igényelt nagy létszámot. Zsigmond 2020 februárjában egy szingapúri nyaraláson megdöbbenve tapasztalta, hogy a városállamot „valami vírus miatt” lezárják az odaérkező kínaiak elől. Hazaérve világos volt számára, hogy hamarosan globális lezárás jöhet, így olyan rendszert kell fejleszteni, amely a teljes fizikai ügyfélszolgálatot is képes kiváltani – nem csak a pénzintézeteknél, hanem bármilyen szolgáltatónál. Egy hónap alatt elkészült a termék, további 18 nagyvállalatnak adták el a következő időszakban, átlagosan 8 munkanap szállítással. „Világrekordot állítottunk fel ezzel, de majdnem beleálltunk a földbe mivel – akkoriban 11-12 fejlesztővel – annyit dolgoztunk, hogy még arra sem volt időnk, hogy embereket vegyünk fel”.

Az év elejei nagy hajtást követően 2020 végére az egységesített állami e-közigazgatás videó platformját is megkapták. Ennek köszönhetően például a világon egyedül a magyar ügyfélkapura lehet arc-azonosítással belépni. Menet közben román, szerb és horvát nagyvállalatok is csatlakoztak az ügyfélkörhöz, amely így 35-40 tagúra bővült, 2020 végére az árbevétel elérte az egymilliárd forintot és a 600 millió forint konszolidált EBITDA-t.

2021-ben tovább tudták növelni a piaci részesedésüket, ma már több mint 35 nagyvállalattal dolgoznak együtt itthon és a régióban, és a legnagyobb ügyféloldali digitalizációs megoldást kínáló vállalattá nőtték ki magukat. Az árbevételük elérte az 1,6 milliárd forintot, és a konszolidált EBITDA pedig 850 millióra nőtt. A cégben tavaly az Equilor Alapkezelő által kezelt egyik private equity alap többségi tulajdont szerzett. Ez a magas nyereség és az új tulajdonosi kör lehetővé teszi a cégnek, hogy 2022 végére – habár a növekedési kilátások az idén kicsit visszafogottabbak, nagyrészt a geopolitikai feszültségek miatt – két olyan újítással álljanak elő, amivel képesek lesznek a piaci pozíciójukat megerősíteni már nem csak a régióban hanem Európában is. A sikeres európai terjeszkedés megkezdésével párhuzamosan pedig a cél, hogy kilépjenek a parkettre, mivel a nemzetközi piacon jó ajánlólevél a tőzsdei megjelenés.