Szabó Gergő tulajdonos, ügyvezető igazgató

A Ganz Kapcsoló- és Készülékgyártó Kft. (Ganz KK) sok nagymúltú magyar brandhez hasonlóan a rendszerváltás óta zsugorodott, a privatizációkor még 1500 fős cég volt, de 2017-ben már csak 70 főt foglalkoztatott. Ekkor vették meg a vállalatot a jelenlegi tulajdonosok. Szabó Gergő a társaság ügyvezető igazgatója a teljes működést újraszervezve állította növekedési pályára. Rögtön az első évben nyereségessé tette a céget 813 milliós bevétel mellett, majd a következő évben már elérték az 1 milliárdos forgalmat, a tavalyi év pedig már közelíti a 2,4 milliárdot.

A Ganz KK a kis- és középfeszültségű kapcsolók, készülékek és berendezések piacán markáns szereplő, ugyanakkor nem könnyű felvenni a kesztyűt az olyan nemzetközi cégekkel, mint a Siemens, a Schneider vagy az ABB, amelyek sokkal nagyobb volumenben, sokkal szélesebb termékkörben dolgoznak. De Szabó azt is hozzáteszi, hogy előbbieknek kiemelt partnerei, ami a gyakorlatban azt is jelenti, hogy vannak olyan projektek, amelyeket ezek a nagyvállalatok nyernek el, de a gyártást alvállalkozóként a Ganz végzi el.

Az ügyvezető szerint a nagyokkal szemben azt tudják felmutatni, hogy rugalmasak, akár egy darab speciális kapcsolót is legyártanak, miközben a versenytársaknál csak a termékpalettából lehet választani, vannak olyan speciális igények, amelyekkel egyszerűen nem éri meg foglalkozni nekik. Ilyen megbízás volt például azoknak a terepi adatgyűjtőknek a gyártása, amelyet egy olasz állami gázelosztó számára készítettek. „A kapcsolati hálóban megjelent egy olyan mérnökcsapat, amellyel együttműködve szállítottuk le a terepi adatgyűjtő berendezéseket” – mondta Szabó az első nagyobb üzletről, amely kijelölte a bővülés útját. Ez a termék arra szolgált, hogy a kapcsolóállomásoknál is lássák a gázrendszerrel kapcsolatos terepi információkat, és távkapcsolással akár be is tudjanak avatkozni. „Ezt a terepi eszközt 300-as darabszámban gyártottuk le, volt jó pár olyan hétvége, amikor én és családtagjaim is szereltünk, teszteltünk, de az év végén mindenki bónuszt kaphatott, 30 százalékos növekedést hozott az éves forgalomban” – tette hozzá az ügyvezető-tulajdonos.

A kapcsolók és készülékek mellett így a berendezésgyártás jött be új tevékenységi körként a cég életébe és vált a növekedés alapjává. A Ganz KK mára tulajdonképpen egy készülék- és berendezésgyártó kft., ahol az értéklánc úgy néz ki, hogy vannak az egyedi komponensek (kapcsolók, készülékek) amely a termékkör alsó szintje. Ezeket összetettebb megoldásokba integrálva hívják berendezésnek. Ilyen például az az üzemanyag-keverő laboreszköz, amiből éves szinten 25-30 darabot gyártanak egy francia céggel partnerségben, a végfelhasználó pedig például a NASA, ahol űrrakéták üzemanyagát keverik ezzel a speciális eszközzel, de a Forma 1-ben is használják. „A gyártást mi végezzük, az értékesítést pedig a franciák: nekik volt tudásuk, nekünk meg sziklabiztos gyártási alapunk és finanszírozási képességünk” – tette hozzá az ügyvezető.

Ugyanakkor ezek a mennyiségek még nem fedték le az üzem gyártási kapacitását, ezért további üzleteket kerestek a berendezésgyártási piacon és egyre több megbízást nyertek el, amelyek jellemzően nagy, energetikai elosztók kialakítását jelentették. Ennek az iparágnak néhány év alatt jelentős szereplőjévé váltak, a referenciák között szerepel a Puskás Stadion, a Mol-székház, a Bosch Campus II. üteme és a Magyar Zene Háza is. Emellé még bejött a távközlési iparág is, a Kőbányai úton készülnek a vasútbiztonsági mobil kommunikációs rendszer, a GSM-R 2 projekt egyes elemei is. Ezt a projektet fővállalkozóként az R-Kord Kft.–iCell Mobilsoft Zrt. konzorcium nyerte el, a Ganz KK pedig beszállítóként és szolgáltatópartnerként támogatja a projekt sikeres megvalósítását, de valószínűleg a Budapest-Belgrád vasútvonal távközlési rendszerrel való ellátásában is szerepet kapnak majd.

Ezek a távközlési kabinetek, alumíniumszekrények olyan speciálisak, hogy állandó hőmérsékletet kell biztosítaniuk, így nyáron hűtik, télen fűtik őket. A projektet annak idején azzal tudták megnyerni, hogy a legnagyobb gyártók egyikének sem szerepelt a katalógusában ilyen termék, a Ganz viszont kapott az alkalmon. „Ez a rugalmasság és vevőközpontúság az, ami miatt helyünk van a piacon és labdába tudunk rúgni” – összegezte Szabó. Öt év alatt a Ganz KK egy 640 milliós forgalmú cégből egy 6-7 milliárdos árbevételt felmutatni tudó cégcsoport zászlóshajójává vált.

Ezek a projektek azonban már nemcsak lekötötték a kapacitásokat, de azok növelésére volt szükség: nyáron elindult a termelés a Nagytétényi úti üzemcsarnokban is, amely 1500 négyzetméterrel növelte meg a már meglévő 5000 négyzetméteres termelőkapacitást. Ehhez 1,5 milliárd pályázati forrást is felhasználtak, ami azonban nemcsak infrastruktúra-fejlesztésre ment, hanem kutatás-fejlesztésre is, például olyan innovatív projektek elindítására, mint a robotizált autótöltő berendezés: az autó behajt a töltőpontra, ahol egy robot kezeli a töltőcsatlakozót. „Ezeknek a támogatásoknak köszönhetően szakmai oldalról az 1970-es évekből 2021-be sikerült katapultálni a céget” – mondta Szabó.

Az ukrajnai helyzet a Ganz KK-t is érintette, működik Oroszországban egy kereskedelmi leányvállalatuk, ahol a háború miatt megcsappant a megrendelések száma, de ezt a német és régiós piacokon szerzett üzletekkel ellensúlyozták. A további növekedéshez a cégnek forrásbevonásra lesz szüksége, de hogy ez milyen formában fog megtörténni, még a jövő zenéje, alapvetően nyitottság jellemezi a társaságot, a tőzsdei finanszírozást is járható útnak tartják.