Kovács Attila, ügyvezető igazgató

1982-ig nyúlik vissza a Kerox Kft. története, kis, néhány fős GMK-ként kezdte az ipari kerámiagyártást, akkoriban napi száz darab készült el, ma ez a szám négyszázezer. Száraz, kétoldali kerámiapréseléssel és precíz égetési technológiával gyártott termékeik először a német piacot hódították meg, majd a kilencvenes években sikerült betörni velük Olaszországba is, ekkor indult el a cég rohamos fejlődése.

“A tulajdonosnak személyes kapcsolata volt a német Kludi csaptelep gyárral, itthon ő forgalmazta a termékeiket. Amikor kiderült, hogy a német partnernek szüksége lenne kerámia csaptelep betétre a gyártáshoz, meglátta ebben a lehetőséget. Akkor ez még egy új és bonyolult gyártási technológiának számított, az alapanyagokat 1600 Celsius fokra kell hevíteni speciális kemencében. Ez volt az a know-how, ami Magyarországon már létezett, és amire jelentős kereslet mutatkozott Németországban” - mondta Kovács Attila ügyvezető igazgató, aki 1998-ban érkezett a céghez, műszaki igazgatónak.

Kezdetben csak a kartus kerámia tartozékát gyártották, később már a műanyag elemek gyártását is elindították, sőt az ehhez szükséges szerszámok is házon belül készültek, mivel nem voltak megelégedve a vásárolt áru minőségével.

Az ezredforduló környékén már az Egyesült Államokba és Kínába is szállítottak, utóbbi piac mára a teljes termelés negyven százalékát elviszi úgy, hogy magasabb áron futnak a termékeik, mint a helyben gyártottak. Az egyébként olcsóbban gyártó kínai vállalatokkal szemben éppen az a versenyelőnyük, hogy termékük európai, amire az ázsiai országban a minőség garanciájaként tekintenek a vevők. Ezért, noha többször is felmerült már a Kerox gyártásának Kínába költöztetése az alacsonyabb gyártási költségek miatt, erről mindig letettek, hiszen ezzel a versenyelőnyükről is lemondtak volna.

“A következő lépésünk a termékválaszték diverzifikálása volt. A kartus gyártása mellett megjelentek különböző felhasználású kerámiatárcsák, majd termosztát elemek. Készülnek kerámia elemek szivattyúkhoz és kamionok fülkevezérlő szelepéhez is, és a lista szinte végtelen, hiszen minden olyan terméket érdemes kerámiából készíteni, aminek nagy kopásállóságra van szüksége. A Kerox high-tech kerámia gyártási tapasztalataira alapozva tizenegy évvel ezelőtt belevágott a fogászati alapanyagok gyártásába is, termékekből a fogtechnikusok egyedi fogakat és hidakat készítenek” - tudtuk meg az ügyvezetőtől.

A cég hazai értékesítése elhanyagolható, viszont külföldön mindenhol jelen van, ahol számottevő a csaptelepgyártás, világszerte negyven országban közel négyszáz partnerük van. A Kerox ezért a Külgazdasági és Külügyminisztérium kiemelt exportőri programjában is helyet kapott, a Sóskúti Ipari Parkban létesített 22 000 m2-es új gyárukat Szijjártó Péter külügyminiszter nyitotta meg. De bármekkorára nőtt is a cég, a mai napig családi vállalkozás, így a majdani utódlás sem fog gondot okozni.

“A járványhelyzet egyszerre hatott negatívan és pozitívan a cég életére. Nehézséget leginkább a dolgozók megbetegedése okozott, volt olyan időszak, hogy százan is fertőzöttek voltak az állományban. Az értékesítéseink azonban egy rövid kezdeti visszaesés után elképesztően megugrottak. Egyrészt azért, mert a lezárások miatt otthon maradó emberek belekezdtek a házuk felújításába, ami rengeteg szanitervásárlást indukált. Másrészt az ellátási láncokban jókora zavar keletkezett, ennek hatására számos gyártó jutott arra, hogy nem érdemes mindezt a Távol-Keletről rendelni, és elkezdtek európai gyártókat keresni. Ezért annyi megrendelést kaptunk, hogy új emberekkel is bővíteni kellett a csapatunkat, ma már bőven hétszáz fölött van a dolgozók létszáma. Egyedül a fogászati részleg szenvedte meg a járványhelyzetet, itt a termelés 60 százalékkal esett vissza” - értékelt Kovács Attila.

Az ügyvezető az elmúlt évtizedekbe visszatekintve nem emlékszik olyan évre, amely megviselte volna a céget, sőt inkább a folyamatos, harminc-negyven százalékos növekedés volt az, ami évről évre komoly kihívást jelentett. Elsősorban a fizikai dolgozók fluktuációja nehezíti meg a dolgukat, ezért is igyekeznek minden lehetséges folyamatot automatizálni, a tulajdonosok minden évben jelentős összegeket forgatnak vissza a gyártásba, milliárdos nagyságrendben fordítanak fejlesztésre. Az új gyárat már kezdik belakni, de építésekor gondoltak a jövőbeli fejlesztésekre, a csarnok könnyen bővíthető. Ugyanakkor a tulajdonosok nagyon óvatosak, csak a nyereségből finanszírozzák a fejlesztést, nincs komolyabb hitel, vagy kötvénykibocsátás.

A cégvezető a Kerox erősségei között említette a többlépcsős, szigorú minőségellenőrzést, amit az is segít, hogy az egyes üzemeket egymás vevőinek tekintik. Fontos alapelvük a vevőcentrikusság is, partnereikkel személyes jó viszonyt ápolnak, az üzleti utakra pedig műszakis kolléga is utazik az értékesítőkkel, így a tárgyalóasztalnál nem hangozhat el olyan kérdés, amire a vevő ne kapna azonnal választ.

Kovács Attila a jövőben nagyon erős ázsiai jelenlétre számít, a fokozódó versenyre a cég nagyon erős K+F tevékenységgel készül. Ez is házon belül történik, és a belső szervezetfejlesztés egy része is a szellemi állomány megtartását célozza. A Kerox már most is legalább tucatnyi szabadalommal büszkélkedhet, ezt a vonalat tervezik tovább erősíteni, hogy megőrizzék a cégvezető pozícióját a világban. Az ügyvezető szerint olyan ez, mint a sport. Az élre jutni viszonylag egyszerű, ott megmaradni viszont csak iszonyúan kemény munkával lehetséges.