Szabó Ferenc ügyvezető, Szabó Krisztián gazdasági vezető

„Édesapám, Szabó Ferenc a hetvenes években vágott bele saját vállalkozásának megalapításába. A fogaskerékben már akkor is volt lehetőség, és bár a gyártáshoz szükséges gépek drágák voltak, szerencsésen hozzá tudott jutni néhány használt berendezéshez, amelyekből nagyapám pincéjében összeállította az első gyártósort” – mesélte a cég történetét Szabó Krisztián, a cég gazdasági vezetője. A nyolcvanas évek elején már lehetett alkalmazottakat is felvenni, a kis garázscég pedig dinamikusan bővülni kezdett. Majd jött a rendszerváltás, ezzel együtt a cég életének legfontosabb pillanata.

„Nagy múltú német cégek akkoriban kezdtek kapcsolatokat keresni magyar gyártókkal, tudták ugyanis, hogy itt vannak jól hasznosítható erőforrások. Egy tárgyalás során mi is asztalhoz ültünk egy német cég képviselőivel, akiket érdekeltek a termékeink. Bemutatkoztunk, így indult a történet” – elevenítette fel a cégvezető. Innentől kezdve beindult a németországi export, a partnereknél kialakult bizalom hatására az egyik megrendelés hozta a másikat. A kisszériás fogaskerekek gyártására szakosodott üzemben elsősorban a mezőgazdasági ipar számára gyártanak kisebb alkatrészeket, főként természetesen fogaskerekeket.
„Gyorsan bővült a megrendelésállományunk, az export nagy része a mai napig Németországból érkező megrendeléseket elégít ki. Partnereinknek jellemzően műszaki rajzok alapján készítünk ajánlatokat, amelyek a megrendelések alapját képezik” – mondta Szabó Krisztián, ugyanakkor a tervek között szerepel egy saját termék kifejlesztése is, amit az ipar több területén fel lehet majd használni.

A cégvezető azt sem rejtette véka alá, hogy a meglévő magas műszaki know-how mellett, a partnerektől érkező kihívások és együttműködések hatására, mára olyan magas minőségben tudják a fogaskerekeket előállítani, ami bármely iparág legszigorúbb szabványrendszerének is meg tud felelni.

A 2009-es válság a Szabó Fogaskerékgyártót is súlyosan érintette, a legsötétebb időszakban 50 százalékos volt a visszaesés. A cégvezetők mégsem választották a nadrágszíj meghúzását, inkább előre menekülve új gépeket és berendezéseket vásároltak.
„Tudtuk, hogy a válságnak előbb-utóbb vége lesz, és mi megerősödve akartunk kijönni belőle. Mivel a fejlesztéseknek köszönhetően már nem csak korábbi megrendelőinket tudtuk kiszolgálni, hanem új iparágak felé nyitva növeltük partnereink diverzitását és számát, a válság után egy évvel már vissza is tért a forgalmunk az azt megelőző szintre. 25 százalékos emberi erőforrás veszteséget kellett elkönyvelnünk, de később, fokozatosan, az elbocsátott dolgozók többségét újból alkalmazni tudtuk” – mondta a cégvezető hozzátéve, ez azért is fontos, mert a szakemberhiány náluk is tettenérhető. A fogaskerékgyártáshoz kevés naprakész tudással rendelkező munkavállaló van a munkaerőpiacon, ha egy CNC-s szakember jelentkezik hozzájuk, még évekig képzik házon belül a fogaskerékgyártás eszközeinek kezelésére.
„Az iparági átlagnál drágább gépekkel dolgozunk, egymillió eurós, vagy nagyobb nagyságrendben, ezeket nem lehet tapasztalatlan kollégára bízni” – mutatott rá a cégvezető, aki a munkaerőhiányt úgy igyekszik orvosolni, hogy azok elé, akikben lát érdeklődést és affinitást a szakma iránt, letesz egy karriermodellt az asztalra. A cég duális képzőhely is, az egyetemeken a mérnökképzésben, a helyi középiskolában pedig szakemberképzésben vesznek részt, ami még a magas, 50 százalék feletti fluktuációval számolva is jó lehetőség a toborzásra.

A gyártósor üzemi területe jelenleg 2500 négyzetméteres, de ezt mára sikerült kinőni, így jelentős beruházással, egy kaposvári ipari parkban készül az új 5000 négyzetméteres csarnokuk, ami az eddigi legnagyobb beruházás a cég életében, jelentős részét kötvénykibocsátással finanszírozzák. De korábban sem riadtak vissza a fejlesztésektől: mivel a termékeik zöme hőkezelést igényel, jó üzleti lehetőséget láttak hőkezelő kemencék beszerzésében, így ezt a folyamatot is meg tudják oldani házon belül.
„Nekünk az ad versenyelőnyt a piacon, hogy a nagyobb vállalatokhoz képest flexibilisek vagyunk, tudunk reagálni a gyorsan változó egyedi vevői igényekre is, ennek záloga a termelés folyamatainak tejes házon belüli irányíthatósága” – mondta Szabó Krisztián hozzátéve, van egy jól működő termelésirányítási rendszerük, ami ezt a rugalmasságot támogatja.

A cég vezetése korábban kizárólag Szabó Ferenc feladata volt. Fia, Krisztián már gyerekkora óta talált munkát a gyárban, hogy a diplomaszerzés, és pár év hazai és németországi munkatapasztalat után igazgatótársként vegye ki a részét a családi vállalkozásból. Mint mondta, a cég méretéből fakadóan a feladatkörök nincsenek szigorúan elkülönítve, átfedések és szinergiák vannak közöttük, ő főként a gazdasági adminisztráció területén dolgozik, míg édesapja a termelés operatív részét koordinálja.
„Most, hogy fejlődés előtt áll a cég, a belső management struktúrát is szeretnénk fejleszteni, olyan rendszerre van szükségünk, amely le tudja követni a cég, az iparág, és a vevői kör bővülését” – mondta a cégvezető, aki úgy látja, a fejlesztéseket kényelmesebb saját forrásból megoldani, ugyanakkor több modellt is kipróbáltak már az évek során, és vannak olyan jó gazdaságösztönző kormányzati támogatások, amelyek céljaik elérésében nagy segítséget nyújtottak.

A cég ötéves tervei között szerepel nagyobb hozzáadott értékű, modulrendszerű termékek fejlesztése és gyártása, illetve a megrendelések mellett a saját termelés technológiai fejlesztése is. Szeretnének nyitni olyan iparágak felé, mint az elektromobilitás és az üzemanyagcellák. Szabó Krisztián olyan gyártástechnológiai megoldások bevezetését is fontolgatja, mint a 3D fémnyomtatás, és az ipar 4.0-ás megoldásokban is nagy jövőt lát. Keményen dolgozik tervei megvalósításán, mivel úgy látja, szerencséje csak annak lehet, aki megdolgozik érte, még akkor is, ha ezért sokszor áldozatot kell hozni, például a mezőgazdasági gépiparnak szállítva az idény jellegből adódó kihívások is megjelennek a folyamatos, egész éven átívelő termelésben.